Mi baja volt Istennek azzal hogy az emberek egy helyre telepedtek le Bábelnél?

Kérdező neked sok bajod lehet az emberekkel is.

Ami neked elszúrás, az másnak nem feltétlenül, és fordítva. Honnan tudod te, mit akart isten? Elmondta csakis neked? Akkor meg minek beszélsz a nevében, milyen alapon minősíted bármely tetté?

Ha nem hiszel neki, ne higgy istenben és kész. Senki se kötelez rá.

A történetet elég sokan elég bonyolult és ostoba módon magyarázzák, holott alapvetően elég egyszerű és világos a mondani valója. A bonyolult magyarázatok fő oka, hogy nem értik, hogy alapvetően egy téves világképen alapuló jelképes történetről van szó, s nem valóságosan megtörtént történelmi eseményről.

Az Istennek természetesen semmi baja sem volt azzal, hogy az emberek összefogva építkeznek, s nem egyből szélednek szét a földön, ki merre lát. A probléma az építkezés célja, hogy az emberek "nevet" akartak szerezni maguknak, vagyis valami nagy dobásra készültek. Az égbe törő magas torony az Isten elérését vagy legalábbis megközelítését akarta szolgálni, tehát egyfajta lázadásról, "megmutatjuk Istennek, hogy együtt mire vagyunk képesek" gőgös gondolkodásról.

A történet feltételezi, hogy Isten "odafönt" van, tehát ha képesek lennénk kitartóan fölfelé menni, akkor elvileg előbb-utóbb elérhetnénk. A történetben Isten is felülről "száll le", hogy megnézze az emberek építkezéseit. Ez a fentről való leszállás persze egyben a szerző gúnyos humora is, hiszen onnan felülről az isteni magasságokban úgymond még csak nem is látszik, hogy mit alkottak az emberek odalent, le kell szállnia, hogy megnézze.

Az Isten szavait is sokan félreértik:

"Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják." (Ter 11,6)

Isten ugye rettenetesen be van rezelve a félelemtől, hiszen az emberek építkezései módfelett fenyegetik az égiek uralmát, ezért cselekednie kell még nem késő. Persze ez hülyeség, Isten ugyanis gúnyosan, cinikus éllel mondja ezt. Nem azért bünteti meg az embereket, mert tényleg fél, hanem hogy rádöbbentse az embereket a lázadásuk hiábavalóságára.

Isten ugyanis egyáltalán nem ellensége az emberi összefogásnak, de ahol őt, a legfontosabbat, a minden egység forrását kihagyják a szövetségből, sőt ellene irányul, ott nem hogy elérnék az Istent, hanem meghasonlás és egymás ellen való fordulás lesz. Ez a történet egyszerű értelme.

Az emberek természetesen nem azért széledtek szét, mert különböző nyelvük lett, a valóságban épp fordítva van: azért lesz különböző nyelvük mert szétszélednek, mert tartósan nem érintkeznek egymással, s a nyelvük egészen más fejlődési utat jár be. A nyelvek különbözősége önmagában természetes folyamat s nem a bűn következménye, de az emberek veszekedése, irigysége, egymás meg nem értése és meghallgatása már igen. Az emberek ellenségeskedése természetesen az egymástól való elszigetelődését is erősítette, amely áttételesen így a nyelvek különbözőségéhez is hozzájárult.

Bábel természetesen Babilont Sineár pedig Mezopotámiát jelenti. A mezopotámiai népek szerettek téglából magas toronytemplomokat, úgynevezett zikkuratokat építeni. A legmagasabbat a szerző valószínűleg a babiloni fogság idején a saját szemével is láthatta, amely Nebukadnezár nagy hatalmát hirdette. A szerző a történettel a babiloni vallást is gúnyolja. A magas torony inkább szolgálja a király magasba törő gőgös gondolkodását, mint az Istenhez való alázatos közeledést.

Kedves kérdező,

- Nekem inkább az a kérdés jutott eszembe, hogy ha olyan nagy hatalmú ez az Úr, akkor miért engedte megépülni az égigérő tanyát.

Miért nem akadályozta meg az "alapkő letételi ünnepséget"? Mondjuk, odadobhatott volna egy "mennykövet" vagy valamit.

- Persze lehet, hogy a teremtett világ túlsó peremén ungi-bungizott és ki volt kapcsolva a telefonja,

- De tudom,........ Isten útjai kifürkészhetetlenek.

- #14 - Szp72 és #16 - fredike válaszai közelebb állhatnak a valósághoz, mint az ideológiákon és hitekenen vagy hiedelmeken alapulók.

- Hiszen nyilvánvaló, hogy egy világegyetemeket teremtő, végtelenen hatalmú lény számára, lényegtelen lenne, hogy 50 vagy 150 méter magas egy torony.

Egyszerűen nem jelenthetnénk neki konkurenciát.

- Talán, a történet eredetét, valahol az suméreknél kell keresni.

- A fennmaradt kőtáblák szerint az égből alászált "istenek" elég sokat háborúztak egymással és egy már legyőzött, de túl ambíciózus uralkodó, veszélyt jelenthetett és a helyére kellett tenni.

- Erre a mintára készült Mózes tízparancsolata is, ami azzal kezdődik, hogy:

..."Ne legyenek neked más isteneid énelőttem. Ne készíts magadnak szobrot, sem semmiféle hasonlót azokról, amik az egekben vannak fent, se amik a földön vannak lent, se amik a vizekben vannak a föld alatt. Ne borulj le nekik és ne engedd, hogy szolgálatukra kényszeríttess, mert én, az Örökkévaló, a te Istened, féltékeny Isten vagyok aki meglátogatja az apák vétkét a fiakon harmad és negyedízig, azokon, akik gyűlölnek engem,"...

- Tehát, ha az öregapádtól örökölt trágyahordó talicskád előtt térdre rogysz, hálát adva neki, hogy az idén sem esett szét munka közben, akkor azt még az unokád is megbánja.

- Ha meg még egy tornyot is építesz alá, akkor neked tényleg annyi.

A Bábeli Toronnyal és annak építésével több gondja is volt Istennek.

Isten még Ádámnak és Évának és a leszármazottjainak azt mondta, itt a föld, uralkodjatok rajta, és az állatokon, és népesítsétek be az egész Földet.

Azaz ne egy helyre gyűljetek, hanem széledjetek szét.

Több oka volt annak hogy megépítették, az első az, hogy a vadállatoktól nagyobb biztonságban vannak, ha egy helyre gyűlnek és úgy védik magukat, mintha kis családok szanaszét kis kunyhókban, házakban lennének.

Emellett a közösségi életet is magasabb szintre tudják így emelni. És ráadásul felmehetnek Istenhez, hogy megbeszéljék vele a peres ügyeiket.

A baj az, hogy Istenhez nem kell felmenni. Ádám is elbeszélgetett vele a tiltott gyümölcs evése után is.

Mi a baj azzal, hogy az állatok elől egy helyre gyűlnek?

Az hogy nem hiszik el, hogy Isten megvédi őket, ha betartják a szerződést.

Mi a baj a közösségi élet építésével? Ha nem hiszik el hogy Isten megvédi őket, akkor Istenben sem hisznek, ha nem hisznek Istenben akkor a nagy közösségi élet nem Istenhez viszi őket, hanem a lázadást, hitetlenséget erősíti, és annál bűnösebb dolgokra vetemednek.

És persze az is gond, hogy így nem tudják benépesíteni a földet.