Ateista emberek! Mi a véleményetek egy ilyen világnézetű emberről?

Alapvetően a vallásnak van egy olyan pozitív hozadéka ateista szempontból is, hogy a vallásos emberek később adják fel, boldogabbak, nagyságrendekkel kevesebb az öngyilkos stb, mert hisznek abban, hogy minden rossznak egyszer vége lesz: ez jót tesz a társadalomnak. A Szovjet Unióban pedig üldözték a vallást. Ennek az lett az eredménye, hogy bár az igazán vallásosak titokban megőrizték a gyülekezetüket, de elképesztően megugrott és pár évtized alatt dobogósak lettek az alkoholizmusban, szerencsejáték függőségben, stb, tehát a vallás helyett az aberráltabbak találnak majd maguknak mást, ami kiveszi a sorsukat a kezükből, mert nem tudnak azzal együtt élni.

"sok ateista megnyilatkozást látok arról, hogy kis túlzással minden vallásos egy nyomorult"

Minden ember valamilyen szempontból "nyomorult". Nekem is, mint mindenkinek van valamilyen hóbortja, függősége, rögeszméje vagy csak egyszerűen fogyatékos. A tökéletességet nem lehet elérni, csak törekedni lehet rá. Az pedig az én személyes véleményem, hogy a vallás is egy degenerált jelenség, amivel nem kell egyetérteni. Azt azért hozzá kell tenni, hogy egy keresztény embert sokkal többre tartok, mint egy horoszkópgüzüt, mert az aberráltságok között is lehet sorrendet felállítani.

'Viszont, mivel nem tudja teljes mértékben megmagyarázni, hogy mégis mi a fenéből lett minden, kitölt ezt az űrt egy felsőbbrendű lényben való hittel, vagy csak egyszerűen "úgy érzi", hogy kell hogy legyen egy istenszerű lény. "

Ebből születtek a vallások!

És a történelemből kiderült hogy attól még hogy valamire nem tudjuk a választ arra nem isten a válasz és nem azt jelenti hogy isten létezik...

A felsőbb erőben, gondoskodó hatalomban egyfajta pszichológiai szükséglete az emberi természetnek. A kisgyermek támaszkodik a szüleire, ha fél vagy nem ért valamit. Még felnőtt korban is kapaszkodunk a szeretteinkbe, kell az érzelmi biztonság, a "szeretve élés" állapota. Ez az igény az, amiről te is írtál.

Nem ítélem el azt, ha valaki hisz, amennyiben nem akarja ráerőltetni szemléleti szabályait másokra.

Abban az esetben, ha túl irreálisnak tekintem, elmondom neki az ellenérzéseimet, de a vita értelmetlen. Az ateista vagy vallásos attitűd nem aránylik ahhoz a tulajdonsághoz, hogy beleszólunk mások életébe vagy sem. Azt nem nevezném "térítésnek", ha valaki kifejti a véleményét. Az erőszakosság vagy személyeskedés azért ennél több.