Europában miert nem terjedt el a klima annyira mint Amerikában?

A déli államokban, ahol nen ritka a 45-50 fok nyáron...

Nálunk is már tele vannak a lakótelepek is klímával, es ahogy melegszik az időjáras egyre több lesz

#9 Tegyük hozzá manapság ritka a teljesen szigeteletlen panellakás. És nyilván nem csak a homlokzati falak vannak, így nem mindegy, hogy kompletten az egész ház melegszik át, vagy csak a külső falak bizonyos szintig.

Korábbi albérletemben volt klíma, nyilván napközben nem voltam otthon, este pedig ment alap járaton, hogy tartsa a beállított szintet. Körülbelül havi 1,5-2 ezer Forint többletet jelentett ez.

"Tegyük hozzá manapság ritka a teljesen szigeteletlen panellakás."

A panelprogramosok?

Az országban található összes panelhez képest még mindig nagyon sok az olyan panelépület, amin nem volt végrehajtva a panelprogram. Nem mondanám, hogy ritka a szigeteletlen panelépület.

Ahol végre volt hajtva, ott is sokszor gyenge minőségben, a spórolás jegyében, illetve a panelépületek szerkezeti sajátosságai miatt a jó kivitelezés, kivételesen megfelelő szigetelés esetén is maradtak hőhidak.

A panel beton. A hőt legjobban vezető építőanyag fajta. Ha bármennyire melegszik a külső fal, akkor a belsők is hamar átlemegszenek. Vagy télen lehűlnek.

Ha van szigetelőlap, akkor az lassítja a felmelegedést, de több meleg nap alatt nagyon fel tud melegedni az épület.

"Körülbelül havi 1,5-2 ezer Forint többletet jelentett ez."

Nekünk 15 évvel ezelőtt egy, a panelprogramos paneleknél biztosan jobban szigetelő családi házban a megfelelően méretezett klíma ennél több pénzbe került havonta, pedig mi is igyekeztünk vele spórolni, mindig zártuk az ajtókat, akkor járattuk amikor már kezdett nagyon meleg lenni. Rendszerint csak az egyik klíma ment, amikor ment, ahol gyakran voltunk.

Nem mindegy hol. A deli állanokban ahol tényleg elég sokáig van kánikula, vagy északabbra ahol an 2 hónap medleg mint nálunk, és kész.

[link]

Már a természetes, passzív légkondi rendszerek kezdenek terjedni:

[link]

[link]

Minimum 1.5-2 méter mélyre ásott (minél mélyebbre kerül, annál nagyobb a hőmérséklet különbség), 10-20cm átmérőjű, 20-30m hosszú csőrendszeren keresztül vezetik a levegőt és az megy be az épületekbe.

Nyáron a kinti hőmérsékletnél a föld alatt hidegebb van és akkor lehet vele hűteni, télen a kinténél melegebb van a föld alatt, akkor használható fűtés rásegítésre. Hasonló okból léteznek a talajszondás hőszivattyúk is, de ehhez a zöld és passzív megoldáshoz nem kell drága, több áramot felvevő kompresszor, hanem csak egy sokkal kevesebbet fogyasztó ventilátor és "csináld magad" megépíthető. Előnye még, hogy biztosítva van a folyamatos szellőzés.

Persze télen fűtésre hatékonyabb a talajszondás kompresszoros hőszivattyú használata, ha van rá büdzsé.

@11: "...Lassan mindenki klímaszerelőnek áll."

Mert két-három éve lehetett rá támogatást kapni. Hígul ez a szakma is. Társasházakban vagy úgy vezetik ki a kondenzvizet, hogy az alatta lakó párkányára esik és kopog, vagy a ház mellett közvetlenül vezető járda közepére, a járókelők fejére csepeg és olcsó de igénytelen készülékeket szerelnek be úgy, hogy a kültéri egységtől zavaróan mély hangon rezonál az egész házfal, mert az egység is gyenge minőségű és semmi rezgéscsillapítása nincs, mondjuk ebben aki veszi az is hibás, mert megrendeli a legolcsóbbat hogy jó lesz az úgy. Megveszik az alulméretezett klímát és a klímás se szól, hogy az úgy nem lesz jó azután csodálkoznak, hogy állandóan jár a klíma.