Ki, hogy látja kívülről szemlélve a helyzetemet, jól döntöttem költözés, vásárlás szempontjából?

A rövid történetem először: 33 éves férfi vagyok. Születésemet tekintve szegedi lakos, ott is éltem 28 éves koromig. Aztán felköltöztem Budapestre, mert eléggé megfogyatkoztak a barátaim Szegeden (ugyanúgy elköltöztek munkalehetőség miatt), ott viszont az elmúlt 1-2 évben, mint minden más is nagyon elszálltak az albérletek, és úgy döntöttem, hogy 2022 év végén visszaköltözök Szegedre. A visszaköltözésem időpontjában már csak minimális spórolt pénzzel rendelkeztem, fent inkább feléltem a pénze, mint gyűjtögettem.

Én nagyon szerettem Budapesten élni, viszont az anyagi gondok nagyon sok szorongást okoztak az elmúlt 1-2 évben, főleg az albérlet vitte a pénzem java részét. Most újra anyukámmal és tesómmal élek Szegeden.

Időközben sajnos elhunyt egy közeli hozzátartozóm, aki után örököltem egy balatoni (nem vízparti) kis nyaralót. Ennek az értéke olyan 32-33 millió Forint között mozoghat. A nyaralóra volt egy komoly vevő jelölt, aki hajlandó lett volna kerek 30 milliót fizetni érte, de nem lett végül eladó, kicsit kötöttük az ebet a karóhoz, az a 2 millió forint is sok pénz nekünk, ha úgy vesszük.

A pénzzel 2 terv volt, ami végül nagyjából 1-2 hét állandó gondolkodás, agyalás után olyan szintű stresszt okozott, hogy ezért is jutottunk oda, hogy nem eladó ennyi pénzért a nyaraló.

Maga a kérdés:

I. Terv az volt, hogy veszünk Szegeden egy 3 szobás panellakást Szegeden (nekem), aztán majd kikerekedik az élet, hogy merre tovább. Lesz-e vajon jobb munkahelyem, azon is gondolkoztam, hogy egyik szobát kiadni lakótársas szobának és az is hogy egy kis pénzt a konyhára. Én ettől egy dolog miatt tartom magam távol, hogy jelenleg is egy nagyon rossz munkahelyem van és alig sikerült ezt is találni mikor visszaköltöztem 4 hónapig munkanélküli voltam.

II. A másik terv az volt az eladással, hogy visszaköltözök Budapestre, de 32-33 millió forint körül nagyjából még semmit se lehet kapni. Én inkább hitelfelvételre adtam volna a fejemet, és 40 körül már valami élhetőbb lakáson gondolkoztam volna. Ehhez kellett volna egy 6-7 millió hitel legalább.

A végkifejlet: a nyaraló ugye végül nem lett eladva ugye, ahogy írtam.

Már félreraktam itthon ~ 700.000 Forintot, még egy ugyanekkora összegen gondolkozok, hogy félrerakok.

Ezt követően arra gondoltam, hogy visszaköltözök Budapestre 1 évre albérletbe. Egyrészt nagy költséggel jár most a kaucio, 1 havi lakbér, 1 havi élelmezés, meg még utána 1-2 hónap tartalékra is gondolni kell. Így viszont, hogy van spórolt pénzem én is nyugodtabb lennék, kiegyensúlyozattabban vágnék bele.

Ha 1 évig laknék Budapesten és lenne normális munkahely (ott azért lehet találni, elég nagy a kínálat, inkább a fizetés nincs arányaiban az albérletekkel) Akkor valószínűleg felvenném a hitelt, ismét meghirdetésre kerülne a nyaraló és lehet most már 1-2 millió forinton nem húznánk a szánkat.

De azt se szerettem volna, hogy eladjuk az örökséget, felköltözök Budapestre, vásárolunk - nem túl jó helyen egy kis garzont és utána bosszankodok, hogy de kár volt ezt az egészet megcsinálni.

Szóval a jelenlegi döntés, még 2024. február környékéig dolgozok Szegeden, utána újra költözésre adnám a fejem Budapestre. Amennyiben tetszik, akkor párhuzamosan a nyaraló eladását újra elindítanánk és hitellel megtoldva vennénk lakást Bp-n.

Vagy, ha nem tetszik valamiért úgy Budapest - és a hitellel kitoldott összeggel (max. 40 millió forint) se találnánk nekem megfelelő lakást, akkor visszaköltözöm Szegedre és marad a 2-3 szobás panellakás opciónak.

Kicsit hosszasra sikeredett, remélem érthető nagyjából a story, de remélem nagyjából átlátható.