Keresztény gyülekezetekbe járó hívők, erről mi a véleményetek?

izgi.

Gondolom valamilyen provokáló kérdés lesz. Senki nem fog letérni a kereszténységről..Hidd el nekem.

Szia!

Bizonyára léteznek olyan vallási vezetők, akik igazából nem hisznek ebben az egészben, csak a terjesztés,az embertoborzás a lényeg nekik, hogy tudják működtetni a gyülekezetet,legyen munkájuk. Ha valaki ilyen közösséghez tartozik az valóban sajnálatraméltó.

Én azt tudom elmondani neked, hogy én személyesen ismerem a közösségünk vezetőit, akik ráadásul a mi választásunkkal kerülhetnek vezető pozícióba. Ahova én járok ott igen szerény vezetők vannak, akik képességeik alapján sokkal jobban is kereshetnének világi munkahelyeken. Van közöttük közgazdász, aki akár 5-ször annyit keresett amíg világi munkája volt, és a volt gazdasági vezetőnk is vállalkozó jelenleg sokszorosát keresi annak amit a közösségben kapott. Nos van ilyen közösség is, igaz mi nem fogadunk el állami támogatást, így a hívek adományaiból él a közösség - gyakorlatilag hónapról hónapra.

Üdv. Péter

Én is katolikus vagyok és nem arról van szó, hogy nem bizok a papokban vagy a ' vezetőinkben ', mert biztos vagyok benne, hogy a 80%-a nem akar rosszat nekünk, viszont ez nem zárja ki, hogy tévhitekben élnek, pont úgy, mint a többi katolikus társaim.

Én Isten alkotása vagyok, hivő vagyok ami Istent illeti, de nem az egyház iránt vagyok hivő. Ellenben más katolikusokkal, én nem tartom kötelességemnek , hogy egy olyan vallás szabályai/torvényei szerint éljek, amibe csak véletlenszerűen kerültem bele, hiszen születésemkor katolikusna kereszteltek. Ez még nem jelenti azt, hogy én katolikus módon fogok élni. Tehát én nagy különbséget látok a katolikus életmód és egy átlagos, Istenhivő ember életében.

Isten nem várja el azt, hogy ne válljunk el egy embertől, hogyha már megváltoztak az érzéseink iránta. Isten nem várja el azt, hogy feltétlenül heteroszexuálisak legyünk ( én nem vagyok homoszexuális, de nagy toleranciám van irántuk ), Isten gyakorlatilag nem vár el olyan dolgokat, amiket az egyház elvár és nem tilt olyan dolgokat, amiket az egyház igen. És akkor felmerül a kérdés, hogy mi valólyában kinek az alkotásai, kinek a gyermekei vagyunk ? Az egyházé ? " Nem , természetesen nem ", hát pedig sokan úgy viselkednek.

Én tudom, hogy a legtöbb katolikus most vérig sértődött és azt is, hogy egy kiforrt embert már nem lehet megváltoztatni. Nem is akarok senkit megváltoztatni, de senki se akarjon engem megváltoztatni. Én egy nagyon rugalmas ember vagyok , ami a belsőmet illeti és én a legtöbb emberrel ellentétbe valóban engedem , hogy az élet formázzon engem, hogy az emberek eljussanak hozzám és akár hatást is gyakoroljanak rám, hogyha ez a hatás pozitiv ami engem illet.

Az egyház abban téved, hogy erőszakos. Még ha kivülről nem is látszik, de borzasztó erőszakos, borzasztó intoleráns bizonyos szempontokat nézve, és aki erőszakoskodik az már gyanús. Például miért nem lehet eltemetni egy öngyilkost ? Milyen papnak áll jogában megitélni egy embert ? Itt megint bejön az a helycsere, mintha a pap isteni erővel rendelkezne , pedig a pap csak egy hétköznapi ember és fogalma sincs olykor az elhunyt életéről.

Ezért van az, hogy én sosem fogom egy ilyen rideg, uralkodni vágyó, önfejű egyház elveit követni, mert én valóban elmondhatom magamról, hogy Istent nagyon közel érzem magamhoz és az életemben sokszor olyan dolgokat láttam és tapasztaltam, amiket Isten nélkül sose éltem volna meg, és én nem érzem azt, hogy jelenleg a katolikus egyház valóban Isten akaratát teljesitené.