Kifűteni állítólag nehéz (drága) talajszint alá ásatott/kialakított helyiségeket (szobákat, vagy nagyobb belmagasságú termeket). Miért lehet ez? Onnan nem 10-12 fok celsiusról indulna a fűtés 21 fokra? Nem lehet emiatt olcsóbb a fűtés?

A probléma az, hogy a talaj hőszigetelő képessége nagyon változó, attól függően, hogy száraz vagy nedves, és lehet humusz, agyag, homok, vagy üreges szerkezetű pl. habkő.

Hővezetőképességre találtam néhány támpontot (forrás: kreativlakas.com)

salak: 0,25

homok: 0,65

föld: 2,3

polisztirol: 0,04

Ebből könnyen kiszámolható, hogy a föld 57-szer jobban vezeti a hőt, mint a polisztirol hőszigetelő anyag (2,3:0,04=57,5).

Amennyiben a 2015 január 1-től előírt k=0,24 W/m2K hőszigetelési értéket szeretnénk megcélozni, akkor 9,6 méter vastag földrétegre van szükség, amelyen nem futnak át víz erek (9,5x2,3=0,24).

Ha olyan passzív házat szeretnénk alkotni, aminek a hőszigetelését kizárólag a föld szigetelőképességére kívánjuk rábízni, akkor kb. 0,15 W/m2K értéket kell megcélozni, ami 15 méter földréteg vastagságot jelent. Könnyen belátható, hogy ezt kihúzhatjuk a lehetséges megoldások közűl.

De igen. A föld közelsége hasznos, de leginkább nyáron, amikor hűvösre vágyunk.

Egy barátom lakásának egy része 1 lépcsőfok magasan van, másik része 3 lépcsőfok magasan.

A hálószobájukat az alacsonyabban fekvő részre helyezték át, mert ott nyáron is kellemes a klíma. Légkondijuk nincs.

7. válaszoló.

Most ősz van, nyáron átmelegedett a talaj.

Télen megfordul a helyzet, mélyen átfagy.

Tavasszal azt fogod tapaztalni, hogy a pincében hűvösebb lesz, mint kint.

Korszerű hőszigetelés mellett a határoló falak hővesztesége már csekély.

A szellőztetés hővesztesége kerül túlsúlyba.