Amikor úgy érzed, Isten szól hozzád, honnan tudod hogy nem csak képzelődtél?

,,Istent elfogadni, csak hittel lehet. Így találta ki, hogy tanuljuk meg használni azt a képességünket, amelyet HIT-nek nevezzünk."

A hit a tudatlanság feltevése.

""miért nem a valláskritika részbe mész trollkodni?"

Hogy leírtam mi következik a válaszodból, és ez neked nem tetszik, ettől én még nem trollkodtam. Csak a te válaszod rossz."

Ja értem. Csak elfelejtetted elmagyarázni, hogy ebből: "Egy keresztény nem hagyatkozhat az érzéseire. Isten a Bibliából szól hozzánk"

miért következik ez: "Ezek szerint akkor se objektív, se szubjektív bizonyíték arra nézve, hogy Isten létezne?"

És azt is elfelejtetted kifejteni, hogy miért rossz ez a válaszom: " Egy keresztény nem hagyatkozhat az érzéseire. Isten a Bibliából szól hozzánk"

Ráadásul Merete egyet is értett velem.

Ugye tudod, hogy nem csak az bizonyítható, amit látunk, hanem vannak ún. logikai bizonyítások is. Ajánlott tanulmány: Bevezetés a logikába és az érveléselméletbe. 1.3 -as szakasz

"Elég sok ember létezik, aki ez a "hiszem, ha látom" típus, és lehet hogy jó emberek, de hívők sosem lesznek.

Most akkor ők mennek a levesbe, csak mert ilyennek születtek?"

Ilyennek senki sem születik, és Isten nem lehet átverni azzal, hogy hülyének tettetem magam.

"Viszont ez esetben mi van azzal a rengeteg emberrel, akiknek nem ilyen természetes a hit? Elég sok ember létezik, aki ez a "hiszem, ha látom" típus, és lehet hogy jó emberek, de hívők sosem lesznek.

Most akkor ők mennek a levesbe, csak mert ilyennek születtek?"

Az Isten mindenkinek megadta ezt a képességet, hogy HIT. Ez minden emberben benne van, személyválogatás nélkül. Még azokban is akik azt mondják, hogy ők nem hisznek semmiben sem, mert akkor ők abban hiszenk, hogy nem hisznek semmiben sem. :) Ez is egy hit...

Nos, az ilyen emberek, akik nem akarják Isten megismerésére használni a hitüket, azok igen, elkárhoznak. De nem azért, mert Isten nem szeretné őket, hanem azért, mert szereti őket! :)

Igen, mivel a kárhozat az egyúttal szembesülést is jelent, szembesül a hitetlen, vagy pontosabban a téves hitű gyermek, hogy mennyire gáz ez a téves hit, hitetlenség.

És egészen biztos, hogy a szenvedés előbb-utóbb mindenkit "megpuhít", és, ha megbánta, szeretne megjavulni, akkor az Isten egészen biztos, hogy biztosítani fog neki egy új lehetőséget, hogy megjavuljon, és ki gyógyuljon a hitetlenségéből.

Az persze lehet, hogy nem ebben az életében, vagy lehet, hogy nem is ebben a világkorszakban fog tudni bekövetkezni, de, hogy egyszer meg fog történni, az egészen biztos.

Azért biztos, mert az Isten irgalmas, és örökkön-örökké megbocsátó és szerető Isten, aki nem hagyja véglegesen elveszni az Ő gyermekeit, akármekkora gonoszak lettek is ideiglenesen. Előbb-utóbb mindenki meg fog térni, mert lehetetlen az, hogy valaki mindig örökkön-örökké a gonoszságot válassza.

"Lukács15.11. majd pedig ezt mondta: egy embernek volt két fia,

Lukács15.12. és a fiatalabbik ezt mondta az apjának: apám, add ki nekem a vagyon rám eső részét, az pedig elosztotta köztük a vagyonát (ami a megélhetésre volt).

Lukács15.13. És nem sok nappal azután összeszedte mindenét a fiatalabb fiú, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta (elpazarolta) vagyonát, léhán, feslett életet élve.

Lukács15.14. Amikor pedig mindent elköltött, nagy éhínség támadt azon a vidéken, és nélkülözni kezdett,

Lukács15.15. és elment, elszegődött annak a vidéknek egy polgárához, aki elküldte őt mezeire disznókat legeltetni.

Lukács15.16. És sóvárgott (kívánta volna) megtölteni gyomrát azokkal a szentjánoskenyér hüvelyekkel, amelyeket a disznók ettek, és senki sem adott neki,

Lukács15.17. ekkor pedig magába szállt, és ezt mondta: apám hány bérese bővölködik kenyérben, én meg itt éhen pusztulok,

Lukács15.18. fölkelek, elmegyek az apámhoz, és ezt mondom neki: apám, vétkeztem az ég ellen és veled szemben,

Lukács15.19. többé már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak hívj, tégy engem olyanná, mint a béreseid közül egy.

Lukács15.20. És útra kelt, visszament az apjához, de még mikor távol volt (messziről) meglátta őt az apja, és megesett rajta (elszorult) a szíve, és futott, a nyakába borult, és össze-vissza csókolta.

Lukács15.21. Ekkor ezt mondta a fia neki: apám, vétkeztem az ég ellen és veled szemben, többé (már) nem vagyok arra méltó, hogy fiadnak hívj."

Kedves Kérdező!

A kérdésed olyan embert FELTÉTELEZ, aki hisz Isten létében!

Azzal bizonyítani Isten létét, hogy szól-e hozzád, az logikátlan.

Sokk jobb az a gondolat, mint ahogy én gondolnám.

Övé! kiáltom, itt, ez itt övé: A szín erős, nem illik együvé.

"Ami pedig rombol, elkeserít, és kétségbe ejt, ami a HIT-ed használatától eltántorít, az mindig a gonosztól jön."

Ez nem igaz. A fejedben zajlik le minden. Egy érdekes gondolat rávehet bármire mert ahogy követni kezded, "az ő területén találod magad az ő szabályai között."