Nagyon szeretnék Bp-re költözni, anyukám meg nem igazán, hogy tudnám rávenni, hogy odaköltözzünk?

Én megértem anyukádat. Én sem laknék Bp-en semmi pénzért. Elég volt az egyetem alatti évek és utána még az a pár. Összesen 9 évig laktam ott.

Kész felüdülés volt, mikor végre hazaköltözhettem.

Agglomerációba se költöznék. Isten őrizzen a napi több óra ingázástól. Az egy kész kínszenvedés.

De azért egy kis faluba sem mennék. Szerintem az se jó.

Egy vidéki nagyvárosban (Pécs) élek és ez nekem pont megfelel. Ez pont egyesíti a két dolog előnyét. Vannak nyugis részek, jó a levegő, de a belvárosban ott a nyüzsgés, minden ami kell.

Visszatérve az első válaszra: Teljesen komolyan mondom, hogy pesti ismerőseim, barátaim úgy képzelték el Pécset, hogy van egy főutca, jobbra balra kis parasztházak és mindenki megy reggeltől estig a földekre krumplit kapálni, meg traktorral szántani, meg teheneket terelni, meg nem tudom még mit csinálni. Én ezen nagyon ledöbbentem.

Sőt, a kezdeti időkben úgy viselkedtek velem, mint ha valami civilizációtól távoli őserdőben nőttem volna fel. Külön elkezdték magyarázni mi az a metró, internet, lift stb.

Mindig közbe kellett vágnom, hogy én is ezen a bolygón élek és éltem eddig is.

Halál komolyan, nem túlzok! :O Én ezen nagyon meglepődtem.

Én vidéki vagyok, de nem tapasztaltam, hogy lenéznék a bpiek a vidékieket, max az lehet, hogy ha bp-en él az ember kell egy fajta ritmus amit fel kell venni, amit sok vidéki személyes sértésként érzékel.

Vidéki pletykafészkeknél amúgy nincsen rosszabb.