Honnan lehet tudni, hogy egy anyag rozsdamentes-e vagy sem? Illetve, hogy horganyzott-e vagy sem?

[link]

[link]

A rozsdamentes saját anyagában áll ellen a korróziónak akár úgy, hogy saját felületi oxidrétegével zárja el az anyagot a nedvességtől (pl. alumínium), akár úgy, hogy a "hétköznapi" oxidáló anyagokkal (nedvesség, levegő oxigénje, stb.) szemben ellenálló (rozsdamentes acél), akár úgy, hogy szinte semmiféle oxidáló anyaggal (kivéve néhány igen erős savat) nem lép reakcióba (arany)

A horganyzott cucc tényleg cink-bevonatot jelent egy adott fémen, felületvédelemre használják. Cinket fel lehet vinni a cink olvadt állapotában (tüzi horganyzás), vagy galvanizálással.

A galvanizálás egy elektrokémiai eljárás, a galvanizálandó fémet megfelelő fürdőbe merítik, és egyenáramot kapcsolnak rá (a másik pólus vagy a tartály fala, vagy - általában a felvinni szándékozott fém anyagából készült - segédelektróda.

bővebben: [link]

Élelmiszer ipari gépeket gyártunk.Én már messziről, ránézésre látom,hogy az anyag rozsdamentes.A hengerelt lemez színe árnyáktónusú szürke,a tükrösített anyag felülete mint egy árnyékban álló tükör.A boltban ,piacon kapható"rozsdamenetes" edény színe vakítóan fényes.A tévedés elkerülésére egy kis mágnes mindig a zsebben van.

Az igazi RM .anyag nem mágnesezhető,nem vonzza a mágnes.

Így van,vannak gagyi "rozsdamentes" edények.Mint mondtam a vakítóan tükrös felület eleve gyanús lehet.A rozsdamentes acél a beleötvözött króm és nikkeltől lesz rozsdamentes.Mint minden ötvözetnek a RM-nek is minőségi jelzései vannak.Az élelmiszer iparban általában a KO35 jelűt,különleges helyekre a KO36 jelűt használjuk,az igénybevételtől függően lehet más minőség is.

A szinéből kis gyakorlattal ránézésre megállapítható,de a zsebben ott van egy kis mágnes ,ha a gyár udvaron felületre rárakódott szennyeződés,por miatt bizonytalan az ember.Ha a piacon a rózsás szoknyában olcsó rozsdamentes fazekat árulnak,csak vedd elő a kis mágnesedet és tedd a fazék oldalára ! Ha rátapad akkor az nem rozsdamentes.

A horganyzott felület közelről nézve pikkelyesnek látszik.Ha új akkor fényes ,szürke.Ha régebbi ,akkor kissé sötétebb szürke ,nem csillogó.Ilyen a vízes vödör,a tömegárúnak gyártott konyhai eszközök,az eresz csatornák.Kicsit nézegesd őket,örökre megjegyzed!

Amennyiben _rozsdamentes_acélról_ beszélünk, úgy azt "fogja a mágnes", mivel annak is az egyik (legjelentősebb) összetevője a vas. (Alacsony széntartalommal, attól lesz "acél", és egyéb ötvöző anyagokkal (Króm, nikkel, molibdén, stb., ami a nedvesség (és esetleg gyenge savak) oxidáló hatásaival nyújt védelmet). Mint azt a #2-ben írtam, egy fém nem attól "rozsdamentes", hogy rozsdamentes acélnak nevezzük, hanem attól, hogy

- képes-e reakcióra az adott fémre ható oxidáló anyagokkal,

- ha képes, akkor a képződő felületi oxidréteg elzárja-e az anyag "épen maradt" részét a további hatásoktól (pl. alu), vagy porózus réteg képződik, amin az oxidáló anyag képes mélyebbre hatolni (vas)

Fontos az oxidáló közeg is. Hanyag módon általában csak a nedvességre, levegő oxigénjére, max. gyenge savakra tekintenek "oxidáló szerként", pedig adott esetben más vegyületekkel, esetleg más fémekkel is reagálhat oxidációval az adott anyag. (lásd: csaválló acélok, vagy pl. alu-réz reakció áram hatására.)

A "rozsdamentes csavarod" pontosan annyira rozsdamentes, amennyire a típusának megfelelő szabvány előírja. Nagy valószínűséggel ellenáll víznek, oxigénnek, nagy hígításban kénsavnak, stb., aminek "kültéren" környezeti hatásként ki van téve. Ha megfürdeted pl. 37%-os sósavban, akkor "oxidálódni" fog.

Úgy látom, vannak itt zavaros ismeretek.

Először is: a köztudatban úgy létezik a rozsdamentes és saválló anyag, hogy azt nem fogja a mágnes. És az is igaz, hogy a gagyit fogja. Viszont attól még az rozsdamentes, és nagyon sok helyre megfelelő. Pl. mosógép dobnak, hűtők belsejének, külsejének, páraelszívók burkolatának sok cég használja még ipari konyhákba is. Ennek anyagszerkezete is más, ún. ferrites és nincs benne, vagy csak minimális mennyiségben nikkel ötvöző. Ezért ez olcsóbb is.

Viszont sok olyan termék, amit valamilyen megmunkálással tovább alakították, úgymint mélyhúzás, hajlítás, préselés, stb. akkor az addig nem mágnesezhető anyag szerkezete megváltozik és kis mértékben foghatja a mágnes. Legjobb tudomásom szerint csavart csak kétféle minőségben gyártanak - Európában :) - az A2 és az A4, Előbbi rozsdamentes KO33(AISI 304, 1.4301, 18/10), az utóbbi saválló KO38 (AISI 316, 1.4404). Egyik sem mágnesezhető.

Ha edényeket veszünk, a jobb minőségűek alján pl. a 18/10 jelölést belenyomják - ez a króm/nikkel ötvözők arányát mutatja. Ezt nem fogja a mágnes.

Még annyit, hogy a mágnes sem mindegy. "Hagyományos" mágnessel próbálkozzatok! Az ún. neodímium mágnes még a legsavállóbb savállót is foghatja egy kissé.

Remélem segítettem. Továbbiakat a [link] oldalon is találtok.

Sziasztok!

Elég sok 1.4xxx anyagból készülő terméket gyártunk és sok van köztük, amit már akkor is fog a mágnes, amikor még hozzá sem nyúltunk (pl: 1.4021). Ezek viszont annyira speciális anyagok, hogy fazekat a boltban egészen biztosan nem fogsz belőle kapni. :)

Volt egy forgácsátvevő, ahol azonnal beledugták a mágnest és közölték, hogy ez sima acél. Szóval ez az eljárás hétköznapi esetekben elfogadható, ipari felhasználásnál már oda kell azért figyelni.