Hogy hihetnek a tudósok (főleg a mai korban) Istenben?

"Na épp ezt mondtam Istenre is."

"Istenre is ugyanezt mondtam."

Na de az utolsó bekezdésemet talán nem olvastad? Épp ezt magyaráztam hogy objektív bizonyítékot ugyan nem lehet mutatni, de személyes istenélményem okán én őszinte bizonyossággal merem kijelenteni hogy Isten létezik.

Nem, bizonyítani nem tudom, nem, hinned sem kell benne ha nem akarsz, nem fogom ráderőszakolni, de azt kikérem magamnak hogy te mondd meg nekem hogy hihetek-e Istenben, csak mert természettudományos pályát választottam!

Hé, utaltam én bárkivel kapcsolatban is gyűlölködésre?

Amúgy igazad van hogy nem racionális, nem logikai hanem érzelmi alapon hiszek benne, hogy úgy mondjam.

Viszont ha szembeállítjuk ezt a kettőt, racionális és érzelmi gondolkodást, legfeljebb a szélsőséges racionalistákra igaz az alapállításod (a másik szélsőség meg ugye azok akik dogmatikusan beleragadtak egy konkrét elképzelésbe a vallásról, és a logikát vagy a tényeket is tagadják inkább, minthogy a hitükön el merjenek gondolkodni). De a tudósok jó része, meg úgy az emberek többsége valahol a kettő között helyezkedik el, vagyis lehet ugyanúgy hívő, és mellette egy logikusan gondolkodó ember is.

"A tudomány nem szkeptikus gondolkodásra nevelné az embert?"

De,pont ezért kételkednek abban,hogy csak a tudomány szemszögéből lehet nézni a dolgokat:)

A helyzet az,hogy a tudomány és Isten nem zárja ki egymást.

"Vagy abban hiszel,hogy a világon minden varázslat,vagy abban,hogy semmi sem varázslat"

Albert Einstein.

"Épp ellenkezőleg. Akik elértek magas szintet a tudományban, amit ott találtak, attól lesznek hívők, ha addig nem voltak.

Egy egészen friss fizikai felfedezéskor egyenesen az isteni részecske nevet adták a felfedezettnek.:)"

LOL. Hát igen kérem, ennyi, QED, ha egy részecskét úgy neveznek, hogy isteni részekcse, akkor Isten tutibiztosan létezik. Bele se merek gondolni mi történt volna, ha pl. Cthulhu részecskének nevezik, vagy Galactus részecskének.

"A hit és a természettudomány nem áll ellentétben. Attól még létezhet Isten, hogy a természettudományok leírják a világ működését. Az pl. F=m*a létezése nem zárja ki, hogy valaki megalkotta ezt a szabályt, sőt ...

A hit a metafizikai dolgokkal foglalkozik, amivel a természettudomány nem tud foglalkozni. Ez utóbbi a fizikai világ működésének leírásával foglalkozik, az előbbi pedig a fizikai világ létrehozójával "

Végtelenszer elmondtam, még mindig nem érted. A tudomány az objektív dolgok leírával foglalkozik, ezek a dolgok, ha ránk hatást gyakorolnak, akkor objektívek és vizsgálhatók, ergo tudományos kérdések. Ha nem vizsgálhatók, akkor meg irrelevánsak, mert senki se tud velük foglalkozni, ha egyáltalán van ránk hatásuk.

"A hit és a természettudomány nem áll ellentétben. Attól még létezhet Isten, hogy a természettudományok leírják a világ működését. Az pl. F=m*a létezése nem zárja ki, hogy valaki megalkotta ezt a szabályt, sőt ... "

Nem az a kérdés, hogy mi mit zár ki, hanem, hogy mi mit tesz indokolttá. Ha valami indokolatlan, igazolatlan, szükségtelen, felesleges és nem vezet sehova, ergo nem produktív, akkor azt nem kell feltételeznünk csak azért, mert elvileg megtehetjük. Ugyanis ugyanígy elvileg végtelen más ilyen felesleges dolgot is feltételezhetünk ok nélkül.

"Ok, de mivel nem tudtad bizonyítani, hogy Isten hatással van a világra, így nem jelentheted ki, hogy a természettudomány foglalkozik vele:)"

A vallásosak mind azt mondják, hogy Isten hatással van a világra. Egy bújkáló Istent nyilván nem tudunk igazolni, de az nincs is ránk hatással. Ergo olyan, mintha nem is lenne. Úgyse csinál semmit, és nem is fogjuk soha megtalálni, nem zavar semmi vizet és nem hat ránk semmilyen téren. Akkor mi a különbség eközött és a nem létező isten között? Semmi olyan, amit megalapozottan ki tudnánk jelenteni.

"Isten pedig nem természeti objektum, mert te magad is elismerted, hogy természetfeletti. "

A természetfeletti egy csúszkálós fogalom, ebbe bármit bele lehet magyarázni. Jobb meghatározás az anyagi, ugyanis annak az a definíciója, hogy másra oksági hatást gyakorol. Ha Isten nem csinál bármit, tehát releváns vele foglalkozunk, akkor egy anyagi objektív létező, és a létezésének az igazolása pontosan ugyanúgy tudományos kérdés, mint mondjuk egy új cápafaj létezésnek az igazolása.

"A természettudományok eleve kizárják a természetfölöttit, mint magyarázó okot, így nem foglalkozhatnak metafizikai dolgokkal. Nincs is meg az eszközük hozzá. "

A metafizikai állításoknak nincs empirikus tartalmuk, így nem is szólnak semmiről. Ha pedig empirikus tartalmuk van és értelmes állítások, akkor egyből tudományos állítások lesznek, ugyanis mindeddig csak a tudománynak van módszertana objektív egzisztenciaállítások vizsgálatára.

"Ha vesszük a természettudományokat, melyik foglalkozik a természetfelettivel? "

Ugyanaz, amelyik a babigokkal.

"Ezt kellene megérteni végre. Szellemi dolgokat csak szellemileg lehet igazolni: logika, filozófia."

Ez szintetikus apriori, ami önellentmondás. Szintetikus kérdést nem lehet analitikus eszközökkel vizsgálni.

"Logika: a világ tervezettsége egy intelligens tervezőre utal"

Ez még csak nem is szintetikus apriori, ezt még annak se nevezném, ez egy tautológia. Azt mondod, hogy a tervezett világ tervezőre enged következtetni, de az a százezer forintos kérdés, hogy a világ tervezett-e. Ezt nem mondhatod ki a premisszádban. Semmiféle okunk nincs feltételezni, hogy a világ tervezett, az összetettsége pedig nem indokolja, hogy egy még összetettebb lény tervezte, ami kényelmesen igazolatlan, a résekben lakik. Ugyanis ez ahhoz a végtelen regresszushoz vezetne, hogy minden lényt tervezett egy nagyon lény, amit előbb-utóbb el kell vágnunk, különben az indokolatlan gondolatmenetnek még értelme sem lesz. Ezt pedig ott célszerű elvágni, ahol igazolt létezőnél járunk, tehát az Univerzumnál.

"Az információ alaptörvénye is Istent bizonyítja és még nem sikerült cáfolnia senkinek"

Nincs olyan, hogy az információ alaptörvénye. Ezt ti találjátok ki. Shannon információelmélete szerint az információ a fogadó felén értelmezett bizonytalanság-csökkenés. Ebből hol következik isten? Látszik, hogy közlő és fogadó objektumok és csatorna nélkül nincs is információ. Az információ egy absztakt fogalom.

"idegen tőled a szellemi bizonyítás, mint általában minden materialistának. "

Bizonyítani csak analitikus állításokat lehet, de ez nem jelenti azt, hogy azok a valóságban is úgy vannak legfeljebb annyit, hogy az adott axiómarendszerben. Ami minket sajnos hidegen hagy.

"Te a tudományra hivatkozva vitatod a tudományos definíciókat, tehát most akkor megerősíted vagy cáfolod a tudományt? "

A tudományra hivatkozva nem lehet a tudományról vitázni, csak a tudományfilozófia alapján lehet ezt megtenni.

"Ebből is következik, amit fentebb írtam: nektek saját, összeollózott "tudományotok van", amiben nincs semmi abszolút, hanem a vitának megfelelően változtatgatjátok a meghatározásaitokat"

Ez azért tűnik így, mert a tudományfilozófia sem egy egzakt dolog, minden egzotikus baromságra találsz legalább egy embert, aki úgy gondolja. De azért van egy tendencia és egy túlnyomó többség.

Így:

[link]

"A tudomány nem szkeptikus gondolkodásra nevelné az embert? ... nem pont egy tudósnak kéne elvetnie az Istenben való hitet?"

Nem, a tudomány nem szkeptikus gondolkodásra nevel, hanem gondolkodásra, annak pedig lehet a vége az is, hogy igenis van Isten! Nincs előírva a tudósnak, hogy elvesse a hitet, hiszen ami tudományos kérdés, annak a vizsgálatakor úgyse a hitére kell alapoznia az indoklásait. Ami viszont nem tudományos kérdés, azt meg miért ne magyarázhatná a hitével?