Milyen körülmények közt laktál gyerekként és hogy élsz felnőttként?

Atlag korulmenyek es most felnottkent is kb ugyanaz a szint van.

Kiveve, hogy kertes hazban elek, gyerekkent is abban eltem, de felnottkent magamtol soha nem lett volna ra lehetosegem, ha nem orokolok penzt, sajnos vagy nem sajnos.

De a szinvonal pontosan ugyanaz. Mindenre jut, de nem vagyunk milliomosok.

Panel, 4. emelet 2,5 szobás lakás, elvált szülők, 3 testvérrel egy lakásban.

Most családi házunk van, remélhetőleg nem válunk el - ha a párom kibírt velem közel 30 évet, talán kibír többet is, 3 gyerekünk van. Mindenkinek van saját szobája, gyerekként a testvéreimmel laktam egy szobában.

Nem örököltünk, amink van az a saját munkánkból és némi szülői segítségből van amit az induláshoz kaptunk. Az életvitelünkön egyáltalán nem látszik, de a középosztály felső részéhez tartozunk. Takarékosan élünk, arra költünk amire fontos, de nem spórolunk állandóan. Csak nem szoktunk Ázsiába meg Egyiptomba menni nyaralni és elegendő nekünk az Opel az Audi helyett. A házunk sem feltűnő, nem szeretjük a rongyrázást. Jól élünk és könnyen, de megdolgoztunk érte.

Gyerekként: társasházi lakás, az egy ember/szoba úgy jött ki, hogy apám a nagyszobát kettéosztotta egy katedrálüveg fallal, amikor már nagyobb voltam.

Most: sorház (=kevesebb zavaró szomszéd, saját kertrész), 1 ember/szoba (én egyke voltam, nekem 2 gyerekem van), plusz minden nagyobb. Konyha helyett konyha+étkező, 1 helyett 2 WC és 2 fürdőszoba.

Meg ugye a tehnikai fejlődés: jobban záró műanyag ablakok, jobb hőszigetelés, klímaberendezések, klasz konyhabútor beépített mosogatógéppel, központi cserépkályha helyett központi fűtés, stb.