Miért létezik valami, miért nem sokkal inkább semmi?

„Mivel létezik egy gravitáció jellegű törvény, ezért az univerzum…létre tudja hozni és létre is hozza saját magát a semmiből. A spontán teremtődés az oka annak, hogy a semmi helyett valamit találunk, annak, hogy a Világegyetem létezik, és mi is létezünk benne.” (Stephen Hawking: A nagy terv 197.o)

„..az Univerzum lapos, teljes energiája nulla, tehát a semmiből is létrejöhetett…megválaszolja azt a bolond kérdést, amit a vallásos emberek folyton mondanak, hogy miért van valami, ahelyett, hogy semmi sem lenne. A válasz az, mert lennie kell. Ha semmink van a kvantummechanikában, akkor mindig kapunk valamit. Ilyen egyszerű…” (Lawrence Krauss - Világegyetem a semmiből?)

„a fizika törvényei teszik lehetővé, hogy az Univerzum a semmiből keletkezzen.” (uo)

„Azt mondanám, hogy a világ egyszerűen van, és kész.” (Bertrand Russell)

Magyarázzák, magyarázzák, de emiatt ne legyél ateista!

"Magyarázzák, magyarázzák"

Az, hogy TE nem érted, az a TE korlátod.

A "semmiből" azért keletkeznek részecskék, mert különben megszegnék a kvantumhatározatlanságot (ami azt mondja ki, hogy egy adott pontban NEM ismerhetünk meg egyszerre két összetartozó jellemzőt, tehát NEM lehet mindkettő nulla).

Ez azt jelenti, hogy minden pillanatban részecskepárok fognak keletkezni mindenhol, de ezek általában nagyon gyorsan ismét egyesülnek, mivel az egyiknek negatív az energiája - így normálisan ezek nem láthatók.

Egyetlen kivétel van: ha valahogyan ez a részecske elég ENERGIÁT KAP a rövid élete során.

Ez megtörténhet nagyon erős gravitációban (fekete lyuk eseményhorizont), vagy pedig úgy, hogy valami épp arra járó nagy energiájú részecske nekimegy.

EZ UTÓBBIT MÁR TAPASZTALTUK.

A részecskegyorsítókban problémát jelent, hogy ez előfordul: mert ilyenkor a gyorsított részecske lelassul, és elpattan valamerre. Ugyanakkor az ottani légüres térben egyszer csak megjelenik valamilyen részecske (akármilyen is lehet - persze kis tömegű valószínűbb).

Na, ez már NEM csak "magyarázgatás". Ott van, mérhető.

@12: nem értem, hogy egy "magyarázza" szó miért akaszt ki. Ha megmagyaráz valamilyen törvény valamilyen jelenséget, akkor megmagyarázza, teljesen korrekt megfogalmazás.

@11: Illetve csak korrekt lenne, de az a helyzet, hogy nem, ezek az idézett dolgok nem nyújtanak tényleges magyarázatot a topicindító kérdésre. Szerintem sokan tudják itt, hogy én ateista vagyok, ráadásul mérhetetlenül nagyra becsülöm a tudományt, a tudomány eredményeit, a tudomány művelőit. De ezek a "válaszok" nem elfogadhatóak arra a kérdésre, hogy miért van valami semmi helyett. Ugyanis:

- Miért létezik a gravitáció?

- Miért léteznek a kvantummechanika törvényei?

- Miért léteznek bármiféle fizikai törvények egyáltalán?

Vegyük észre, hogy a _semmi_ azt jelenti, hogy semmi. Semmi. Nincs gravitáció, nincs határozatlansági elv, nincsenek részecskepárok - nincs semmi. Ha létezik gravitáció, akkor már nem a semmiről beszélünk. Ha létezik határozatlansági elv, nem a semmiről beszélünk.

Értem én, meg tiszta, hogy lehet, a világegyetem összenergiája nulla, így egy ingyenvacsorának tekinthető. De az ezt lehetővé tevő törvények nagyon nem a semmi kategóriába tartoznak.

Szóval miért van valami a semmi helyett? Nem tudjuk. Baromi izgalmas kérdés, de nem tudjuk.

Ja igen, és a vallás sem magyarázza. Persze, Isten létrehozta, oké. De Isten sem éppen semmi, hanem valami, így a miért van semmi a valami helyett kérdés ugyanúgy áll. Igen, akkor is, ha Isten egy időn felül álló, mindig létező, nem teremtett entitás. Pont tökmindegy.

(A "csak mert van" választ meg gondolom nem is kell minősítenem. Akárkitől is származik...)

"a _semmi_ azt jelenti, hogy semmi. Semmi. Nincs gravitáció, nincs határozatlansági elv, nincsenek részecskepárok"

Alaphelyzetben igen, de itt most a mi világunkról beszélünk (amit "tér"-nek hívunk), és az azon kívüli dologról.

Utóbbit "semmi"-nek hívjuk, BÁR pl. feltételezzük, hogy gravitáció lehet benne, meg még esetleg más is.

Meg persze benne van a mi terünk is.

Térnek azért nem lehet hívni, mert pl. részecskék nincsenek benne, és a többi hatás sem, amit írtál.

De értem, viszont én sem tudok válaszolni.

Viszont átfogalmaznám a kérdést:

Miért olyan a világ, hogy a semmi MELLETT a valami IS létezik benne?

Így mindjárt elfogadhatóbbnak látszik a dolog, hiszen mindkettő létezik.

Valószínűleg igen - mivel a világunkban van olyan rész, ahol a valami (a tér) van, és van olyan rész is, ahol ez a valami NINCSEN.

Valószínűleg ott van a semmi.

"a világunknak olyan része"

Itt már nem elég pontos a nyelvünk.

Itt én az összes létező dologra gondoltam.

A mi terünknek NINCSEN ilyen része. Ez a rész a mi terünkön KÍVÜL helyezkedik el... tehát pl. nem tudunk odamenni a ma ismert módszerekkel.

Feltételezzük, hogy így működik, amit írtam: tehát nincs benne anyag, nem lehet mozogni, nem terjednek a sugárzások sem.

AMENNYIBEN a gravitáció terjed benne, akkor ezt szerencsés esetben ki lehet mérni... pl. akkor, ha a mi terünket megközelíti egy másik, hasonló tér, abban szintén vannak tömegek, és valamelyik elég közel jön hozzánk.