Építkezésnél mikre kell figyelni, hogy a későbbiekben ne penészedjen sehol az otthonunk?
tegnap 22:08
A vályogház is azért penészedik mint minden más, túl nagy a páratartalom a házban.A pára a falon csapódik ki, majd a vizes helyen megtelepszik a penészgomba.
A víz kicsapódása amúgy nem lenne olyan nagy tragédia, a baj inkább azzal van, hogy diszperzittel fest mindenki, ami mint szerves anyag tök jó táptalaj a gombának.
Egy vályogház nagyon ritkán van az alulról szigetelve, így onnan nagyon jelentékeny páramennyiség érkezik, ill. az ember is jelentős mennyiséget lélegez ki.
Régen ez a meszelt falon, az ablakok résein, és a födémen keresztül távozott.
Gondolom az ablakok le lettek szigetelve, diszperzittel lett kifestve a mennyezet, és a falak is így a pára kicsapódik vizes lesz a fal a penész meg örül a diszperzitnek.
A megoldás a diszperzit lekaparása, és mésszel való kifestés.Előfordul, hogy azon is kicsapódik a pára, de max letörlöd. a penésznek vége.
08:23:
230e egy ilyen építkezésnél a költségvetés 1-2 százaléka.
Ráadásul könnyen számolhatunk megtérülést rá.
Én kötelezővé tenném minden új ház esetében, mert relatíve olcsó, megtérül és egészséges.és nincs olyan kérdés, hogy mit tegyek a penész ellen.
Más téma: szelemenekről hallottál e már?, ugye nem tennéd a gerendákat csak úgy a tartófal tetejére?Akár ytong, akár más anyagból van az az fal?
Szerintem ha intézményváltás előtt vagy, lehet meg kellene fontolnod a bölcsészkart, hiány van a jó magyar-ének szakos pedagógusokból.
ma 10:37!
Te helyből vagy ilyen hü.lye, vagy neki is szoktál futni? A válaszfal nem teherhordó fal, tehát nem visel terhet... Nézd már meg az Ytong honlapján... Egyetlen válaszfaltól sem várja az ember hogy az önterhen kívül mást is elbírjon... Vadbarom... Ma ezt már másodjára írom le...
12:29
ha nem várod el miért keseregsz azon, hogy kicsi a nyomószilárdsága?
Én lennék a vadbarom... Ő nem képes megkülönböztetni az épület szerkezeti elemeit... A válaszfal belső nem teherhordó fal, tehát ninvs is értelme szigetelni... A külső fal viszont teherhordó, de nem válaszfal... hanem térelhatároló fal/szerkezet... Annak pedig számít a teherbírása... Mert rá kerül a födém... És ha több víz kerül a betonba, mint amennyi kell, akkor annak a helyén légpórusok keletkeznek, és jelentősen csökken a teherátadási felület...
Ráadásul a kétoldali szigetelés miatt a falban végbemenő hőingadozás is nagyobb lesz... Hamarabb fog roncsolódni a szerkezet... Ennél még az is jobb megoldás, ha csak kívülről hőszigetelik a térelhatároló falakat... Ezzel is védve a szerkezetet a fagyhatástól...
Na megint semmi értelmeset nem írtál.
"A válaszfal belső nem teherhordó fal, tehát ninvs is értelme szigetelni..."
És nem is szigeteli senki. Már dec. 14-én tisztáztátok: "ha már láttál volna ilyet akkor tudnád, hogy a belső falak általában ytongból vannak"
"És ha több víz kerül a betonba, mint amennyi kell, akkor annak a helyén légpórusok keletkeznek, és jelentősen csökken a teherátadási felület..."
Igen, csökken. De nem az a kérdés, hogy csökken-e, hanem hogy túlságosan lecsökken-e. A leggyorsabb autó végsebessége több, mint 1200km/h. Az én autómé pedig 142km/h. Tehát jelentősen lecsökkent a végsebesség. És akkor mi van? Használatatlan? Nem. Pontosan ugyanúgy használható, mint a leggyorsabb. Ugyanannyi idő alatt teszi meg a BP-Balaton távot. Tehát káros, ha gyengébb a beton a falban, mint az elképzelhető maximum szilárdság? Nem.
"Ráadásul a kétoldali szigetelés miatt a falban végbemenő hőingadozás is nagyobb lesz... Hamarabb fog roncsolódni a szerkezet... "
A szerkezet nem károsodik a hőingadozástól. Különösen nem a -30 - +30 közöttitől.
"Ennél még az is jobb megoldás, ha csak kívülről hőszigetelik a térelhatároló falakat... Ezzel is védve a szerkezetet a fagyhatástól..."
Igen, jobb. Viszont bonyolultabb kivitelezni.
Egyébként nézd át a jegyzeteidet. A térelhatároló nem azt jelenti, amilyen értelemben te használod, hogy külső teherhordó. Segítségül: [link]
Nem baj, ha az eddigi megnyilvánulásaid ismeretében eltanácsollak a szakmától?
Csak egy dolgot szeretnék kiemelni...
"A szerkezet nem károsodik a hőingadozástól. Különösen nem a -30 - +30 közöttitől"
Tehát ezért nem is vizsgálják az építőanyagok fagyállóságát és éppen ezért nincs olyan, hogy fagyállósági kategória... AHA... Akkor mennj már be egy építész tanszékre és ezt magyarázd már el a tanszékvezetőnek, hogy teljesen hülyeség vizsgálni a beépítendő anyagokat fagyással szemben, hiszen semmi baja nem lesz egy prozus anyagnak, ha víz kerül bele és jópár fagyás-olvadás cikluson átesett... Azt is írd meg, hogy mit reagált rá...
THX
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!