Nyitott renszerű fűtéshez kell e automata légtelenítő? És ha igen akkor hová kell tenni?

Automata légtelenítő csakis oda szükséges(!) ahol sérül a csővezeték emelkedés elve a folyásiránnyal szemben(hibás megépítés),....azaz a bent lévő maradék légbuborék nem tud önállóan eltávozni felfelé.

Ha jól van minden cső építve,(emelkedik felfelé!!),akkor néhány óra alatt full önmagától kimegy minden légbuborék a tetőn lévő kiegyenlítő tartályba ,és magától légtelenítődik minden.

Nálam nyitott rendszerű, de az összes radiátornál van az emeletem.

Még szerencse, mert gyakran levegős.

Mindenhova kell, ahol légzsák alakulhat ki. Ahol a rendszerben van egy felső inflexiós pont. (konyhanyelven púp a rendszerben, azaz a víznek egy darabig felfelé vagy vizszintesen, majd lefelé kell folynia.) A légtelenítőt az inflexiós pontba kell tenni, vagyis a cső lemagasabb pontjába. Vizszintes szakasz esetén oda, ahol a víz elkezd lefelé folyni. Ha egy felfelé menő csövet hosszabb vízszintes szakasz követ, ott is tanácsos a függőleges szakasz tetejére légtelenítőt tenni, főleg ha lassú az áramlás (gyenge szivattyú vagy gravitációs áramlás esetén). Mindez a nyitott rendszerre is vonatkozik.

Nem szabad spórolni a légtelenítőkkel, sok bosszúságtól óvhat meg.

Egy tanács a nyitott rendszerű fűtéshez: 1000 literenként

3 kg nátriumbenzoátot érdemes tenni a vízbe. (2kg alatt nem elég hatásos, 4 felett pocsékolás) Ez az a tartósítószer, amit az asszonyok a befőttbe tesznek, hogy ne romoljon meg. (Kilós tételben a patikában olcsóbb, mint 10 dekagrammonként az élelmiszerboltban. 15 éve, amikor beletettem, 800Ft volt kilója.)

A hatása az, hogy megakadályozza a víz oxigénfelvételét a tágulási tartályban, ahol a víz a szabad levegővel érintkezik, és így nem korrodál a rendszer, elsősorban a vas csövek. Katalizátorként működik, azaz nem használódik el, csak akkor kell újra beletenni, ha valamiért le kell ereszteni a vizet a rendszerről.