Megéri hőszivattyúval fűteni?

Az már egy régen túlhaladott álláspont, hogy a hőszivattyú csak felületfűtéshez jó. Megfelelően hőszigetelt ház kell hozzá, jó nyílászárókkal és megfelelően méretezett radiátorokkal. A felújítás során az emeleti hálókban sajnáltam volna felszedni a kiváló állapotban lévő parkettát. Emiatt nem lett padlófűtés az hálókban. Helyette nagyobbra cserélt radiátorok vannak. És a radiátorok hőfokát a külső hőmérséklethez igazítja az automatika, 30-tól 45 fokig változtatva az előremenőt. Ha odakint 7 fok van, a 30 fokos előremenő is visszafűti a szintet 22 fokra 20 perc alatt. A kinti -15 fokon, ha szél is fúj, akkor megy folyamatosan a felső radiátoros kör 45 fokos előremenővel. Ekkor a házam hőigénye eléri a 10 kW-ot.

[Amúgy én éppen fordítva érzem, egy talajszondás hőszivattyú (bár drága a telepítése)de könnyebben kiszolgál fűtésre és HMV készítésre, mert a talaj hőfoka 10 méter alatt már állandó. A legnagyobb hőigényed meg éppen akkor van, amikor télen kutya hideg a levegő, és ebből a hideg levegőből kell még hőszivattyúznod a meleget.]

[A levegős hőszivattyúnál tessék alaposan tanulmányozni a kültéri levegő hőfok-áramfelvétel jelleggörbéket. Az adatlapon és a reklámokban szereplő adatok megtéveszthetnek, ha nem vagy tisztában azzal, hogy a DIN szabvány szerint a mért COP és egyéb értékek +7 fokos külső levegő hőmérsékletre vonatkoznak.]