Mire érdemes figyelni albérlet kiadásánál?

Ha beírod a Google keresőjébe: bérleti szerződés minta (albérleti szerződés, lakásbérleti szerződés, lakáskiadás bérleti szerződés, stb.), akkor kiad egy csomó találatot és aztán ezek alapján magad is meg tudod csinálni. Ha van rá mód, akkor ajánlatos elvinni egy ügyvédhezt leellenőriztetni, hogy rendben van-e. Továbbá érdemes az ezzel kapcsolatos oldalakra is ellátogatni és alaposan áttanulmányozni a témát, hogy kellőképpen képben legyél, pl. ilyeneket (most csak úgy találomra linkeltem be párat):

[link]

[link]

[link]

[link]

A kiadás előtt ajánlatos mindent levideózni a bérlő jelenlétében (ő is legyen rajta és igazolja, hogy ez a videó a kiadás napján készült), hogy egyértelmű legyen a lakás, a bútorok, berendezések, használati eszközök fizikai állapota. A mérőórák (gáz-, víz- villanyóra) állását szintén feljegyezni, és vagy a szerződésbe belefoglalni, vagy külön jegyzőkönyvbe feltüntetni, amelyeket mindkét fél áláír.

Máskülönben jobb ha egy, vagy két oldallal terjedelmesebb a feltétlen szükségesnél, de lehetőleg minden legyen benne. Nem érdemes azon gondolkozni, hogy ez most amúgy is csak egy apróság, vagy lényegtelen kis dolog, inkább legyen benne a szerződésbe, mert vitás esetben komoly kellemetlenségeknek lehetnek az okozói akár teljesen jelentéktelen dolgok is.

Még felhívnám a figyelmedet arra is, hogy a bérleti szerződést ajánlatos „hitelesíteni“ is, hogy később emiatt se legyen probléma:

[link]

Idézek az oldal szövegéből:

"A magánokirat hitelesítése történhet két tanú aláírásával, ügyvédi ellenjegyzéssel (ez szakmai kontrollt is jelent) vagy a felek aláírásának közjegyzői hitelesítésével"

[link]

Ha nincs hitelesítve az aláírás, akkor a bérlő esetleg letagadhatja, hogy ő írta volna alá. Lehet ugyanis két, vagy több aláírási formája is (pl. nekem is kettő van, egy „rendes“, komoly, amit a bankban és a szerződések aláírásakor használok, és egy egyszerű „firkálmány“, amit meg az ajánlott levelek átvételénél, postautalványok, stb. kifizetése esetében), és nem biztos, hogy a rendeset fogja használni. Továbbá az aláírás hitelesítése esetében a közjegyző (vagy ügyvéd) a több oldalas szerződést egybeköti és lepecsételi, hogy utólag ne lehessen szétbontani a lapokat és valamelyiket kicserélni, vagy szokták úgy is megoldani, hogy minden egyes lap külön alá van írva

[link]

Idézek a belinkelt oldalról:

"– aláírás-hitelesítés: aláírás vagy kézjegy valódiságáról készül, arról, hogy az aláíró fél az okiratot a közjegyző előtt aláírja, vagy ha már korábban aláírta, a közjegyző jelenlétében kijelenti, hogy az okiraton lévő aláírás az övé (pl.: aláírási címpéldány);"

[link]

Idézek a cikkből (ez főleg akkor szokott előfordulni, ha a lakás tulajdonosa idős ember):

"De sajnos szintén előfordul, hogy a lakás albérlője vagy bérlője egy hamis ajándékozási szerződéssel átíratja a lakást egy fiktív személy vagy egy hajléktalan nevére, majd ezen új tulajdonos személyazonosító irataival vagy meghatalmazásával eladja az ingatlant.

Olyan csalás is ismeretes, mikor a bérlő a valódi tulajdonos adataival visszaélve, okirat-hamisítással szerzi meg a lakás tulajdonjogát, majd gyorsan továbbadja az ingatlant egy jóhiszemű, mit sem sejtő vevőnek, általában a piaci árnál jóval olcsóbban. Nagyon fontos tehát a közreműködő ügyvéd lelkiismeretes és szakszerű közreműködése, aki meggyőződik a felek valódi akaratáról, és leellenőrzi a szerződő felek személyes iratait, a felek kilétét."

Érdemes figyelembe kell venni, hogy ha nem tanúk igazolják a szerződés „hitelességét“, hanem hivatalos személy (közjegyző, ügyvéd) által történik az aláírás hitelesítése, akkor ő ezt nyilvántartásba veszi, hogy egy lakás bérleti szerződésén hitelesítette az aláírásokat, tehát valahol ily módon nyoma van egy hivatalos személynél, hogy az a lakás ki van adva.

Én csak bérlő voltam még.

Meghirdeted az albérletet, hívnak az emberek, hogy mikor tudják megnézni, te megmutatod nekik. Te addigra már készítsd el a szerződést, amit alá szeretnél írattatni. Ott helyben valószínűleg senki nem fogja aláírni, de azért a kapcsolat megvan. Akit érdekel, annak mutasd meg a szerződést (akár e-mailben is elküldheted), és megbeszélitek az időpontot, amikor aláírjátok. Ekkor kifizeti az első havi bérleti díjat, kifizeti a kauciót (1 vagy 2 hónap bérleti díj szokott lenni), te pedig odaadod neki a lakáskulcsot és megmutogatod a dolgokat (pl. hol vannak a mérőórák; ha lecsapódik az áram, hol kell visszakapcsolni; ilyenek). Ezelőtt egyébként illik nagytakarítást csinálni, hogy ő csak felcipelje a holmijait és lakható legyen egyből a lakás!

Egyébként annak adod ki, akinek te akarod. Amíg nincs semmi se aláírva semmi, addig nem kötelez téged semmi. Ha valaki megbízhatatlannak tűnik, annak ne add ki!

Aztán minden hónap elején kifizeti az adott bérleti díjat és a rezsit (ha az nincs benne a bérleti díjban). A rezsit is neked adja oda, nem ő személyesen fizeti ki. De azért illik másolatot adni vagy lefotózni a csekkeket, amiket befizettél!

A lakás költségeiből, melyek a rendeltetésszerű használat mellett is vannak, a "nagyokat" neked illik fizetni, a "kicsiket" a bérlőnek. Ez benne szokott lenni a szertődésben, de valamilyen szinten íratlan szabály is. Például az albérletemben volt egy régi mosógép, ami elromlott (nem az én hibámból, hanem mert régi volt), a tulajdonos vett egy újat. A kis költségeket (pl. kiégett izzó, ki kell tisztítani a légkondit, stb.) a bérlő fizeti. Ha valami a bérlő hibájából romlott el, azt is a bérlő fizeti. Például egy régi albérletemben ráejtettem valamit a főzőlapra, az megrepedt, az az én pénztárcámból került kicserélésre.

Felmondás is a szerződés szerint. Azért szokás 1-2 hónapos felmondási időt beleírni a szerződésbe, akár határozott, akár határozatlan időre veszik ki a lakást. (És persze azonnali felmondást, ha nagy csibészséget tapasztalsz a bérlőtől.)

Amikor kiköltözik a bérlő, akkor ellenőrzöd a lakást, mielőtt visszaadnád neki a kauciót, ő pedig neked visszaadja a kulcsokat. Úgy illik (de erre felhívhatod a figyelmét), hogy takarítsa ki, mielőtt átadja.

Két bérlő közötti kisebb-nagyobb felújítások, tisztasági festés, stb. még amivel számolnod kell költség.

Ahogy fent is írták:

1) Szerződés (ld. fenti mintákat). Pontosan dokumentálni (fotókkal) mi van a lakásban és milyen állapotban (melléklete a szerződésnek).

2) Közjegyzői okirat, hogy ne 6-9 hónapig tartson kilakoltatni a nem fizető bérlőt.

3) Két hónap kaució ha kárt okoz, ill. fedezi a kilakoltatás idejére az elmaradt hasznodat.

4) Birtokbaadási jegyzőkönyvnél rögzíteni az óraállásokat. A rezsifizetés módját előre beszéld meg, rögzítsd:

a) havi diktálós

b) beköltözésnél kérsz elszámolószámlát és kiköltözésnél is (a különbözet lejön a kaucióból vagy visszaadod nekik - s tényleg add vissza, ne legyél inkorrekt)

5) Jó emberismeret... kiszűrni ki a tróger, a ruppótlan aki pár hónap múlva már nem akar fizetni (kirakható, de macerás), az elmebeteg aki rombolni akar majd (procedúra lesz a bíróságon), a bulizós (aki miatt állandóan a szomszédok csesztetnek), a követelőző okostojás (aki az utolsó villanykörtéig mindent a te kontódra akar megcsináltatni, 2 nap múlva már hív hogy mi nem tetszik neki és adj árengedményt), a csöves életstílusú aki szemétdombot csinál és lepusztítja a lakást stb. stb. stb.