Mi segít jobban az életben: a tanulás vagy a hit?

Ez a kérdés túlságosan általánosító.

Tanulni az ember folyamatosan tanul az akaratán kívül is. Tanulás nélkül azt sem értheted meg, hogy egyáltalán mi az a hit.

A hit is egy eléggé összetett fogalom. Istenben nem hiszek, de minden alap nélkül állítom és hiszek benne, hogy egy a pásztortarhonya amit most megettem, nem mérgező. Pár óra múlva kiderül, igazam volt-e ;)

egyértelműen a tanulás

tudás elvan hit nélkül de a hitnek szüksége van a tudásra különben el se tudnád olvasni amit most írok

a tanulásból tudás lett, a hitből még a vallásháborúkon, rasszizmuson, hátrányos megkülönböztetésen kívül nagyon semmi nem lett

Szeretném részletesen kifejteni a véleményemet:

A tanulás előre, a hit pedig hátra visz...

nem értem a "vagy" logikai kapcsolatot, kicsit olyan mint mondjuk "melyik a fontosabb fehérjét, zsírt, vagy szénhidrátot enni?" mind a hármat elengedhetetlenül(hosszú távon) szükséges, zsírból pl kevesebb kell mint szénhidrátból, de a zsír is KELL

gondolom itt nyilván jön majd hogy oké de akkor biztos a hit és a tanulás között is van valami arány, csak itt sajnos nincs megnevezve egy cél (mint az egészség a példánál) és sem a tanulást sem a hitet nem kelet "lemérni" hogy aztán mennyiségi mutatókat adjunk neki

vagy tényleg válaszoljuk azt hogy "a tanulás mert a templomban egy órát vagyok, a vizsgára meg napokig tanulok" ?

"a hit miért vinne hátra?"

ennek nagyon egyszerű oka van, te hiszed hogy ha imádkozol nem ég le a házad én meg tudom hogy tűzoltót kell hívni, szerinted melyikünk lesz hajléktalan?

a hiteknek egy problémájuk van a tanulással, a tanulás új kérdésekre új felfedezésekre ösztönöz, a hit megelégszik azzal hogy a "szent" könyvem azt mondta

aki elfogadja hogy pár száz oldalba benne van minden létező tudás az saját korlátokat rak maga köré

aki kételkedik és csak azt fogadja el ami bizonyítható tehát ha 100X kísérletezel valamivel és 100X ugyan az lesz

az eredménye az tudja hogy pár száz oldal egy tv használati utasításával vetekszik nem a világmindenség tudásával

#17, akkor vegyük ezt a kigyulladt ház példát. Egy hívő (nem vallási fanatikus) ember ezt nem így gondolja, hanem kimenekül a házból, és tűzoltót hív, és hálát ad Istennek, hogy nem égett bent.

Van ez a sztori, nem tudom hallottad-e már.

Hatalmas árvíz támad, egy ember fel tud mászni valahova. Arra jár egy csónak, ami menti az embereket. A csónakból megkérdezik.

- Elvigyük-e?

- Nem, engem Isten megment.

Majd egy nagy hajó érkezik.

- Szálljon, fel, elvisszük.

- Nem, engem Isten megment.

Később egy helikopter érkezik, de az illető ezt is elutasítja.

- Engem majd Isten megment.

Aztán megemelkedik a vízszint, az ember megfullad. A mennyországban megkérdi az illető:

- Uram, miért nem mentettèl meg?

Erre Isten:

- három lehetőséget is küldtem, de te mindhármat elszalasztoddal.

Egy hívő ember nem a nagy csodát, a nagy fényességet, a durranást, a szikrát várja, hanem az ilyen ázlagosabbnak tűnő dolgokban érzi meg Isten szeretetét. A hit nem a vakbuzgalmat jelenti.

Én úgy gondolom, a hitre, és a tanulásra is szükség van, ahhoz, hogy elérd a céljaidat. Oké, tanulsz, de ha magad sem hiszel abban, hogy menni fog, akkor nem is fog sikerülni.