Mi az oka annak, hogy a nem ambíciózus, egyedülálló fiatalok nem a lakásvásárlásra törekednek minden áron?

#19-es: igazad van. A tanárok fizetését nagyon is a helyére kellene végre tenni, mert nagyon is alulfizetettek.

Keressen jól egy orvos is, gyógyszerész is, mindenben egyetértek.

Csak ismétlem magam: nem feltétlenül kell minden diplomásnak jól keresnie. Nem becsülik meg őket? Én nem ezt látom: csak azokat a diplomásokat nem fizetik meg rendesen, akiknek a munkája könnyen helyettesíthető, nem termel elég pénzt. Ilyen ez a vadkapitalizmus.

Akárhogy nézzük, az emberek jelentős részének egyszerűen nincs lehetősége lakást venni, ha fejen áll akkor sem.

Kezdjük ott, hogy Magyarországon divat bérminimumra bejelenteni a dolgozót, onnantól esélytelen hogy hitelt kapjon, maximum minimális összeget azt is több 10 éves futamidőre. Sokaknak a szülei sem tudnak segíteni mert hasonlóan rossz anyagi és társadalmi helyzetben vannak.

Az önerőt is baromi nehéz megteremteni. Egyetemistaként, tanulóként örülsz ha nullára kijössz. És utána is hiába tesz az ember félre 100-200 ezer forintokat, akkor is több év, mire összejön a lakás ára.

Nekem konkrétan az összes ismerősöm felhozta, hogy nem tudnának lakást venni, ha nem kaptak volna fiatalon. Még így sem tudnak, hogy saját lakásuk van és csak a rezsit kell állják. Mit mondjon az, akinek a fizetése nagy része elmegy albérletre?

Amúgy én azt nézem, hogy 25+ évig totál nélkülöztem.

És számomra nem éri meg, hogy közel 30 évesen is kenyéren, vízen éljek, csak hogy 40 évesen legyen lakásom.

Vagy párom évek óta nincs, még kilátásban sem. Így marad a szoba bérlés. Viszont felnőtt emberként lassan megalázónak érzem, hogy úgy élek mint egy kollégista és idegeneket kell kerülgessek az "otthonomban".

Ahhoz hogy lakásom lehessen, ezt az életmódot kellene folytassam évekig.

Én viszont egyre jobban hajlok arra, hogy egyedül kiveszek egy teljes albérletet, kerül amibe kerül.

Egyrészt igénylem a pihenést, egyedüllétet. Igénylem, hogy hazamegyek és minden úgy legyen otthon ahogy hagytam, ne a másik szarját kelljen a WC-ből takarítani vagy a másik mosatlanjait arrébb pakolni. Az ilyesmi még egy kapcsolatban is konfliktust szül, nem hogy egy azonos nemű idegennel.

Ami még engem bánt, hogy nem igazán tudok vendégeket fogadni. Akár család, szülő, testvér, rokon látogatna meg, akár barát. A kicsi szobámban örülök hogy én elférek, nem hogy még valakivel vagy akár többen ott üljünk egymás nyakán napokig. Vagy bárki feljön akkor maximum az ágyamra tudom leültetni és be kell zárni ajtót ablakot, mert a másik fél épp a konyhában mászkál.

Személy szerint arra hajlok, hogy legalább egy 1,5-2 szobás lakást kiveszek. Hosszú távon kényelmesebb lenne, hogy van egy külön nappalim + hálószobám. Illetve ha jönnek hozzám, akkor is lenne legalább egy szoba ami vendégszoba, kényelmesen el lehetne férni de el is lehetne vonulni ha valaki nem a másik nyakán akar ülni.

Lehet nagyok az igényeim, de úgy vagyok, hogy 25 éves koromig voltam kollégista, albérleti szobatárs. Laktam alkoholista szülővel, meg tényleg minden arról szólt, hogy mi az ami nem lehet. Most igaz hogy sokba kerülne, de legalább mondhatnám azt, hogy megtehetem és egyedül lakom.

Viszont a másik énem szeretne adni az élményeknek, egészségnek. Nekem is jó lenne egy szemműtét, több sport. Vagy szeretek kimozdulni, világot látni. Még alig jártam valahol, belföldön is annyi felfedezni való van, nem hogy külföldön. Rengeteg embernél azt látom, hogy csak a munka és "a ház" a mindene. Kimaradnak élményekből, nem csinálnak semmit csak otthon ülnek. Aztán eltelik az élet. Van akinek ez jó, én egyszerűen többre vágyom.

Örülök annak, hogy "diszlájk" gombnak használjátok a "nem hasznos" gombot. Ettől továbbra is igaz, hogy nincsenek érdemben megfizetve a felsőfokú végzettségűek. Le is fog lépni a nagy része, ha esze van. Aztán majd megműt titeket a villanyszerelő meg az árufeltöltő.:) Az iskolában meg olvasni szerintem felesleges ezután megtanulni, egyből betanított munkásnak tanuljatok, "mert az jól fizet". Pontosan rátok van ennek az országnak szüksége. Jó kis melós lakosság, aki örül hogy van egy háza, közben egy önálló gondolata nincs és addig a vezetőség azt lop szét, amit akar. Mert ugye a bölcsész kar nem értékes, nem kell politológiai szakember, sem közig., sem tanár, sem semmi. Egészségetekre.

Ezért nem lesz soha ebben az országban változás... :(

Nyomjatok erre is egy pirosat, legalább tudni fogom, hogy igazam van.

"ahol 15 millió Ft egy minigarzon nem szabad havi nettó 200e Ft-ért dolgozni"

Hiába mondod te ezt, ha ilyen helyeken ennyit keres az ÁTLAGember. Már Győrben és Debrecenben is lassan 15 milliótól kezdődnek a normális lakások, és egyre csak drágulnak. Ahol meg 8-10 millióért lehet lakást venni, ott meg örüljön az ember, ha egyáltalán a szakmunkás minimálbért megkeresi.

#27-es, nagyon demagóg vagy! :-) Látod, csak feketén-fehéren látod az egészet. Senki nem mondta, hogy csak melós legyen, mert nincs szükség diplomásokra. Néha kicsit le kellene szállni a magas lóról...

Egyensúly kellene, amihez szükségesek a "melósok" is, meg a diplomások is. Te a sok diplomáddal össze tudnál állítani egy konyhabútort? Ki tudnál burkolni egy fürdőt? Le tudnád cserélni az elektromos hálózatot a lakásban? stb. Szükség van szakemberekre, ezt kellene megértened, de vagy nem akarod, vagy inkább le sem írom.