Miért teremtette Isten a bölcsességfogakat?

"Hogy jött ide a születés? Életünk folyamán másolási hibák ezrei történnek, tény. Sajnos lehet, hogy az enzim nem javít rendesen, tény. És utána az életem során elszenvedett mutációk után megszületek?:) Szépen összemostad:) Ráadásul nem minden mutációmat fogom tovább örökíteni"

Hogyhogy hogy jött ide a születés? Hát az ivarsejtjeid hogy jönnek létre? Sejtosztódással. Amit mi előz meg? DNS-replikáció. Ami közben mik történnek? Mutációk.

Mi nem világos?

@31 így már világosabb, nem értettem, mire gondolsz. Bár azért ez így is kissé merész, hogy az ivarsejtjeink is ezrével szenvednek maradandó másolási hibát.

Pláne nem minden sejtosztódási hiba okoz az örökítő anyagban maradandó változást, ami új tulajdonság kialakulásához vezet. Klasszikusan ez a mutáció, tehát nem vagyunk egymáshoz képest mutánsok, bár te a magasságbeli különbséget is annak tartod (?). És ez pláne nem mutatja, hogy a mutáció bizonyítja a törzsfejlődést. Te csak leírtál egy biológiai dolgot, amivel többé kevésbé egyetértek. Én a mutációs-szelekciós törzsfejlődést cáfolom, ezt tartsd szem előtt!

A magasságról is beszéltél, ami:

1. fajon belüli degenerációra mutat, ha mutáció okozza. Tehát ez inkább káros, ahogy rámutattál, hogy a magasabb rátermettebb.

2. nem feltétlen mutáció okozza, hisz két 1.90m-es szülőnek születhet olyan gyereke aki később csak 1,83m magas lesz. És nem feltétlen mutációról beszélünk, sőt.

3. A magasság csökkenése mennyiben jelent új tulajdonság megjelenését?

Szerintem ez ne jó példa.

Másolási hibák ezreit elszenvedhetjük, de attól még az ember ember marad, a kutyaféle kutyaféle, a szúnyog szúnyog. Max. életképtelen-torz mutációt szenved, vagy enyhén degenerálódik. Mást nem lehet tapasztalni, megfigyelni

Mint már írtam, természettudományos bizonyítása a törzsfejlődésnek csak így történhet. Mutasd meg, hogy a mutációk az egysejtűtől, vagy az első DNS-től kezdve hogyan zajlott, sorold fel ezeket:

- a genotípus változásainak felsorolását;

- az újonnan keletkezett fehérjék felsorolását;

- annak leírását, hogy a sejtosztódás folyamatának melyik fázisában kezdenek termelődni az új fehérjék;

- mely biomolekuláris reakciók láncolatának hatására választódik ki az a fehérje, ami fenotipikus változásokat eredményez, a kezdeti lépéseket jelentve ezzel a kérdéses szerv kifejlődésében;

- hogyan terjedt el az adott jelleg a szaporodóképes populációban;

- hogyan növeli az adott jelleg az egyed rátermettségét;

- hogyan ismétlődik meg ez a folyamat annyiszor, ahányszor szükség van rá ahhoz, hogy végül eljussunk az emberhez

A magasságot nem én írtam. De nem is tartom a legjobb példának, mert a magasság az egyedet ért környezeti hatások függvényében is változik.

Bár ha nem emberekről beszélünk... mondjuk ha megnézzük a kutyákat, akiket az ember elég széles skálán szelektált, akkor már érdekesebb eredményekre jutunk. Persze itt is lehetnek bizonyos fokú eltérések a fenotípus kifejeződésében, ami a környezet magasságra gyakorolt hatását illeti, azaz lehet hogy egyik doberman 10 centivel alacsonyabb lesz mint egy másik. Viszont egy csivava sosem lesz akkora mint egy doberman.

Ha jól értem, te valami olyasmit próbálsz magyarázni hogy minden egyes kutyának ugyanaz a genetikai állománya, csak a környezet függvényében más gének fejeződnek ki? Javíts ki ha rosszul mondtam, viszont ha ilyesmiben gondolkodnál, akkor ezt a csivava-doberman különbség rögtön cáfolja.

Hiszen ha igaz lenne az előbbi állítás, akkor a csivava génjeiben is ugyanúgy ott kellene lennie minden egyes génnek, ami a dobermant dobermanná teszi. Vagyis véletlenszerűen bármikor egy csivava doberman kölyköt ellhetne, vagy fordítva. Mégsem látunk semmi ilyesmire példát. Pedig nem élnek eltérő környezetben, rengetegen tartanak együtt különféle kutyafajtákat, és egy bizonyos fajtájú kutya kölyke mindig is ugyanarra a fajtára jellemző, vagy újszerű tulajdonságokkal fog rendelkezni, és soha egy kutyafajta sem szült még másmilyen fajtájú kölyköt. Tehát egyszerűen sosem látunk bekövetkezni olyan eseményt, ami arra enged következtetni, amivel az evolúciós mechanizmusokat szeretnéd helyettesíteni.

Vagy megközelíthetjük a dolgot úgy is, az a genotípus, ami egy adott fajt, alfajt, fajtát jellemez, az egy változatos környezetekben előforduló populációban mindenképp expresszálódni fog. Vagyis ha két külön fajta genomja azonos lenne, és csak a környezet függvényében változna hogy mely gének és milyen mértékben fejeződnek ki, akkor egy hideg, havas tájon a dobermanuknak husky-t kéne ellenie. Történt már valaha ilyen? Nem igazán...

Az evolúcióból kiindulva viszont azt mondhatjuk, hogy a doberman azért doberman, mert evolúciós változások halmozódtak benne a tenyésztés alatt, és mivel a fajtára jellemző változások mind mutációkon, a genomja megváltozásán alapulnak, ezért a doberman mindig a saját tulajdonságait fogja tovább örökíteni. A többi fajta tulajdonságait nem tudja, mert ugye nem léteznek benne az azokért felelős gének/allélok. Tehát bárhol, bármilyen környezetben a doberman köykei is dobermanok lesznek? Erre látunk példát? Igen, minden példa ezt igazolja.

Szóval állításod szerint a doberman (és minden létező kutyafajta) torz és degenerált mutáns? Vagy esetleg tagadod hogy a mutációk miatt alakultak ki azonos ősből különféle fajták?