Miért nem szabad réz vezetékeket összeforrasztani?
Úgy olvastam a múltkor az interneten, hogy ma már nem szabad egy ház falában lévő rézvezetékeket összeforrasztani, hanem az erre megfelelő kötőelemet kell használni. Azt írták a cikkben, hogy a forrasztás rideggé teszi a szigetelést és egy idő után le fog töredezni és emiatt zárlat alakulhat ki.
Ha ez igaz, akkor ez mennyi idő múlva következhet be? Ma segítettem az unokatesóméknak kibontani a régi vezetékeket a falból (újra lesz majd húzva minden). Réz vezetékek voltak 2 szobát leszámítva, utolsó felújítás úgy 15-20 éve volt. Eszembe jutott menet közben ez a szigetelés dolog, és kipróbáltam a forrasztásnál elcsípve a vezetéket hogy mennyire lett töredezett a szigetelő. Meglepődtem, mert semennyire. Ugyanúgy nyúlott mint a forrasztástól messze lévő, és elfehéredett ha nagyon megnyújtottam. Tehát az nem igaz, hogy rideg lesz tőle a szigetelő. Vagy ez a 15-20 év kevés volt ehhez? Többet kellett volna várni és akkor már igaz lenne? Vagy más miatt nem szabad forrasztani?
válasza:20 éve ez igen korszerűnek számított, hiszen rengeteg épületben -panelben is- alu.vezetékek voltak rendszeresítve.
A kötéseket csak fogóval összecsavarták.
A lelkiismeretes villanyszerelők viszont forrasztották a kötéseket.
(Nálam is így van a cs. házamban.)
Azóta kitalálták és bevezették a wago-t.
Most erre esküszik mindenki, de csak addig lesz korszerű, amíg nem találnak ki még jobbat.
válasza:Két alapvető biztonsági probléma van a forrasztással:
1. túlterhelésnél megolvad a forrasz anyag és megszakad az áramkör. Induktív fogyasztóknál ez komoly ív jelenséggel párosul, ami fokozottan tűzveszélyes.
2. átlagos üzemi körülmények elviselésére alkalmas forrasztott kötést sokkal nehezebb megvalósítani, mint pl. szorító lemezest (wago) vagy a rácsavarhatót.
Gondolj arra, hogy létra tetején, pákával, cinnel esőben, szélben egyensúlyozni...
válasza:https://www.youtube.com/watch?v=bP0qHyVAymU
https://www.youtube.com/watch?v=eg6VPucscxI
Látható, hogy az érintkező lemez stabilan rajta maradt a vezetéken.
A forrasztásnál viszont az történik, hogy megolvad, majd a levegő oxigénjétől eloxidálódik, a vezeték pár szétcsúszik, de legalábbis meglazul. Növekszik az átmeneti ellenállás, kialakul a forró pont az áramkörben, sajnos kitűnő gyújtóforrás.
válasza:A két belinkelt videóból az derül ki, hogy a wago kötés még akkor is tart, amikor körülötte már leégett az egész ház.
Tényleg fasza.
válasza:"Két alapvető biztonsági probléma van a forrasztással"
Ebből a kettőből a harmadik az, hogy a forrasztás az roskad. Meg folyik.
válasza: válasza:Plusz okként lehet az is, de a külföldről honosított szabvány e három ok miatt kérdőjelezi meg: zárlatkor viselkedés, roskadás, folyás.
Igazából nem tiltja a szabvány, csak azt mondja, ezeket figyelembe kell venni. És az átlagellenőr, akármi meg azt mondja erre, hogy hát akkor tilos.
válasza:Forrasztott kötések átmeneti ellenállása viszonylag nagy. Persze kicsit mérsz, de mégis nagyobb mint a réz-réz kapcsolat. Pláne több soros kötés összeadódik, érintésvédelmi problémát okoz.
Egy C16A-es biztosítónál a hurok ellenállás max 1,4ohm lehet. E felett már nem megy át a felülvizsgálaton. Viszont ezt könnyű túllépni, ha vékony a vezeték, és hosszú az áramkör és forrasztott átmenetek is vannak beiktatva.
Azon túl, nem lehet felülvizsgálni, mert szét kellene bontani hozzá a szigetelést, macerás.
A forrasztás lassú, nagy a normaideje, így drága is.
Nehéz jól szigetelni.
Wagora a gyártó garantál, a forrasztás és szigetelés minőségéért a szerelő felel. Tűz esetén nem szeret fizetni a szerelő.
Meg az előírás/szabvány sem támogatja.
Egy gyatra (de még a jó is) forrasztás idővel eléghet, majd nagyobb kárt okoz, mint az egész lakótelep összes wagójának költsége.
Köszönöm a válaszokat. Így már világos.
Egy dolog viszont furcsa nekem. Az átmeneti ellenállása hogyan lehet nagyobb a forrasztásnak mint egy Wago-nak (vagy ahhoz hasonlónak)? Én elektronikai technikumba jártam, és ott voltak erősáramú méréseink. Igaz nem sok, de azért belepillanthattunk ebbe a területbe is. Az egyik mérés során különböző csatlakozókat teszteltünk, 4 vezetés módszerrel ellenállást mértünk, megnéztük hogy nagy áram hatására hogyan égnek szét a csatlakozók, kötések. Wago-t konkrétan szerintem nem néztünk, de volt több szorító lemezes meg csavaros kötőelem és különböző csatlakozó is. Mindegyiknek nagyobb volt az átmeneti ellenállása, mint a 1,5-2 centi hosszan sűrűn összetekert és összeforrasztott vezetékeknek. Konkrét értékekre nem emlékszem, de azt tudom hogy amekkora áramnál a beledugós lemezes kötőelemek műanyag háza elcsöppent, ott a forrasztás még bírta. És azt a konklúziót vontuk le a legvégén, hogy az ilyen kötőelemeknél túl kicsi az érintkező felület, így nagy lesz az átmeneti ellenállás. Akkor ez nem igaz? Hülyeséget tanítottak nekünk? Az egyik tanár még mondta is, hogy erősáramú területen semmi ilyen kötőelem nem használható, ha toldani kellene a vezetéket (mondjuk szakadás miatt) akkor ott cserélik az egészet, ha meg elágaztatni, akkor meg összehegesztik őket plusz réz hozzáadásával. Akkor ez se igaz?
válasza:Persze egy szar kötés lehet rosszabb mint egy forrasztás ohmra. De nem csak annak kell jónak lenni.
"összehegesztik őket"
Vezetékeket oldható kötéssel szerelünk. (Épületvillamosságban, de más erősáramú területen is.)
"1,5-2 centi hosszan sűrűn összetekert és összeforrasztott vezetékeknek."
Ja, de a falusi muzsikus szaki nem ideálisan teket és forraszt. Odataknyolja oszt jó lesz szabványt ismeri. Az meg nem elfogadott.
A forraszanyag fajlagos ellenállása 0,1-0,2 Ohm/méter, míg alumínium 0,0271, réz 0,0175. A vezeték anyagoknál tízszer rosszabb kötés alakul ki forrasztással.
Nagy áramoknál még bizonytalanabb a kötés.
Arról nem beszélve, hogy forrasztott kötést jól leszigetelni nehézkes, szigszallag nem jáccik. A rugóelemes kötés folyamatos erőhatással nyomja az anyagot, nem "várható" lazulás, ívképződés. Erősáram nagy ív!
Anyagában szabványosan köt és szigetel, bontható. Relatív kis helyen elfér (szemben a forrasztással) Mi kell még?
Ráadásul a forrasztás hőmérséklet változásra is másképp viselkedő anyagokal valósul meg.
A forrasztási technológia nehezen "szabványosítható". Ahány, annyi féle kötés és szigetelés jön létre. Nem bontható, ami szívás, ha változtatni kell a hálózaton. Képzelj el egy 6-7 vezetékes forrasztott kötésű csomópontot. Mire összetákolsz 3x6db 2,5-ös tömör vezetéket forrasztással, és belekalapálod a bumszlikat kötődobozba, nyugdíjba mész. Majd jön Gizi és kitalálja, hogy köss bele még egy dugalljt. Ott mész le hídba. Egyszer összerakod, többé nem tudod bontani,sérül a vezeték, a szigelelés leolvad....nem ragozom. Jön a szakaszcsere, de mivel a másik végét is forrasztottad inkább kérsz egy beutalót a lipótra, hogy kikezeljenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!