Miért nem szabad réz vezetékeket összeforrasztani?
Úgy olvastam a múltkor az interneten, hogy ma már nem szabad egy ház falában lévő rézvezetékeket összeforrasztani, hanem az erre megfelelő kötőelemet kell használni. Azt írták a cikkben, hogy a forrasztás rideggé teszi a szigetelést és egy idő után le fog töredezni és emiatt zárlat alakulhat ki.
Ha ez igaz, akkor ez mennyi idő múlva következhet be? Ma segítettem az unokatesóméknak kibontani a régi vezetékeket a falból (újra lesz majd húzva minden). Réz vezetékek voltak 2 szobát leszámítva, utolsó felújítás úgy 15-20 éve volt. Eszembe jutott menet közben ez a szigetelés dolog, és kipróbáltam a forrasztásnál elcsípve a vezetéket hogy mennyire lett töredezett a szigetelő. Meglepődtem, mert semennyire. Ugyanúgy nyúlott mint a forrasztástól messze lévő, és elfehéredett ha nagyon megnyújtottam. Tehát az nem igaz, hogy rideg lesz tőle a szigetelő. Vagy ez a 15-20 év kevés volt ehhez? Többet kellett volna várni és akkor már igaz lenne? Vagy más miatt nem szabad forrasztani?
válasza:Még azt is érdemes megemlíteni, hogy az áramjárta vezeték ha nem is nagyon látható, de mozog. Zárlati áramnál akár centiket is képes mozdulni. Etőhatások lépnek fel amik mozgatják a kötéseket is.
A rugós kötés ellensúlyoz, míg a csagarkötésben megfolyik az anyag, kilazul, a forrasztás meg szakad, törik. Jön az ív és a tűz.
válasza:#9 Nagy áramoknál valóban hegesztettek. Az tény, hogy a csavaros kötések technológiájával nem tudott a szocializmus megbirkózni. Ha baj volt, egy pár zárlatot ki kellett volna bírnia, akkor a kötésnél volt a baj. Viszont ehhez képest a hegesztés sem volt jobb, mert az meg ugyanúgy szubjektív tudomány, mint a forrasztás, de legalább nem kellett rendszeresen utánahúzni a csavarokat. :D Ha volt az a pár nagy zárlat, akkor a hegesztés sem bírta, eleve ott a keresztmetszet tojás volt vagy félkör, szennyezett volt, satöbbi. De a módszerváltás utáni külföldi technológiás csavaros kötőelemek jók.
Technikumok amúgy 72-ig voltak első lépcsőben. A hatvanas évekbeli technikumi tankönyvben már benne volt a tudomány, hogy a villamos kötés nagyjából felületfüggetlen.
válasza:"A rugóelemes kötés folyamatos erőhatással nyomja az anyagot, nem "várható" lazulás, ívképződés. "
Azután majd idővel elfárad a rugó, a vezeték is oxidálódik, majd természetesen melegszik, majd kigyullad a ház.
válasza: válasza: válasza:Ok, tévedtem, még csak 43 éves a ma ismert rugós-bedugós.
It is similar to what happened previously when we introduced our spring-based technology. Our parent company introduced the first spring connector in 1951 when WAGO was founded. That spring-clamp technology was further expanded with the introduction of the CAGE CLAMP in 1977.
válasza:13-as
Te milyen alternatívát kínálsz a károgás helyett?
Halljuk mi a tökéletes megoldás?
válasza: válasza: válasza:Ami a rugó fáradást illeti, mint előbb írtam, a szocializmus végig arról szólt a csavaros kötőelemeket tekintve, hogy hát, azok a gyenge pontok. No, a módszerváltás után jöttek az első nyugati gyártmányok, és azóta tádámmm, nem a kötés a gyenge pont. Pedig most szabadtéren elhelyezett alumínium vezetékekről beszélek. Még 2 év, és 30 éve bírják.
Egyébként nem erre irányult korábbi eszmecserék során a mondandód, ne púderezzük már a halálos sebeket. Az arról szólt, hogy a Wago technológusai mind hülyék, és te okosabb vagy náluk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!