Mennyiben lehet a vallást illetően a "hinni" ige jelentését felcserélni v. kapcsolatba hozni a "feltételezni" ige jelentésével?

Butaság. a feltételezés nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy nincs igaza. a hit igen

Ha hiszel, nincs másik opció. Ha feltételezed, hogy van Isten, azt sem tartod kizártnak, hogy nincs.

a két szó nem felcserélhető

Szia!

Te legfeljebb azt tudod, hogy hiszed. A hit éppen azt jelenti, hogy valaminek az igazság tartalmát bizonyítás nélkül elfogadod. A tudás azt jelenti, hogy van rá bizonyítás.

Szia!

Semennyire. A közvéleményben sajnos téves eszme él a keresztény hit mibenlétéről: aki hisz, az "elhiszi" Isten létezését, esetleg Krisztus istenségét, az üdvösséget stb. A bibliai hit fogalma azonban merőben más: a hit az ember helyes lelki magatartása Isten iránt, míg a hit hiánya az Istennel ellentétes, természetellenes állapot.

A bibliai értelemben vett hit alapját egy erős meggyőződés képezi, nem pedig egy bizonytalan "elhívés". Ez közelebbről véve a feltétlen nélküli bizalmat jelenti a Teremtő hatalmában és erkölcsi jellemében - igazságosságában és irgalmasságában.

Minél inkább látja az ember Isten hatalombeli nagyságát és a tökéletes igazságot és szeretetet megtestesítő jellemét, annál inkább felismeri a maga gyengeségét az erkölcsi erő szempontjából. Ezen az alapon igazi, őszinte alázatra jut Isten előtt.

Érdekes megfigyelni, hogy az újszövetségi „hit” szó a görög eredetiben πιστις (pisztisz), elsősorban a bizalmat, erős meggyőződést jelent. A szövegkörnyezettől függően a görög szó jelenthet „hűséget” is.

A zsidókhoz írt levél szerzője a hit szerepéről szólva azt mondja: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.”

Az itt valóságnak fordított, görög Υποστασις (hüposztaszisz) szó gyakran előfordul ősi, papiruszra írt üzleti dokumentumokban, és azt a gondolatot tartalmazza, hogy egy szerződés (szövetség) biztosítékok cseréjén alapul, amely garantálja a szerződésben leírt javak jövőbeni átadását. Ennek megfelelően Moulton és Milligan görög szótárukban a következő fordítást javasolják: „A hit a reménylett dolgok birtoklevele”.

Az itt meggyőződésnek fordított görög Ελεγμος (elegmosz) szó pedig a bizonyíték bemutatását jelenti egy dologra, leginkább olyanra, ami a dolgok látszólagos állapotával szemben áll. A Biblia szerint a bizonyíték világossá tesz valamit, ami korábban nem volt látható, és megcáfol valamit, ami csak látszólag volt igaz. Ez a meggyőző bizonyíték rendkívül pozitív és erőteljes dolog. A hit tehát biztos meggyőződés arról, hogy amit Isten Igéje mond, az mindig, minden körülmények között igaz és megvalósul.

A valódi hit megmutatja az ember erkölcsi értékét. Az önző ember szívesen elvesz javakat a maga számára, ezzel szemben az igazi istenfélő ember teljes önfeláldozással dolgozik másokért, Krisztus jellemét követve: Krisztus áldozatára való viszont-áldozatként adva oda egész lényét, életét és minden szolgálatát.

Üdv. Péter

Szia?

Vagy egyáltalán kell-e foglalkozni a hinni igével!? Csak azért, mert a pistis szó jelentése hűség.

"Te legfeljebb azt tudod, hogy hiszed. A hit éppen azt jelenti, hogy valaminek az igazság tartalmát bizonyítás nélkül elfogadod. A tudás azt jelenti, hogy van rá bizonyítás."

A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés. Jelenthet bizonyított dolgot és tudást, hisz meg vagy győződve, csak nem látod. Ennyi. New yorkot sem láttam saját szemeimmel, de meg vagyok győződve, hogy létezik. Bizonyítottan tudom. Tehát hiszem, hogy létezik.

Istenben való hit több ennél. Azt is jelenti, hogy hiszek a szavának és ennek alapján cselekszem az akaratát, azaz hiszek Jézusban

"A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés. Jelenthet bizonyított dolgot és tudást, hisz meg vagy győződve, csak nem látod. Ennyi. New yorkot sem láttam saját szemeimmel, de meg vagyok győződve, hogy létezik. Bizonyítottan tudom. Tehát hiszem, hogy létezik. "

1, A gondolatmenetedből következik, hogy egy vak ember számára minden hit. (???)

Szerintem most kis fogalomzavar van, mivel egybemosod a HISZ és ELHISZ igéket.

Valaminek az állítását (New York létezik) elhiszed (ha nincs közvetlen személyes tapasztalásod) akkor, ha az információ forrása számodra hitelt érdemlő. Például a földrajzkönyvek, térképek és televízióban látottak (ismerősöd beszámolója)egymást alátámasztva egynemű véleményt fogalmaznak meg (New York létezik), és ellenvéleményt pedig semmilyen más hiteles forrás nem támaszt.

Az Isten HIT már más kérdés, lévén hiszed Isten létét, ám erre vonatkozó (elhihető) egyértelmű információ forrás nem létezik.

Persze tudom a Bibliára gondolva cáfolni fogod ezt az előbbi kijelentésemet, de vedd figyelembe, hogy a Bibliával ( és Istennek magának a létezésével)szemben meglehetősen sok ellenérv hangzik el (úgy más vallások részéről, mint agnosztikusok, ateisták, stb részéről). Azaz az információforrás nem tekinthető vitathatatlannak. A Bibliából levezetett (abban ábrázolt) Isten hite csupán akkor lenne elhihető fenntartások nélkül, ha maga a Biblia mint hitelt érdemlő dokumentum lenne. Természetesen elhiheted hogy az, de ez még nem bizonyítja, hogy valóban az is. Amennyiben be lehet bizonyítani a benne foglaltakról, hogy minden tekintetben megfelelnek a valóságnak, akkor és csak akkor lehet elfogadni az Istenhit szilárd alapjának.

Nem is megfelelő szó az, hogy "hit", mert ez nem egyszerűen az, hogy elhiszem, hogy van Isten, tapasztalat nélkül. Ezt az ember tudja. Amit vallási értelemben "hit"-nek neveznek, az egy speciális érzés.

Van olyan jógairányzat, ami azt mondja, hogy a világot az öt érzékünkkel érzékeljük (látás, hallás, szaglás, tapintás, érintés) és mindezt az agy rakja össze. Ebből alakul ki a világról egy illuzórikus kép és meg is egyezünk egymás között. Az ún. hatodik érzék azonban a szívben van (de azt is az agy fogja fel) és ez a kapocs Istenhez.

Az elme megszokta, hogy képekkel, hangokkal, szagokkal, stb. dolgozik, a hatodik érzéké valami más. Ez amikor már stabil, akkor a hit tudássá válik (az Isten-hit, Isten-tudássá). Az Isten-hívő embernek valószínűleg volt már ún. Isten-élménye, de ezt nem tudja fenntartani, ezért lesz belőle hit. De már előzte meg valamilyen formában tapasztalás. Ezért vannak meditációk, amik a hatodik érzéket fejlesztik, hogy Istent minél többször és minél jobban megtapasztalhassa. Amikor ez a tudás már stabil és mindig Istennel van valaki, lelkileg túllép (tehát nem kilép) a fizikai dimenzióból és egészen más lesz a rálátása, immár a Mindenségre. Valami ilyesmi a Megvilágosodás. De attól, mert valakinek volt már Isten-élménye, még egyáltalán nem világosodott meg. Csak elindult annak az útján.

Tehát az Isten-hit nem egyszerű elhívése, hogy Isten létezik, hanem már előzte meg tapasztalás. Isten nem egy személy, leírhatatlan, csak az tudja, érti, aki találkozott már Vele (Azzal). De ez csak az én meglátásom, véleményem, tapasztalatom, mert mindenki másképpen éli meg.