Városból falura?

Elég közel van a megyeszékhely, gondolom, van jármű, de tömegközlekedés mindenképp, mi a gond? :)

Én nem érzem át a dolgot, én 20-30 ezres helyeken laktam, majd Budapest, majd 2 ezres falu, majd vettem egy házat félúton 2 falu között, 4-5 km-re a legközelebbi kisbolttól (s 3-4-re a buszmegállótól). 6 és 8 km-re még egészen jó zöldséges is akad s ez igazán nem nagy táv biciklivel, ha nincs erős emelkedő. A Coopokért nem vagyunk oda, úgyhogy a 25 km-re levő megyeszékhelyen szoktunk vásárolni, 1-2 hetente s bizonyos termékeket webshopban rendelünk s kihozzák. Van bicikli, motor és autó is, gond egy szál se ;). A levegő pedig jó, a táj kellemes.

Persze nem vagyunk egyformák... Én Budapestet nem bírtam, bármennyire is a szélén, hegyen, zöldövezetben laktam. Nem volt azért rossz, de nem használtam ki, hogy annyi minden van ott.

Nem teljesen értem, pontosan mi a gondod, ezért nem tudtam konkrétabban írni.. Miért félsz a bejárástól? S miért gond, hogy semmi nincs, ha közel a megyeszékhely? Van, aki 50 km-re lakik egy kisebb megyeszékhelytől, kegyetlenül rossz utak mellett, na annak nehéz eljutni oda. Néha gondolok ilyenekre, mert mi egy kissé meredek és rossz földút végén lakunk, de ha az az 1 km leküzdve, onnantól nincs gond s ez azért jó. Nagyon fontos számunkra a megyeszékhely, folyton onnan kell valami a házhoz, piac is ott van, rendes boltok is (az a járásszékhelyen is, de az sincs sokkal közelebb)...

Nagyon kell a jármű.

Én csak 8 km-re költöztem a megyeszékhelytől, új, általunk épített házba. Volt saját kocsim, s három pici gyerekem. Nem bírtam sokáig, kb. 1 év után elváltam, s vissza költöztem a városba.

Rossz döntés volt, az biztos!

Mi is városból költöztünk faluba, de mindenki megbánta a családból, szóval hamarosan költözünk vissza.

Egyszerűen nem éri meg faluban lakni, faluban kb 1-2 bolt van ami mindig drágább mint a városban. Szóval városba járunk vásárolni... városba járunk szórakozni, iskolába, oviba is városba járatnánk a gyereket, mert itt a faluban az oviban sem képesek a normális beszédre, se a gyerekek sem a dajkák, csak az óvónéni, de az kevés. Nem akarnám hogy parasztosan beszéljen a gyerekem... nem épp előny az életben.

Ja igen, meg van olyan hogy mondjuk délután jut eszembe hogy kell valami a boltból, elfogyott valami, vagy épp fáj a fejem de nincs gyógyszer, nade a bolt délután 5kor bezárt, a gyógyszertár meg már délben. A busz meg 2 óránként jár... kocsi meg nincs. Ha nektek van az persze előny, de a benzin sem olcsó.

Szóval szerintem nem éri meg faluba költözni. Előnyét még nem láttam. A szomszédok mindenbe beleütik az orrukat, az egyik néni állandóan a kapuja előtt ülve lesi mit csinálok... nagyon zavarók. És persze már az egész falu ismer, és tud rólam és a családról mindent, pedig én nem ismerek senkit sem. Érdekes.

#4: Én látom előnyét. Rengeteget laktam kisebb-nagyobb városokban és mindig utáltam. Persze vannak aranyos városok, no, nekem nem az jutott. Ha mostanság bemegyek Fehérvárra, azt is alig bírom, tömeg, rossz levegő, zaj... Főleg a dohányfüst zavar, egész életemben azt tette s itthon soha nem érzek ilyesmit. Ez persze speciális hely, mert nem faluban lakom, faluban előfordulhatna műanyagégetéstől kezdve bármi (de városban is, nagynéném szokott panaszkodni, hogy nem tud kimenni levegőzni télen). Itt a kecskék eszik le a kisebb fákat...

Ember- és helyzetfüggő, hogy melyik jobb valakinek.

Van falu, amiben nem élnék semmi pénzért, a mienk aranyos, ambíciózus a polgármester (pályázati pénzeket nyer és mindenféléket akar fejleszteni), szuper az ovi és az iskola, vannak rendezvények...

A bolt egy kisebb és egy nagyobb Coop, szinte soha nem járunk oda, ez gond lehetne, de úgyis bemegyünk 1-2 hetente a városba, mert ott lakik a párom anyja, akit szeretünk s mindig kell venni ezt-azt, amit az amúgy jó kis falusi barkácsboltok (van a faluban és a szomszéd faluban is) nem tartanak.

Szórakozni sosem jártam speckó helyekre, sokkal jobb nekem, hogy szerpentin, hegységek, vadaspark, egypár erdő, kék és piros túraútvonal és szép tó stranddal is akad a közvetlen közelben. Amikor Budapesten laktam, akkor is túrázni mentem szórakozásképp. Úgyhogy nekem még nem sikerült megbánnom, hogy 2 falu közt vettünk s építettünk át egy házat, amit feléért sem tudnánk eladni, mint amibe került, pedig sokat dolgoztunk rajta mi magunk... Mi már itt maradunk, legalább pár évtizedre.