Határozott idejű bérleti szerződés idő előtti felmondásánál mennyi a felmondási idő?

Tisztázzunk valamit a kaució biztosíték a szándékos károkozás esetére! Csak és kizárólag abban az esetben nyúlhat hozzá a tulajdonos, ellenkező esetben bűncselekményt követ el (talán lopásnak is minősül? ezt nem tudom biztosan).

Amennyiben a szerződést valóban 2 hónappal lejárta előtt mondtátok föl valószínűleg jár neki a 2 havi bérleti díj, ám amennyiben ennek összege megegyezik a kaucióval akkor ti mondhatjátok azt hogy tegye el és ki van fizetve. Ha ezzel nem ért egyet akkor perelhet de nem nyeri meg.

Másrészt az albérleti szerződésed akár határozott akár határozatlan idejű, kizárólag a bérlésedre szól!

Tehát a fogyasztásodra illetve annak kifizetésére semmiképpen sem!

Mégis hogyan gondolta ez a tulaj miután fizettetne veletek? A biztosítás a közös költség az övé úgyis azt akkor is fizetnie kell ha nem lakik ott senki, ha nem lakik ott senki akkor meg víz villany stb. sem fogyik, hogy akarja mindezt előre kiszámlázni? Vagy átalányt akar fizettetni? Esetleg beköltöztet addig mást és annak a fogyasztását akarja kifizettetni?

Ezek csak költői kérdések voltak részemről. Arra akartam rávilágítani hogy a fogyasztást (amennyiben kiköltözéskor rendeztétek vele tisztességesen) semmiképpen sem fizettetheti ki veletek! Ha nem tetszik neki pereljen be (úgyse nyeri meg csak neki lesz + költség) ha betud. De nem tud, mert a szerződésetek lezárult.

Szóval ez alapján ha a kaució megegyezik a maradék 2 havival akkor semmit sem kell fizetnetek! Ha kevesebb ami bent van nála, akkor a különbözetet kell fizetned. Ha több akkor ő köteles visszaadni a különbözetet.

Egyéb követelése semmiképpen sem jogos. Szerintem.

3-asnak írnám válaszul:

Attól függ ki és hogyan mond föl. Ugyanis fölmondhatsz te is és a főbérlő is egyoldalúan. Vagy fölmondhatjátok közös megegyezéssel. Kimondhatja bíróság a megszűntét. Illetve megszűnhet egyéb okokból is.

A Jogtárban lévő albérletekre vonatkozó legfontosabb törvénycsomag:

[link]

És az ide vonatkozó tétel pontos szövege:

"24. § (1)30

(2) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

(3)31 A bérbeadó a felmondás jogát a 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján fennálló bérlőkijelölési, vagy bérlőkiválasztási jog esetén e jog jogosultjának kezdeményezése alapján, vagy - a jogosult egyidejű írásbeli értesítése mellett - önállóan gyakorolja.

25. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(2)32

(3) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(4)33

(5)34 A felmondás az (1) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál."

Tehát ha a FŐBÉRLŐ MOND FÖL azt a következőképp teheti meg:

Írásban (ajánlott levélben) küld egy fölszólítást (például fizetésre) ami után újabb 8 nappal küldhet még egy fölmondásra figyelmeztetőt (ugyan így ajánlott levélben) és ha erre sem reagál a bérlő akkor kiküldheti (ugyancsak ajánlott levélben) a fölmondást, ami minimum 15 nap (kivéve ha a szerződésben több van mert akkor annyi, pl 30) és csak a rákövetkező hónap utolsó napja lehet a fölmondási nap, azaz akkorra kellene kiköltözni!

Nézzünk egy példát: Március 16. -án próbál szóban fölmondani a tulaj, valamilyen okból, szóban. A szava semmit nem jelent, semmit nem tud bizonyítani belőle!

Hiába ír bármilyen papírt a helyszínen, ha ezt a bérlő nem írja alá, akkor nincsen fölmondva az albérlet!

(Ha aláírja a bérlő akkor az közös megegyezésesnek számít és a szerződésben lévő napok száma a fölmondási idő! Ha nincs semmi a szerződésben akkor 15 nap!)

Tehát Március 16+8+8=32 Vagyis Április 1. viszont csak a rákövetkező hónap utolsó napjára szólhat, azaz Május 31.-én lép életbe az ő bármilyen egyoldalú fölmondása ha minden szabályt betart!

Ha Március elsején próbálkozik akkor még elérheti a Áplilis 30. -at. De másodikán már nem.

Na most tisztáznunk szükséges még pár dolgot:

Addig amíg jogszerű szerződés köt egy lakáshoz addig a bérlő ott birtokos! A birtokvédelmi törvény (nem ebben a törvényben van) hatálya alá esik. Rendőri intézkedést kérhet bárki ellen aki a tudta és beleegyezése nélkül a birtokra lép, beleértve a tulajdonost is! A tulajdonos semmi módon nem akadályozhatja a jogszerű szerződéssel szerzett bér birtok használatát, tehát nem köthet ki villanyt vizet stb. sem. Sőt a saját cuccait sem viheti el hiszen azokat bérbe adta. A bérlő cuccainak "lefoglalása" és elhurcolása meg lopás a tulajdonos részéről, ekkor már nem csak birtokháborítást de lopás bűncselekményét is elköveti! Továbbra is tulajdonosa ezeknek, tehát a bérlő sem viheti el, mert az lopás! De ő sem, mert közben ezeket a bérlő "bér" birtokolja és jogszerűen szerződéssel! Ezt a viszonyt a tulajdonos által aláírt szerződés bérlőnél lévő saját példánya bizonyíthatja, például a kihívott intézkedő rendőrnek. A lakcímkártya ez esetben semmit nem ér, semmit nem bizonyít! A szomszédok "igazolása" viszont igen! Tehát ha véletlenül nincs meg a szerződés de a szomszédok leigazolják hogy igen ez az illető "bérlő" itt lakik egy éve mert láttuk, akkor is megilleti a bérlőt a birtokjog!

Viszont ha lejárt a hiteles fölmondás határnapja és a bérlő tovább tartózkodik ott (jogtalanul), akkor a lakásban található minden cucc gazdátlannak minősül. Vagyis ha ezután a nap után sikerül lezárnia a lakást a tulajnak míg a bérlő nincsen otthon, már nem köteles semmit sem kiadni abból ami ott van! (Ez megint másik törvényben van leírva az egyszerűség kedvéért. :/)

Erőszakkal továbbra sem teheti ki, az csak bírósági végzéssel és rendőri segítséggel lehetséges. Magyarországon magánszemély erőszakkal nem élhet mások ellen, mert az testi sértés BŰNCSELEKMÉNYE. (Ez még egy újabb törvény...)

Más:

A kaució attól függetlenül a bérlő MAGÁNTULAJDONA hogy az a bérbeadónál van.

És két dologra illetve arra használható föl ami a szerződésben van.

A két dolog amiről biztosan szól egy szerződés hogy megfizeti az albérleti díjat és megfizeti a rezsit a bérbevevő. Ha ezt nem teszi meg akkor érvényesíthető egy pont ekkora összeg a kaucióból de a többi VISSZA JÁR. Tehát ha 80 ezer forint a letett kaució és 20k val tartozik a bérlő akkor 60k-t köteles visszaadni a bérbeadó. Ha ezt nem teszi meg SIKKASZTÁS bűncselekményét követi el, ráadásul 50k fölött nagy értékre, azért már nem csak bírságot sittet is kaphat!!!

Amennyiben a szerződésben bele volt foglalva hogy szándékos károkozásra is igénybe vehető a kaució, akkor ugyan levonhat annyit ami a kárérték, de ha a felek közt vita van akkor bíróság előtt is bizonyítania kell tudnia. Mert ha az természetes tönkremenetel volt akkor nem jogos a dolog! Megint csak a bérbeadó ütheti meg emiatt a bokáját!

Természetesen a bérlő akár azonnali hatállyal is fölmondhat egy szerződést (egyszerűen kiköltözik és ezt a tényt bejelenti leadja a kulcsokat). Ez esetben bukja a (2 havi) kauciót. Hisz a megkezdett hónapot, és a felmondási idővel érintett hónapot is ki kell fizetnie a bérbeadónak!!!

És akkor az előbbi törvényből idézve ki mire köteles, azaz az összes felújítás és csere a bérbeadót és nem a bérlőt terheli!:

"9. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(2) A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik.

10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

a) az épület karbantartásáról;

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

(3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt.

11. § (1)14

(2) A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

(3) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit - haladéktalanul - egy összegben kell megtéríteni.

(4)15 Ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetén a kötelezettségét - az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg - a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő

a) a bíróságtól kérheti a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására;

b) a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti.

13. §19 (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.20

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

"

Azért érdemes végigolvasni többször a jogtáras linkben lévő törvényt! Van még sok más érdekesség benne!