Van olyan vallás, amivel maradéktalanul jól érzi magát az ember?

Én keresztényként maradéktalanul jól érzem magam.

Melyik parancsolat nem tetszik? A ne ölj, ne lopj, ne tegyél hamis tanúbizonyságot, ne kívánd el felebarátod házastársát? Stb..

Nem azért vannak ezek, mert Isten be akar korlátozni, hanem mert egyértelműen jobb lesz számodra, és a társadalom számára is. Azt hiszed a keresztényeknek nincs önálló véleménye? Nos, nekem mindenről megvan az önálló, markáns véleményem, az meg hogy bűnösnek érezzük magunkat? Hát minden emberben van egy alapvető bűntudat, pl. ha lekiabálom valaki fejét, rosszul érzem magam utána, és igyekszem jóvátenni, bocsánatot kérni, rendezni a helyzetet azzal, aki ellen elkövettem, és Istennel is. Ezek jó dolgok szerintem.

Vagy sokakat zavar pl. hogy a kereszténységben nem helyes a házasság előtti szex, es ebből egyesek szt vezetik le, hogy a hívők szerint bűn a szex, pl. ez nem igaz. Ez azért van, hogy téged megóvjon, hogy csak olyannal légy együtt, akivel tényleg elkötelezed magad, mert egy csúfos szakítás nagyon mély sebeket tud ejteni, főleg ha még le is feküdtek egymással. Nyilván, sajnos vannak olyan esetek, amikor a házasság is válással végződik, de mègis, azért maradjunk a pozitiv példáknál, ez érted van, a saját boldogságod miatt nem azért, hogy be legyél korlatozva.

Pl. Ha hegyekbe mész kirándulni, akkor bizony az ösvényeken vannak korlátok, de nem azért vannak, mert a te szabadságod el akarják venni, hanem megvédenek attól, hogy lezuhanj. Valahogy így vagyunk mi ezekkel a lelki dolgokkal is. :)

Szerintem Jézusban van a szabadság, és amióta megtértem, sokkal boldogabb vagyok. Nem érzem, hogy bármiről is lemaradnék, vagy hogy korlátoznának a szabadságban, vagy ok nélküli bűntudatot keltenének bennem.

Az életben alapból vannak szabályok, nem csak a vallásokban, vilagi törvények is vannak. Most képzelj el egy olyan világot, ahol bárki bármit megtehetsz, lophatsz, csalhatsz, ráugorhatsz az első szembejövő emberre az utcán, és ott közösülhetsz vele, stb...

Alapvető, hogy az emberi életben szükség van szabályokra, más különben nagyon nagy káosz lenne.

A szabályokat betartod, nem szenvedsz, nem ártasz, nem tudnak irányítani ha kizárólag a jelen pillanatra figyelsz. Ha benne élsz. Így ki lehet szakadni az illúziókból amit gondolkodásnak hívunk. A megszerzett tudás nem vész el, nem kell mantrázni. Nem veszíted el sem a múltat sem a jövőt ha nem kapaszkodsz beléjük és nem élsz bennük. Minden megvan és olyan formában fejezed ki ahogy a helyzet kívánja és a legjobb okozatot idézed elő. Élvezni és figyelni a jelenre ennyit kell tenni mert ez az egy valóság van de a legtöbb ember nem él benne.

Van hogy sikerül bele bele tekinteni de a furfangos kis énünk mindig önmagát igyekszik bizonyítani. Ezért rizsázok mindig mert az "én" nem tesz semmit ha nincs rá meg az oka, a miértje. Ha ismeri a miértet és tudja mi a tét, akkor könnyen elengedi a létjogosultságához való ragaszkodást. Így lehet irányítani az életet. Nem az időben való gondolkodás formálja az időt, hanem a jelen pillanat.

Üdv. Egy bolond.

Nemrég írtam a sikeres vallások 3 törvényéről.

Nézd meg, ott a válasz.

Az északi mitológia istenei nem várják el, hogy hozzájuk légy hű, csak azt, hogy önmagadhoz. Vannak tanításaik, tanácsaik, de nincs megkövetelés. Pokolszerű hely sincs, csak 4 túlvilág, ahová a tetteid alapján kerülsz, de egyikre sem lehet azt mondani, hogy szélsőségesen jó vagy rossz hely lenne.

Nem vagyok hívő, de eddig az a legszimpatikusabb vallás számomra.

A szakadék szélén a korlát nem ezért van ott, hogy korlátozzon a jótól, hanem, hogy megvédjen a rossztól.

Így van ez Isten törvényével is.

Isten teremtésében mi a rossz, amitől védeni kellett már a kezdetekben is?

Miféle teremtés ez akkor?