Mennyire jellemző még a lakást bérbeadók között az ellenszenv a gyerekes bérlőkkel szemben?

"Az értelmiségi, jól kereső, gyerekes családokkal mi a gond?"

Azoknak SAJÁT ingatlanuk van.

Vannak normális és idióta egyetemisták és családok is.

Nem lehet általánosítani. Hiába vered a segged a földhöz hogy senki nem adja ki szívesen családosoknak, mert biztos van olyan aki mégis.

Ha albérletbe akartok költözni gyerekkel, akkor álljatok neki keresni olyat aki engedi.

Én mondjuk neked biztos nem adnám ki, elég ijesztően korlátoltnak tűnsz.

Egyébként én már láttam gyereketl aki a kakiját kente szét a falon. És csak 2 percre nem figyeltek oda a szülők...

Dehogy változott. És nézd meg, elmagyarázzák, hogy értelmiségi nem vállal albérletbe gyereket.

Mi 26 és 35 éves dolgozó pár vagyunk, három diplomával, kettő hiányszakma, csak éppen b....nak megfizetni a pályakezdőket, versenyszférába meg évekig nem tudok menni a posztgrad képzés miatt. Az albérletünkben patika rend van - a sajátunkban is az lenne. Szülői (anyagi) segítség nincs, komolyabb önerő sem. A környéken (komolyabb ingázás mellett is) egy normális méretű, családkompatibilis ingatlan 25M-től indul, munkahely ideköt. Nekünk csak a kétmilla diákhitelünk van, meg a lakástakarékok, amiket az ősidő óta fizetünk, de sz.rra sem elég.

De 30 éves korom előtt anya leszek, akár albérletben is. Mert nem óhajtom megvárni a nőrokonaim átkát, hogy 30-35 felett már csak 5 év lombikkal jön össze talán egy gyerek...

A szomorú, hogy a közfelfogásban ezzel felelőtlen, putris cigánnyá degradáltam magam.

Te a posztgrad képzést választottad. De ez a te döntésed volt,senki nem eröltette rád. Egy lakás nem röghöz kötés. Bármikor eladhatod, vagy kiadhatod és bérelhetsz máshol.

Én 35 éves koromra betörlesztem a lakáshitelt előtörlesztéssel, 10 éve versenyszférában dolgozok. Nem volt szülői anyagi segítségem, albérletben laktam és rohadtul spóroltam, csináltam plusz melókat a teljes állás mellett.

Miért egyszerűbb odacsapni azt, hogy te választottad, mint három percre belegondolni abba, hogy vannak élethelyzetek, amikor máshogy alakulnak a dolgok?

Ha úgy dönt az egyetemi karrierjét építő PhD-s (ösztöndíj 140 ezer), hogy inkább lesz informatikus, vagy az orvosi pályát választó inkább elmegy orvoslátogatónak rezidensi képzést helyett (140 ropi a fizu +- pótlékok), akkor a te saját lakásodba született gyereked akkor lesz értelmiségi, ha kipengeted neki a milliókat/felveszi a diákhitelt, és gyógyul betegség esetén, ha te találsz valahol 100km-es körzetben orvost...