Mit szóltok Albert Einstein 1954-ben írt leveléről?

#10

"Sajnos nem tudom beidézni a cikket, amit valaha olvastam, de bizonyára más is ismeri, amelynek a lényege, hogy a nazareti jelzőt ezer év múlva aggatták rá, mert egy kopott régészeti leleten látták a feliratot, amely valójában a nazarénus vonatkozását említi, Nazareni felirattal, csak egy része elkopott addigra."

Ezek szerint a 11. században élt emberek időutazók voltak, mert bizony a Názáreti Jézus kifejezés már korai századokból fennmaradt írásokban is olvasható, nem csak egy kopott és megcsorbult régészeti leleten.

"A nazarénus szekta már Jézus előtt létezett a zsidók között, de ez valamennyire cáfolná Jézus istenségét, eredetiségét és ezért is volt szükség ennek új értelmet adni."

Hát persze, ők meg a jövőbe utaztak és így létezhettek már Krisztus előtt is. Nekem sokkal inkább elfogadhatóbb az a hagyományos definíció, hogy egy 1. századi zsidó-keresztény szekta volt, mint az ebioniták később.

Mit kellene szólnunk hozzá?

Einstein a világtörténelem egyik legnagyobb tudósa volt, aki nem hitt a Biblia Istenében. De aki ismeri az írásait (nemcsak ezt az 1954-eset) az tudja, hogy mindenképpen hitt egy olyan rendezettségben, a természet titkainak rendjében, amely számára egyfajta felsőbb értelmet, megismerésre váró rejtélyt jelentett.

Számomra ez teljesen elfogadható, mert én magam is úgy gondolom, hogy egy ember nem az által ismerszik meg, hogy milyen gakran jár templomba, és mennyire követi a tízparancsolatot. Hanem azáltal, hogy milyen a személyisége, hogyan viselkedik az embertársaival, az állatokkal, mennyi empátia vagy humor van benne, mennyire képes elfogadni, szeretni és megbocsátani.

Ezek sokkal fontosabb dolgok, mint a zsidó, keresztény vagy bármilyen hit.

A Biblia egy mesegyűjtemény, amely kétségkívül szép, és megfontolandó tanítások vannak benne, de az élet és a világmindenség magyarázatául termszetesen nem szolgálhat.

ÉS az is igaz, hogy bizony Isten nevében sok aljasságot követtek el és követnek el még ma is, és rengeteg gonosz ember élt a földön, aki hívőnek tartotta magát, ahogy rengeteg jó is, aki meg nem.

Ebből is csak az következik, hogy a jóság és gyarlóság emberi, és nem isteni fogalmak. Nem a halálunk után fogunk megmérettetni, hanem az életünk folyamán azok által, akikkel érintkezünk, komunikálunk. Senki ne reménykedjen abban, hogy imával kiválthatja a képmutatást, vagy istenféléssel a gyűlöletet és intoleranciát. Attól sem jobb, sem több nem lesz. Sőt.

A gyerekes szót talán nem használnám a bibliai történetekkel kapcsolatban, de tény, hogy eléggé didaktikusak és szájbarágósak, példabeszéd jellegűek, ilyen értelemben valóban kissé primitívek. Viszont hordozzák egy (vagy inkább több) korszak gondolatvilágát, ezért értékesek.

Ettől eltekintve szerintem teljesen igaza volt Einsteinnek ebben is. A Biblia történelmi-irodalmi kincs, nem több. Az istenhit pedig évezredek óta a legerősebb motivációja az emberek közti gyűlölködésnek és háborúskodásnak, legyen az kereszténység, zsidó hit, iszlám vagy bármi más. Képtelenen vagyunk ettől elszakadni, sajnos ebből a szempontból az emberiség vajmi keveset változott az idők során.