Költöznétek vagy maradnátok?
Nagyon hosszú ideje élek ebben az albérletben, átmeneti megoldásnak indult, de aztán valahogy mindig itt ragadtam.
Ami mellette szól:
A tulaj jó fej. Gyakorlatilag barátok lettünk az évek során. Minden javítást áll kérés nélkül, felújított a kedvemért és ha valami "luxust" akarok a lakásba, fele-fele ki szokta fizetni. A lakás kifejezetten kiadásra van tartva, nem kell félnem attól, hogy utcára kerülök. Szabad kezet kaptam, amíg nem szedem szét, azt csinálok, amit akarok. A berendezés teljesen az enyém, a stílusa az én ízlésem tünkrözi, gyakorlatilag az otthonom lett. Viszonylag alacsony a bérleti díj, akár 40ezer forint is a zsebemben marad havonta az átlag árakat nézve. Maga a lakás egészen pofás, a ház is bevállalható a környékbeliekhez képest legalábbis. Belvárosi, a közlekedés őrült jó.
Ami ellene szól:
Belvárosi, az utcán semmi zöld, koszos, mocskos, büdös, hangos a környék. Nem lehet nyugodtan kimenni az utcára, mert tiszta szar az egész, szó szerint. A lakás elhelyezkedése a legrosszabb az egész házban, gyakorlatilag egy fénytelen sötét lyuk és belát mindenki - be is szoktak bámulni, nem kell félteni őket. Az egész ház el van b@szva, hőhidas, a csövek nincsenek szigetelve, minden télen küzdünk a penésszel. A szomszédok hangosak, a legtöbbjük ostoba tulok, egyikkel sem jövünk ki igazán. Hiába próbálom csinosítani, kivilágítani, kényelmessé tenni, valahogy mindig nyomasztó. Úgy érzem, szinte már megbetegít.
Régóta játszom a költözés gondolatával, de kutyám macskám van, ijesztő edzőeszközeim vannak és teljes bútorzatom, amit nem lenne szívem itthagyni - tudom, szentimentális barom vagyok :D Sokat ugrálok az edzéseim során, így emeleti lakás nehezen jöhetne szóba, legalábbis félek tőle, hogy nagyon dübörögnék és emiatt balhék lennének az alattam lakóval. Mondjuk ki, el is vagyok kényeztetve. Nem biztos, hogy ennyi év után tolerálnék egy olyan tulajt, aki a nyakamra jár, nem javítja ki, amit ki kellene javítania, vagy ügyeskedni próbál, esetleg eladja a lakást a fejem fölül... Nehezítő körülmény az állatsereg és a berendezés, nagyon szűkíti a kört. Nagyon szeretnék kertet, zöldet, madárcsicsergést, szép környéken élni, de szeretem a nyugalmat és a kiszámíthatóságot is. Így, hogy gyakorlatilag nincs hova elköltenem amit megspórolok ezzel az albival, nagyon érzem, hogy tönkremegyek ebben a lakásban, de az észérvek azt mondják, nem nagyon érné meg ugrálni pár szál fűért.
Ti mit tennétek a helyemben?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!