Keresztények, főleg katolikusok, mi a véleményetek a pápák vitézi tetteiről? Ez szeretetvallás?
Ezek a történetek valóban megtörtént történelmi események, alul megadom a forrását is, melynek szerzője ráadásul az egyházból került ki (azt hiszem jezsuita volt):
"Alberich 40 éves korában meghalt, és fia Octavianus lett a pápa, XII. János néven, 16 éves korában. Saját anyját is a szeretőjévé tette. Egész háremet tartott a lateráni palotában, szerencsejátékokban tékozolta el a zarándokok adományát, kétezer lovat tartott, amiket borban áztatott mandulával és fügével etetett. Szerelmi partnereit a Szent Péter székesegyház aranykelyheivel ajándékozta meg. A pápa a lateráni Szent János templom környékén rendszeresen nőkre vadászott, akiket megbecstelenített. Az oltár előtt még az ördög egészségére is ivott. Miséket mondott szentáldozás nélkül, egy diakónust istállóban szentelt fel, apjának volt szeretőjével és saját unokahúgával is volt szexuális kapcsolata. Lelkigondozóját megvakíttatta, egy bíborost kiheréltetett, ezzel a halálát okozva.
Olyan haragot váltott ki a népből, hogy Tivoliba kellett menekülnie, de Szász Ottó császár megparancsolta, hogy térjen vissza. Ez végül hadsereg segítségével történt (a hadsereget nem a császár, hanem János pápa családja szervezte). Rómában aztán megcsonkíttatta és kivégeztette azokat, akik közreműködtek elűzetésében. Halála úgy esett, hogy egy féltékeny férj rajtakapta a pápát a feleségével, és kalapáccsal agyonütötte. Ekkor a pápa 24 éves volt."
"XIII. János pápa hihetetlen mértékben kegyetlenkedett. Ellenségei szemét kiszúratta, a lakosság felét kardélre hányatta."
"964-ben V. Benedek miután megbecstelenített egy fiatal leányt, haladéktalanul Konstantinápolyba utazott a Szent Péter-dóm minden kincsével, és csak akkor tűnt fel újra Rómában, amikor a pénze elfogyott. A pápát később egy féltékeny férj gyilkolta meg. Holttestét, melyen száz tőrszúrás volt látható, végigvonszolták az utcákon, majd egy szemétgödörbe dobták."
"VII. István teljesen őrült volt. Elődjét, Formosus pápát 9 hónappal annak halála után kihantoltatta. A később hírhedtté vált "hullazsinaton" a bűzlő holttestet teljes pápai ornátusba öltöztette, feltetette a lateráni trónra, azután személyesen kezdte a vallatását. Azzal vádolta, hogy adatok meghamisításával lett pápa. Egy tizenéves dadogó diakónus válaszolt Formosus pápa helyett. VII. István Formosust bűnösnek találta, ellenpápaként megátkozta a holttestét, letépték róla a ruhát, csak egy szőringet hagytak rajta mely már hozzáragadt az oszlásnak indult holttesthez, és a Tiberisbe dobták, kivéve azt a két ujját, amivel életében a "hamis" apostoli áldásokat szokta adni. A hullát néhány tisztelője kihúzta a vízből, és eltemette. Később visszatették eredeti sírjába, a Szent Péter bazilikába. István pápát nem sokkal később megfojtották."
"Christoporus azáltal lehetett pápa, hogy foglyul ejtette a csak egyetlen hónapig uralkodó V. Leót. III. Sergius azonban mindkettőjüket lemészároltatta. Továbbá exhumáltatta másodszor is a már 10 éve halott Formosus pápát, és újra kiátkozta. Mivel Sergiust is Formosus szentelte fel, emiatt önmagát is törvénytelennek kellett volna tartania, de efféle apróság nem zavarta. Formosus holttestét lefejeztette, és levágatta további három ujját, mielőtt a Tiberisbe dobta. De a lefejezett holttest fennakadt egy halászhajón, és újra „elpusztíthatatlannak” bizonyult. Ismét visszavitték a Szent Péter bazilikába.
Sergius 45 éves korában egy Marozia nevű 15 éves szeretőt tartott. Született egy fia is tőle. Marozia anyja egy bizonyos Theodóra volt, aki sokat tett azért, hogy szeretője X. János néven pápa lehessen."
"VII. Benedeket ugyancsak egy megvadult férj ölte meg, házasságtörés közben."
"III. Ince képes volt János király bűne miatt egész Angliát egyházi átok alá helyezni. Elítélte a Magna Chartát. Lemészároltatott több százezer albigenst Dél-Franciaországban. Új lendületet adott az inkvizíciónak."
"VIII. Bonifác egy alkalommal csak azért nem nevezett ki egy metropolitát, mert nem tetszett neki az arca. Az 1300-as szentévben a trónusán ülve, Konstantin koronájával a fején, karddal a kezében fáradhatatlanul ezt énekelte: „Főpap vagyok, császár vagyok”. Mindig a legdrágább ruhákba öltözött, roskadozott a drágakövektől. Egyszerre volt egy férjes asszony és annak leánya a szeretője. Híres lett e kijelentéséről: „A szex olyan, mint egy kézdörzsölés”.
Elődjét, V. Celesztint csalással mondatta le a trónról, úgy téve, mintha ahhoz a Szentlélek szólna. Celesztin eléggé együgyű és szenteskedő volt ahhoz, hogy elhiggye ezt. A pápa leromboltatta Palestrina gyönyörű városát, csak mert ellenségei, a Colonnák birtokához tartozott. Senkit sem kíméltek a csapatai, a jelentések 6000 halottról szólnak. Rengeteg műkincset is elpusztítottak, szándékosan méghozzá. A földet felszántották és sót hintettek belé.
Jóval 80-as évei felett halt meg, miután az egyik Colonna utód elfogatta és bezáratta egy szobába; ott megőrült, fejét állandóan a falba verte és a karjáról leharapdálta a húst."
"VI. Kelemen nemibeteg volt. Lovai zablái aranyból készültek. Ezüst és arany ékszerei kereken 450 fontot nyomtak. Megkínoztatta és elégettette azokat a szerzeteseket, akik olyasmiket állítottak, hogy Jézus szegénységben élt, ez ugyanis nem tetszett neki, mert ellenétben állt az ő (a pápa) fényűző életmódjával. A kérelmezők, ha sikerrel akartak járni, kérelmeiket a szeretője meztelen keblére írták."
"VI. Orbánról az orvosa feljegyezte, hogy alig evett valamit, de alkohol nélkül nem is tudott élni. Rosszindulatú, indulatos ember volt. Néhány bíboros fellázadt ellene; ezek közül ötöt elfogatott, és halálra kínoztatta őket, miközben ő a közelükben fennhangon olvasta a breviáriumot. Végül a francia király támogatásával a bíborosok egy csoportja új pápát választott VII. Kelemen néven. Ő már korábban, pápai legátusként bemutatta milyen ember: Az adriai Cesenában tevékenykedett, és a helyi lakosok kifogásolták, hogy a zsoldosai nőket erőszakoltak meg. A pápai legátus rábeszélte a város képviselőit arra, hogy tegyék le a fegyvert. Ezután angol és francia vegyes csapatokat küldött oda, akik a város mind a 8000 lakosát lemészárolták, a gyerekeket is beleértve."
"XII. Gergely eladta a tiarát 6000 forintért, hogy szerencsejátékok miatti adósságát kifizethesse. Ezután Riminibe utazott, onnét árusított ki minden ingóságot és ingatlant Rómában, sőt magát Rómát is eladta a nápolyi királynak."
"(első)XXIII. János, eredeti nevén Baldassare Cossa kellemes, elbűvölő, de igen kegyetlen ember volt, ami érthető is, mert korábban kalózként kereste „kenyerét”. Elődjét, Philargót megmérgezte. Soha sem gyónt, a szentségeket sem vette fel. Nem hitt a lélek halhatatlanságában, a halottak feltámadásában, többek szerint Istenben sem. Tömeggyilkos volt, a társas szex híve, különös előszeretettel viseltetett az apácák iránt, legendás házasságtörő, kiemelkedő szimoniákus, zsaroló, kerítő, nemi erőszakot is többször követett el, vétkes volt szodómiában is és vérfertőzésben. Amikor Bolognában megválasztották, még csak diakónus volt. Pápává szentelték és másnap megkoronázták. Ő szennyezte be úgy a „János” nevet, hogy ezután kiment a divatból a XX. század közepéig, mint pápák által választott név. Amikor 1958-ban egy másik XXIII. Jánost választottak, több katolikus székesegyházban sietve el kellett távolítani a pápák névsorából a XV. századi XXIII. Jánost."
"Rodrigo Borgia VI. Sándor néven lett pápává. Első gyilkosságait azonban már 12 éves korában elkövette: többször hasba szúrt más fiúkat. Mikor 25 éves lett és Valencia érseke, már a szeretője volt egy özvegy és annak két leánya egyszerre. Sienában rendszeresen orgiákat rendezett. Még öregkorában sem vette le a szemét a szépasszonyokról, házasságon kívül bevallottan 10 gyermeke született. E pápa még reneszánsz mértékkel mérve is gonosz volt; két jó dolgot lehet csak mondani róla: gondos apa volt és idővel sorra elismerte a gyermekeit, valamint támogatta a művészeteket. A pápa megengedte, hogy a gyilkosok büntetlenül távozzanak, ha hajlandóak fizetni neki. Zsíros összegekért bíborosokat nevezett ki, majd megmérgezte őket, hogy a tisztséget újra eladhassa. Ehhez arzént használt. Végül ő maga is ebbe halt bele: fia, Cesare valószínűleg eltévesztette, hogy melyik kehelybe kell rakni az arzént, amit tulajdonképpen egy eltávolítandó bíborosnak szántak."
"II. Gyula tette naggyá az egyházi államot; ehhez tengernyi vért ontott, mert egész pápasága alatt egyfolytában csak hadakozott."
"X. Leó homoszexuális volt. 683 udvaronc állt a szolgálatára, több udvari bolondot tartott, zenekart és állandó színházat. Több tucat fogásból álló lakomákat adott, amiken a tortákból meztelen ifjak ugráltak ki, s olyan ínyencségeket szolgáltak fel, mint a pávanyelv. A szimónia keretében 2150 hivatalt árusított ki, hogy legyen pénze. Árverésen adta el a hivatalokat."
(Forrás: Peter de Rosa: Krisztus helytartói – A pápaság árnyoldalai c. könyv)
Nem fogok minden egyes állítás történelmi hitelességének utánajárni, de onnantól nem kételkedtem, hogy valótlan állításokat tartalmaz, hogy simán kijelenti több pápa erőszakos halálát.
Nincs egyetlen hiteles történelmi adat, hogy bármely pápa erőszakos halállal halt volna, már amelyikről fennmaradt hitelt érdemlő történelmi feljegyzés. Az egyház csak a korai római püspökök vértanúhalálát tartja számon. Az egyetlen erősen gyanús eset VI. Sándor (Rodrigo Borgia) halála, akinél erősen gyanús, hogy megmérgezték, de még ez sem teljesen bizonyított.
Innentől viszont nem tudok válaszolni a kérdésre, mert az idézett szöveg hiteltelen, és nem tudok hamis felvetésekre érvénye választ adni.
Annyi mindent csináltak amúgy a pápák, amibe simán bele lehet kötni erkölcsi alapon, és a történelmi források is alátámasztják, hogy ha valakinek ehhez hazugságot kell gyártania, kénytelen vagyok azt mondani róla, hogy manipulál, hangulatot vagy esetleg egyenesen gyűlöletet próbál kelteni. Így nem lehet értelmes vitát folytatni.
#4 A Borgia pápa maga ismerte el pl. a zabigyerekeit. Az albigensek irtása történelmileg igazolt tény, egyházi jóváhagyással történt.
Itt egy angol nyelvű lista azokról a pápákról, akik mártírok voltak (ahogy említetted) és akik később estek áldozatul erőszakos halálnak:
II. János Pál pápa bocsánatot kért az egyház bűneiért, tételesen sorolta, hogy miért. Nagy tett a bűnök belátása és a bocsánatkérés. Vicces lenne, ha ő is hiteltelen lenne vagy egyházellenes...
Az biztos, hogy nem volt minden pápa szent életű, azonban a történeteidben alapvető adatok is hamisak. Most ha a legalapvetőbb adatokban hazudik a szerző, honnan lehetünk biztosak a történetek valódiságában?
A korai pápák életőről az egyházi forrásokon kívül szinte egyáltalán nem maradtak fent adatok. Ha ezen egyházi forrásokban nem szerepelnek ezek a viselt dolgok, akkor vagy kitörölték már évszázadokkal korábban, vagy nem is voltak.
Ha kitörölték, akkor a könyv írója nem ismerheti, tehát oda lyukadunk újfent ki, hogy hazudik. Ha nem törölték ki, akkor más elérhető forrásoknak is alá kéne ezeket támasztani, amire még csak ráutaló jel sincs.
Ez a könyv nagyjából annyira hiteles olvasmány, mint a Harry Potter könyvsorozat. Csak az szórakoztatóbb, már az elején tudjuk, hogy fiktív történet és az egyszerű tudatlan embereket nem célja becsapni.
Szent II. János Pál pápa valóban bocsánatot kért az Egyház által elkövetett bűnökért, azonban ezek nem szerepeltek a lajstromban. Vicces lett volna, ha fiktív dolgokért is bocsánatot kér.
Oké, elismerem a tévedést, kettőről bizonyosan tudni. Csakhogy a linkkel önmagadat (vagy lehalábbis az idézett könyvet) cáfoltad, mert sem XII. János, sem VII. István, sem V. Benedek, sem VII. Benedek nem szerepel a megölt vagy állítólag megölt pápák között. Most akkor?
Továbbá az "első XXIII. János" nevét semmiféle névsorból nem kellett törölni, mivel ellenpápa volt, vagyis nem volt benne a hivatalos pápák névsorában.
Mondom, így nem tudunk miről vitatkozni.
Szent Péter pedig háromszor is megtagadta Jézust.
Az emberek gyarlók, csak Isten tökéletes. A papok sem angyalok.
XII. Jánosról például olvasható a magyar Wikipédiában is:
"Egyes krónikák szerint a pápa éppen erkölcstelenségének lett áldozata, ugyanis egy féltékeny férj házasságtörésen kapta a pápát és hitvesét, és meggyilkolta Jánost. Több forrás is gyilkosságot jegyzett fel az utolsó római herceg halálának okaként."
Liudprand, Cremona püspöke és krónikaírótól származik ez a forrás a pápa halálára vonatkozóan. 264. oldal ebből a könyvből: Mann, Horace K. (1910). The Lives of the Popes in the Early Middle Ages, Vol. IV: The Popes in the Days of Feudal Anarchy, 891-999.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!