Mennyire lehet hiteles a Tóra és Biblia ha pl az özönvíz történetét máshonnan vették?

#19

Kár, hogy az erős ateizmusod csak ennyi felfogásra futja.

Sebaj, ha esetleg elmerülsz majd az irodalomtudományban, és megérted a műfaji elemzést, akkor talán felfogod majd a mondanivalóm lényegét.

Elnézést de ugye itt van egy probléma. Ha az özönvíz megtörtént, akkor az ottani népek mitológiájában ez szerepelt. Hogy ki mikor írta le, az lényegtelen, főleg mert nagyon kevesen tudtak írni olvasni akkoriban, nem jártak könyvtárakba és nem szívesen olvasgatták egymás (teljesen más nyelven megírt) néhány darab tekercsét. Egy mai európai hamarabb találkozik a Gilgames eposszal mint egy ókori héber.

Az, hogy ez több írásban is felbukkan, inkább az özönvíz tényét tűnik bizonyítani (bár nyilván nem világméretű volt ez, de az ő akkor ismert világukra kiterjedt). Tehát nem másoktól vették ezt, hanem a saját történeteiket rendszerezte Mózes, ahogyan a Gilgames eposz is.

"Az, hogy ez több írásban is felbukkan, inkább az özönvíz tényét tűnik bizonyítani (bár nyilván nem világméretű volt ez, de az ő akkor ismert világukra kiterjedt)"

vagy csupán a Föld különböző népek lakta különböző területein több helyen is volt olyan árvíz, aminek az emlékét megőrizte a szájhagyomány, és amit később belevontak a helyi mitológiába.

Ha más vallásban is megtalálható az Özönvíz leirata (és tudjuk, hogy megtalálható), az pont, hogy igazolja a Bibliát.

A Tóra a zsidók "könyve" (tekercse), nyilván sok népcsoport élt akkor is.

Nem vallásos szemmel (vallástörténészként vizsgálódva) pedig egyértelműen volt Özönvíz vagy valami olyasmi, tehát áradás és sok eső arrafele.

én azt gondolom " ÖZÖNVÍZ " az emberiség csak a 200 EZER éve létező múltja alatt megszámlálhatatlan volt.

a pár 10 ezer év alatt is igen sok és KIVÉTEL NÉLKÜL CSAK HELYI ESEMÉNYEK VOLTAK ! hiszen akkor élt embereknek még kontinensnyi távolság is időben igen igen nagy volt. ezért bármelyik sok történet fennmaradása tökéletes az özönvíz szónak. mert :

Az özönvíz mítosza sok nép kultúrájában megtalálható. A legkorábbi írott források a mezopotámiai Ziuszudra és Ut-napistim történetei, majd a Krisztus előtti zsidó történet (lásd Özönvíz (Biblia)), majd később, a 7. századtól a muszlim kommentárok, az iráni és arab változatok ismertek. Számtalan további korabeli nép írott vagy szóbeli hagyományában is megmaradt.[1] Ezek általános, de nem kizárólagos jellemzője, hogy a rossz erkölcsű emberek által lakott világot elöntötte a víz, amit csak a jók éltek túl, ezáltal átmenetileg megtisztult a világ.

Ezeken a pontokon a különféle özönvíz-regék többsége hasonló: világméretű pusztulás érte a Földet, amelyben az emberiség magja megmarad, hogy a faj fennmaradjon, akik csónakot, bárkát vagy hajót használnak a túléléshez.

Lehetett történelmi, valóságos alapja is, amit a pleisztocén-holocén becsapódási esemény idején a laurenciai jégtakaró megolvadásával járó nagy árvíz magyarázna. Ezt megerősíti, hogy számos nép – így például több amerikai indián törzs legendáiban – közvetlenül a vízözönt megelőző „több napról”, „lehulló csillagokról”, majd az ezt követő sötétségről és nagy áradásról, majd végül egy rá következő hideg időszakról mesél. A törökországi Göbekli Tepe feltárói 2016-2017-es tanulmányukban szintén ehhez az eseményhez kapcsolják azt a globális katasztrófát, amely Kr. e. 10 900 körül következhetett be, tömeges fajkihalással és a korai civilizációk összeomlásával járva.[2]

A mezopotámiai Ur városának feltárója, az angol régész Leonard Woolley is úgy vélte, hogy egy több méter vastag áradásos üledékrétegben a bibliai vízözön nyomaira bukkant. Ma már tudjuk, hogy ez nem a vízözön nyoma volt. Regionális, közel-keleti árvíz-hagyományok kialakulása az eddigi utolsó, interglaciális kezdetéhez is köthető, amikor a vízszint emelkedése viszonylag gyorsan töltötte fel a Fekete-tenger helyén elterülő mélyföldet, és a Perzsa-öböl egy részét is.

Vidiripi

"A vízözön-történetek mindmáig legteljesebb gyűjteményét: James Frazer: Folklore in the Old Testament, I.Kötetében találhatod meg. A bibliai történet hitelességét tűnnek alátámasztani azok az özönvíztörténetek, amelyek világszerte a legkülönbözőbb - még teljesen elszigetelt - kultúrákban is fellelhetők. A termékeny félhold területén általánosan ismert volt a Biblia leírásával több ponton is hasonlóságot mutató özönvíztörténet, a sumér, babilóniai, asszír mítoszok. Ugyanez az alapmotívum része volt az egyiptomi, görög, hindu, kínai, hawaii, mexikói, eszkimó, lapp, finn, szibériai, kelta, szudáni, hottentotta, újzélandi maori, ausztráliai bennszülött, tűzföldi és 58 amerikai indián törzs hitvilágának."

Tegyük fel hogy régen megtörtént ez a sztori , az emberek elkezdtek sztorizni róla. Lehet kiszínezték itt ott , azt nem tudhatjuk...

Majd volt egy zsidó akinek beszámolt Isten a történtekről, is leírta.

Mért ne lehetne igaz az hogy egyszer régen vólt egy nagy árvíz

pl.: ˝egy bűntény hejszínén két szemtanú is vólt , mint ketten máshogy vázolják a történetet . Az egyik látta a tettest fenyegetőzni , a másik látta amikór távozott. De miért gondolna arra a bíró hogy a két tanu esetleg egymástól hallották volna a történetet...˝