Mi értelme van többmillió forintos kéményhosszabbító-beruházásoknak olyan belvárosi társasházakban, amikben már egyetlen lakó sem használ sem cserépkályhát, sem kandallót, már legalább 30 éve?

3

Nem azt irtam, hanem hogy az eu kötelez rá, ez a szabvány!

A fűtés lehet hogy parapetes gázkonvektorról megy, de a melegvízhez még nagyon sokan használnak gázbojlert, amely bizony kéményes.

Nos, ha a kémény nyilvántartásba van véve, akkor azt úgyis kell kezelni. Hiába térnek át egyre többen villanybojlerre meg klímás fűtésre, a kéményt hivatalosan kéne megszüntetni ahhoz hogy ne kelljen vele többet foglalkozni.

Márpedig ha ez nincs, és a közelbe kéményt zavaró magas épületek kerülnek, akkor bizony kell foglalkozni a kéménnyel. De ez egyébként nem a társasház költsége lesz, hanem azé a beruházóé, aki az új épületet csinálja. Ő abban a tudatban vette a telket és építkezik hogy ez a kémények plusz költségével jár.

Amúgy nemcsak gázbojler lehet a kéménybe kötve, igaz ritkán, de ma is találunk kályhákat és fatüzelésű bojlereket. Hogy ne kelljen annyi fát fölvinni az emeletre, szénnel szoktak még fűteni, sokkal nagyobb a fűtőérték, és pl. a régi Salgótarjáni kályhák még ma is alkalmasak szénfűtésre (ha a samott rossz, újra szokták rakni). Néhány kanna szénnel egész nagy lakást akár egy hétig is ki lehet fűteni. A pincébe szokták ugye ledönteni a szenet, akinek van két jó lába meg keze, az nem fog a fölhordásba belerokkanni.

Csak ugye a szén drága lett sajnos, az elmúlt pár évben 4x-re nőtt az ára, az emberek meg a kényelmesebb irányba változtatnak, úgyhogy rövidesen egyre több helyen térnek majd át a klímás fűtésre. De addig is a kéményeket gondozni kell!

Hogy aztán mi lesz 20 év múlva azt meg a fene sem tudja...