Miért nem részei az Apokrif iratok a Bibliának? Ennek politikai okai vannak vagy ez egyfajta csúsztatás az Egyház részéről?

Az apokrif iratok egy részét a gnosztikusok írták valamelyik bibliai szereplő neve alatt, mert így akarták népszerűsíteni a tanításaikat. Az ilyen művek keletkezésből és a tartalmából elég jól megállapítható, hogy gnosztikus hamisítvánnyal van dolgunk, tehát ezek alap, hogy nem kerültek bele a kánonba.

Az apokrifok másik része tartalmazhat hiteles hagyományokat, pl. az apostolok további életéről, de legendás formában. Ezekre egyébként lehet hivatkozni, de az Egyház úgy látta jónak, hogy nem méltóak arra, hogy szentírásként felolvassák őket az istentiszteleteken, szemben mondjuk János evangéliumával, amit a hagyomány szerint János apostol, Zebedeus fia, Krisztus tanítványa jegyzett le.

Mellékesen megjegyzem, hogy nem minden apokrif, ami apokrif. Például Róma püspökének, Szent Kelemennek a korintusiakhoz írt levele régen kanonikus tekintéllyel bírt, amit elvesztett. Ezután sem soroljuk viszont az apokrif iratokhoz, jelenleg az apostoli atyák írásai közé tartozik.

Amikor a Bibliát összeállították, minimum 10-szeres szűrést végeztek a szent iratok között.

Tehát sok jelölt volt, végül a tizede került bele, sokféle szempont alapján.

Aztán később ebből még jó sokat kivágtak.

A Biblia egy gyűjtemény - és ezeknél mindig van vita, hogy mi is tartozik bele. Van benne politika és csúsztatás is.

"A Biblia egy gyűjtemény - és ezeknél mindig van vita, hogy mi is tartozik bele. Van benne politika és csúsztatás is."

Akkor most arra kérlek, hogy sürgősen mondj nekem egy "szent könyvet", amely szerinted jogtalanul maradt ki a Bibliából. Miután alaposan megvizsgáltuk azt (szerzőség, keletkezés, tartalom) majd el tudjuk dönteni, hogy az Egyház jogosan vetette-e el vagy sem. Én úgy látom ugyanis, hogy ami belekerült, az jogosan került bele. Ami meg kimaradt, az jogosan maradt ki. Ám ha te máshogy látod, akkor hajlandó vagyok veled megvitatni ezt a kérdést.

Sürgősen? Hajlandó?

Ki vagy te?

Mivel a kereszténységet a zsidók találták ki, a Bibliai történeteket zsidók írták zsidóknak, zsidókról. csak egy idő múlva más származású embereket is beengedtek maguk közé, akik végül többségben lettek, így kitúrták maguk közül a zsidókat, természetes tehát, hogy alaposan átfésülték az eszméket és ami túl zsidós volt, azt kigyomlálták.

Másrészt az is köztudott, hogy lényegében az államvallássá tételkor jelentősen megváltozott a kereszténység helyzete, ahogy társult az államhatalommal maga is elnyomószervvé vált és hatalmi tényező lett.

Ekkor nyilván ezt kellett hozzáigazítani a szituációhoz, a korábbi, lényegében ellenzéki szerepkör már nem volt megfelelő az Egyház számára.

Harmadszor meg néhány évszázad alatt a vallási dogmák komoly burjánzást mutattak, a korabeli hatalmas Római Birodalom területén a hírközlési viszonyok elszigetelték egymástól a kulturális területeket, másrészt a régi vallások, kultúrák, amik a sokféle népcsoport esetén különbözőségeket mutattak, részben más irányvonalat adtak és ezek egységesítése volt a cél.

Közismert, hogy már kezdetben igen szerteágazó volt az őskeresztények gondolatvilága, kissé mást tanított Péter és Pál, de az ariánus szekta kiirtása is ide tartozik.

Azt, hogy ez a területileg elkülönült fejlődés mennyire domináns lehet, jól mutatja a valaha egységes római és a görögkeleti ortodox irányzat szétválása, vagy éppenséggel az azóta is folyamatosan kialakuló újabb és újabb értelmezések, szekták létrejötte, amely kezdetben is így volt, ezt egységesítette tűzzel, vassal az Egyház, keményen elbánva az eretnekekkel, akiket hosszú időn keresztül kegyetlenül lemészároltak.

A vallásos iratok szelektálása fontos része volt ennek a folyamatnak.

#5

Egy hozzászóló vagyok.

Tudod, a kánon összeállítása egy jól dokumentált, nyomon követhető történelmi folyamat.

Az ateista kritikusoknak gyakran nincsenek egyháztörténelmi ismeretei, és olyan értelmetlenségeket terjesztenek, amiket fentebb olvashattunk.

pl. a 6-os hülyeségeket ír. Az Őskeresztények gondolatvilága alapjaiban megegyezik a mai ortodox és katolikus egyház gondolatvilágával, ezt egyértelműen bizonyítják az apostoli atyák írásai. Antiochiai Szent Ignác őskeresztény volt, és megvallotta Krisztus istenségét, és a vasárnapünneplést írta elő, Szent Kelemen vallotta a hagyomány fontosságát, stb... miben volt másabb akkor? Na persze igen, voltak különbségek, nem minden tisztult még le, de a lényeges dolgok igen.

Egyszerűen ne szóljon bele a témába olyan, aki nem ért hozzá. Az ateista kritika összesküvés-elméleteket gyárt. Ezt nem is teheti másként, hiszen nincsenek egyháztörténelmi ismeretei, viszont nagyon szívesen savazzák a korai keresztényeket a modern szektákhoz hasonlóan.

#7

Júdás evangéliumának keletkezési ideje az őskeresztény korszak (kb. 31-100) utánra tehető, kb. a 3. századra. Tartalmában gnosztikus, nyelvezetében is másmilyen, hiszen kopt nyelven keletkezett, nem pedig a görög nyelv koiné dialektusában, amin az apostoli iratok. Nem szerepel egyetlen ókori kánonlistán sem, nem hivatkoznak rá igazságként az Atyák, és SOHA nem olvasták szentírásként az istentiszteleteken.

Ez tehát mind azt jelenti, hogy egész egyszerűen a média fújta fel a dolgot, hogy megtörtént "a nagy leleplezés".

Nem politikai, inkább gyakorlati.

Azokat a könyveket nyilván nem vették bele a kánonba, melyek évszázadokkal később keletkeztek.

Azokat sem, amelyek egyértelmű hamisítványok.

Ezen kívül kimaradt 1-2 olyan írás, amelyet ugyan elismertek az ókori keresztények, semmi újat nem mond a kanonizált írásokhoz képest...