Így kell segíteni a szegényeken?

Mit kell ezen csodálkozni?

Mindig is így volt, már a búcsúcédulákkal is csak lehúzták az embereket.

Te hogy szoktál segíteni a szegényeken? Ha pl egy 10 000 forintos van nálad és nincs éppen apród, akkor odaadod a kérdegetőnek? Remélem igen, mert máskülönben eléggé alattomos álszent vagy.

Egyébként veled ellentétben én nem értem, hogy mit mond neki utána, kérlek írd már le, hátha jobban meg tudjuk érteni a szituációt.

"Így kell segíteni a szegényeken?"

Előnyös ha beszélget vele az ember és megismeri az életszemléletét, majd rávilágít a problémára finoman és megértően. Sajnos aki hosszú ideje elkeseredésben él, csak a saját igazában hisz. Ha ezt megingatod, lehetőséget adsz neki.

Valami alamizsnát lökhetett volna neki, de csak egy mozdulatra futotta, olyan: 'segíts magadon, az Isten is megsegít' fajtából.

Ugyan mit tehet szerencsétlen öreg csöves, aki már dolgozni sem igen tud, de láthatóan rosszul alakult az élete sora és mások könyörülete nélkül napokig sem húzná.

Mindenki járhat így vénségére és járt is évezredeken keresztül, mert nem sokat törődtek eddig az ilyenekkel, a fukar keresztények behunyják a szemüket és elfordulnak a szenvedőtől, semmibe véve vallásuk parancsait, lám a pap is, aki jó példa a keresztény könyörületre, amire fittyet hány.

Ateista létemre nem tudok az ilyenek mellett könnyű szívvel elmenni, bár nem vet fel a pénz, meg nem is az én dolgom lenne, hogy a hajléktalanok problémáját megoldjam, de aprópénzt mindig, vagy legalább is gyakran adok nekik.

Minden ember esete egyedi.

Munkahelyemre felvettek egy "csövest" - ápolatlan volt, büdös, nehezen álltunk meg mellette. A munkatársakat megosztotta a befogadása, de többen megsajnáltuk, vittünk neki ennivalót, ruhát. Mivel most már volt munkahelye, bekerült egy átmeneti szállóra, ahol rendesen tudott fürödni, aludni, elindult a változás az életében.

Sajnos, ez az első fizetésig tartott!

Bejött fizetés napján az éjszakai műszakba, beült az ebédlőbe, és végigette a menüt, a termelésbe már be sem jött, egy hét múlva megjelent, megint ápolatlanul, éhesen, dettó ugyanez megint a következő fizetésig. Kb. 4 hónapig tartott ez az állapot, majd saját maga lépett ki, mert nem bírta a melót, a fegyelmet, a 3 műszakot.

Hónapok múlva láttam megint, a közhasznúakkal "dolgozott" az utcán, falevelet sepert a gyári fizetésének a negyedéért.

Karitatívként én is tagja vagyok egy csoportnak - ételdobozt tartunk fent a városban - (Re-Formáló) a szegényeknek.

Az eddigi tapasztalatom ezen a téren is sajnos lesújtó.

Egy idő után mindig más részre kell vinni a dobozt, mert sorozatosan 1-2 család rendszeresen "kifosztja" a dobozt, elvisz belőle egyszerre mindent.

A hajléktalanok nem megeszik, hanem a helyi piacon, aluljárókban pár forintért eladják a konzerveket, teát, vizet, gyümölcsöt stb., szóval mindent, egy-egy felesért vagy flaskás borért.

Rendszeresen kerül télen a dobozba főtt étel is, ezt előre tudatjuk a rászorulókkal, és már ott állnak a doboznál.

Rendszeresen állnak az üzleteknél és lejmolnak, főleg cigit és pénzt.

Volt akin zokni sem volt télen, vittünk neki, de azt is eladta. A ruhakonténerekbe és a hajléktalan szállókra zsákszámra kerülnek be a ruhák a lakosságtól és mégis igénytelenek, ápolatlanok. Pedig tudnak mosni, fürödni, a fodrászok ingyen rendbe rakják őket, mégis nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.

Vittem már nekik ki a boltból kiflit, zsemlét, felvágottat, de ők inkább mindig a pénzhez ragaszkodnak.

Városunkban (megyeszékhely)y hatalmas ipari parkkal, a városban kb. 5 ! helyen is tudnak ingyen ! meleg ételhez jutni minden nap, van utcai segítő szolgálat, nappali és éjjeli melegedő is, mégis egyre többen vannak kint az utcán.

Sokszor el vagyok keseredve, és őszintén mondom, fel vagyok háborodva, mert nagyon sok ember - kisgyermekes, kisnyugdíjas - jobban rászorulna a segítségre, azonban ők inkább szégyenlik az állapotukat és nehezen fogadják el a segítséget.

Mielőtt válaszolnék, elmondom, hogy nagyon ronda dolog volt ez, Én szégyellem magam.Ha pénzt nem, de élelmet mindenképpen vásároltam volna neki.

Vajon Jézus mivel segített az elnyomottakon? Pénzt adott mindenkinek? vagy naponta lakomát rendezett nekik?

Mit mondanak a beszámolók Róla, ezen a Téren?

Mert az Tény, hogy kétszer megvendégelte azokat akik messziről eljöttek, hogy oktatásban részesüljenek. S mikor tette ezt?

Ugyanakkor volt egy megállapítása is:

(János 6:26) . . .„Bizony, bizony mondom nektek, nem azért kerestek, mert jeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyerekből, és jóllaktatok.

A legtöbb embert nem az oktatás, vagy az életben való helyes életmód kialakítása miatt keresi ezeket a helyzeteket. Sajnos ma is a legtöbben akik nehéz helyzetbe kerülnek, arra gondolnak ilyenkor, hogy nekik úgy kell segíteni, hogy adjanak nekik mindent, de közben, ugyan úgy világi életet élnek, dohányoznak, paráználkodnak, stb.

Az embert megkell tanítani halászni, és nem mindig halat adni neki.

Ha megfigyeled a Jézus által tett dolgokat, és a ma "segítek a rászorúltakon" eseményeket, hatalmas különbségek vannak.

Az eledel, nem fogja megmenteni az életét azon a napon.

Hanem az, hogyan viszonyult Jézushoz, az életében tett változásokat összhangba hozva azt Isten elveivel, S ha ezeket teszi, Isten gondoskodik arról, hogy legyenek a szükségletei is kielégítve.

9/9

Szia, nem akarlak megbántani, de a válaszod tipikus "jehovás" hozzászólás.

Sokszor égett a képem, amikor odajöttek a hajléktalanok az állványhoz, amikor szolgálatban voltunk, és segítség helyett egy traktátus lett a kezükbe nyomva.

Ja, igen, előbb ! tegyék helyre az életüket Isten elvárásának megfelelően....stb.

Néha betévedt a gyülekezetünkbe egy-egy szerencsétlen sorsú ember, mert azt gondolták, hogy segíteni fognak rajta, azonban hamar rá kellett jönnie, hogy rossz helyre jött, mivel itt segítségnyújtás helyett inkább kioktatták, főleg azért, hogy legközelebb tisztán és az alkalomnak és a helynek megfelelő öltözékben jelenjen meg. (Amúgy ez a kioktatás a szegényebb tagok felé is érvényes volt, megfigyeltem, hogy ruhákkal inkább támogatták egymást a testvérek/testvérnők, mint élelemmel.)

Meg kell nézni, hogy a civilek sokkal jobban érzékenyek a társadalmi problémákra, mint a hívők nagy része - tisztelet a kivételnek - és sokkal több tényleges segítséget nyújtanak az embertársaik felé.

Ja, előbb változz meg, segíts magadon és akkor az Isten is megsegít!

("Én nem vagyok Jehova Tanúja" - lesz rá a válasz, már előre tudom. Lehet hogy nem vagy JT, de tipikusan olyan a gondolkodásod és a véleményed az embertársaidról, mint nekik)