Ha van Isten akkor miért ilyen rossz az életem?
Anyám gyűlöl már azóta amióta megszülettem, pedig én nem tudok róla, hogy bármi megbocsájthatatlant tettem volna, az öcsémet bezzeg állandóan isteníti, hogy ő milyen tökéletes gyerek, az egyetlen jó dolog ami történt vele. Aztmondja én semmire sem vagyok jó, bezzeg az öcsém bármit elérhet. Aztmondja arra vár, hogy mikor takarodok már el végre az életéből és, hogy bárcsak meghaltam volna még születésem előtt vagy még kisbabaként.
A suliba sem jobb a helyzet. Én alapból csendes vagyok, ezért nincsenek barátaim se. Van egy fiú akibe szerelmes vagyok, még sose voltam eddig szerelmes szóval ez az első alkalom, de ő hallani se akar rólam, tudomást se vesz rólam.
De ami itthon történik az már kibírhatatlan. Olyan sok dolog van amit megszeretnék valósítani az életben, de anyám elvette tőle a kedvem, mondván én úgyse leszek képes rá soha, nekem semmi sem fog sikerülni, én semmihez sem értek.
Állandóan elmond minden *urvának. Amikor megtudta, hogy szerelmes vagyok, egyből elmondott mindenféle k-nak meg, hogy mennyire szánalmas vagyok emiatt. Persze ő sose szeretett senkit igazán szerelemből, még apámat se, szóval ő nem érti ezt. Apukám sajnos már meghalt, így csak 3an vagyunk. Bezzeg az öcsémet mindennek elmondja és keresi az alkalmat, hogy mikor csinálok valamit rosszul és megint elmondhat mindennek. Soha egy kedves szava se volt hozzám, azt például, hogy szeretlek sose mondta ki, az öcsémnek meg minden nap elmondja többször is mennyire szereti.
A multkor rákérdeztem, hogy mi baja velem, azt volt rá a válasza, hogy az, hogy megszülettem.
Tényleg nemtudom mit tegyek. Én hiszek Istenben és imádkozni is szoktam, de akkor, hogy lehet, hogy nem segít, hogy jobb legyen? Ha létezik Isten, miért történik ez velem?
Igen, már arra várok mikor leszek 18 és léphetek le. Amint betöltöm a 18at megyek.
A nagyszüleimhez szeretnék költözni már most, de anyám azt se engedi, mert mit képzelek, hogy elfordulnék tőle aki megszült, és legyek hálás neki, hogy még nem tett ki a utcára vagy nem ölt meg. Szóval nem engedi, hogy a nagyszüleimhez menjek.
Jajj, mit tesz ez az egyházi tanítás a gyerekekkel...
Mondok valamit, kérdező, Fogadd meg!
"Segíts magadon, Isten is megsegít.'
Ez egy mondás, remélem megérted a lényegét.
Az előttem válaszoló (# 5/) közelíti meg legjobban a problémát:
«Jajj, mit tesz ez az egyházi tanítás a gyerekekkel...
Mondok valamit, kérdező, Fogadd meg!
"Segíts magadon, Isten is megsegít."
Ez egy mondás, remélem megérted a lényegét.»
De hogyan is segíthetnél magadon, ha folyton az ellenkezőjét dörzsölik az orrod alá, hogy te semmirekelő vagy, ha még édesanyádnak sincs egy kedves szava hozzád ?
Ha létezik Isten – kérdezed – miért történik ez veled ?
Had mondjam el, hogy Isten létezik, de Isten nem egy valaki rajtad kívül. Isten a te legmélyebb, legmeghitteb lényed. Veddt tudomásul hogy te Isten első és egyszülött leánya vagy, a kerek világon belőled csak ez az egy van. Tartsd ezt folyton szem előtt.
A szerelemmel nincs semmi baj, az természetes dolog, de ne felejtsd el szeretni, tisztelni saját magadat (az istent benned), akkor mások is tisztelni és szeretni fognak téged – édeanyád is.
Attól, hogy van Isten miért ne lehetne valakinek rossz az élete?
Az a baj, hogy sokan "a gondviselő istenkép" él. És mi van akkor, ha Isten nem szól bele az emberek életében, csak a hívek magyarázzák bele mindenbe a gondviselést?
Kedves utolsó válaszoló. Ezt az Isten dolgot úgy értettem, hogy ha létezik akkor miért nem segít nekem? Én szoktam imádkozni, és hiszek Istenben, az életben is nem szoktam bántani senkit, és nem értem, hogy mit vétettem, hogy ezt a sorsot érdemlem.
Persze lehet igazad van és Isten nem szól bele az életünkbe, vagy lehet, hogy annyi az egész ahogy az első válaszoló is írta, hogy Isten azt az utat szánja nekem, hogy tanuljak meg önálló lenni, nemtudom.
Mindenesetre kérlek ne nézzetek hülyének. Természetesen nem Istentől várom a megoldást, csak erőt szeretnék, hogy eltudjam viselni 18 éves koromig és utána már tehetek azért, hogy jobb legyen.
Isten nem mondta, hogy Sátán világában a "jó embereknek" jó dolguk lesz, vagy hogy az Istenhez tartozók, burokban lesznek tartva, Sőt.
Ezeket pedig azért íratta le, hogy ne aggódjunk, és ne adjuk fel a helyes keresztény életmódunkat.
Amikor ilyen kérdéseket olvasok, kirajzolódik bennem Isten, szavai:
(Ámós 8:11) 11 »Íme, jönnek napok — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése —, és éhínséget bocsátok a földre; éhínséget, de nem kenyér után, és szomjúságot, de nem víz után, hanem Jehova szavainak hallgatása után.
Egyáltalán nem ismerik Isten szavát, így Istent sem, ami nem csoda, hiszen "senki" nem oktatja erre Őket, sem arra, hogyan kell helyes keresztény életet élni.
Akik pedig tennék, vagy teszik, hogy oktatást nyújtanak Isten szava szerint, azokat szektának, meg elmebetegnek, sérülteknek nevezik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!