Hány evangélium maradt ki a Bibliából?

[link]

Ezeket rögzítették dogmaként. Dogma nincs megmagyarázva, a kérdésre a válasz a "csak".

"Az egyházi kánonba foglalt könyvek sugalmazottak."

"A Szentírás a maga egészében és minden részében sugalmazott mű." stb

"Mi van akkor ha az iszlámnak van igaza és Jézus nem isten és nem is Isten fia?"

lol

Rengeteg ember van a világon, aki nem keresztény, és ezért nem gondolja, hogy Jézusnak bármilyen isteni származása lett volna. Miért pont az iszlámot emeled ki? Mögöttes, talán provokatív szándékot érzek a kérdés mögött.

Első vagyok tételesen válaszolva a kérdésekre:

Van több is? van

Ha igen, miért hagyták ki őket? Mert az egyház szerint nem sugalmazottak

Miért pont ezek kerültek be? Az egyház szerint ezek sugalmazottak

Van ami ellentmond a jelenlegieknek? van

Van olyan írás ami Jézus isteni származását vonja kétségbe? biztos

Mi van akkor ha az iszlámnak van igaza és Jézus nem isten és nem is Isten fia?

Minden keresztyén a pokolban ég el.

"Van ami ellentmond a jelenlegieknek? "

Még a most benne lévők is ellent mondanak néhol egymásnak.

Sok "kimaradt" és sokat kivettek belőle.

A biblia a mai formáját 325-ben a niceai zsinaton kapta.

Ekkor Nagy Konstantin, és I. Szilveszter pápa igen erős befolyás alatt álltak.

Keresztényellenes törekvéseknek eleget téve átformálták a bibliát. Ma is ezekkel a tévtanokkal próbálnak félrevezetni....

Szerencsére egyre több apokrif elérhető az interneten.

Olvasgasd azokat is a bibliával párhuzamosan, és magad is megláthatod, hogy kik és miért barmolták szét a bibliát.

Szia!

Kimaradni egy sem maradt ki. A 4 evangélium tökéletesen kiegészíti egymást és pontos és megbízható adatokkal szolgál Jézus életéről.

Ezzel szemben állnak az un. újszövetségi pszeudoepigráf iratok, a IX. században Phótiosznak 280-ról volt tudomása. Néhány közülük:

- Tamás evangéliuma (I. századból), gnosztikus nézeteket tartalmaz Jézus gyermekkori csodáiról. A gnoszticizmus a II. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely felvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög "gnózis" = ismeret szóból származik, ami utal spekulatív, filozofikus jellegére.

- Péter evangéliuma (II. századból), gnosztikus és doketikus jellegű hamisítvány. A dokatizmus szintén ókori antibiblikus irányzat, amely szerint Krisztusnak csak látszat-teste volt.

- Az egyiptomiak evangéliuma (II. századból), aszketikus tanításokat tartalmaz a házasság, a hús- és borfogyasztás ellen.

- Mária eltűnése (IV. századból), Mária testi mennybemeneteléről szól, a Mária-kultusz kialakulási folyamatát dokumentálja.

További ismert újszövetségi személyek nevéről elnevezett pszeudoepigráf evangéliumok is léteznek, úgymint Nikodémus, Barnabás, Fülöp stb. evangéliuma. Úgyszintén létezik Péter, János, András, Tamás, Pál, Máté, Taddeus stb. cselekedetei, Jézus levele (Mezopotámia királyához), Pál levelei Senecához (a filozófushoz), továbbá Péter, Pál, Tamás és István apokalipszise.

A kanonizáció nem egy esemény volt, hanem egy folyamat.

Maga az Újszövetség dokumentálja első helyen, hogy a benne foglalt iratokat is igen korán kezdték gyűjteni. Lukács evangéliuma 1:1-4 tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítő írás volt ismert.

"És a mi Urunknak hosszútűrését üdvösségnek tartsátok; amiképpen a mi szeretett atyánkfia, Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint, szinte minden levelében is, amikor ezekről beszél azokban. Amelyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, amiket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a maguk vesztére" (Péter apaostol 2. levele 3:15-16)

Bizonyság ez arra, hogy Pál apostol leveleinek egy gyűjteménye ismert volt már a keresztény gyülekezetekben, amikor e levél íródott. Az is kitűnik ebből az utalásból, hogy Péter apostol és a gyülekezetek is kanonikusnak, a többi szent irattal egy szinten állónak tekintették ezeket a leveleket.

"Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, amelyeket a mi Urunk, Jézus Krisztus apostolai mondtak. Mert azt mondták néktek, hogy az utolsó időben lesznek csúfolódók, akik az ő istentelen kívánságaik szerint járnak" (Júdás apostol levele 17-18)

Ez a vers mutatja, hogy e levél keletkezésekor írásban ismerték Jézus Krisztus és az apostolok tanításait. Mint ismert és kanonikusnak elismert iratból idéz ezen a helyen Júdás levele Péter apostol második leveléből (3:3) és Pál apostol Timótheushoz írt második leveléből (4:3).

"Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; és: Méltó a munkás a maga jutalmára" (Pál Timótheushoz írt 1. levele 5:18)

Ezen a helyen Pál apostol "Írás"-ként egymás mellett idéz Mózes V. könyvéből (25:4) és Lukács evangéliumából (10:7), tehát Lukács evangéliuma ekkor már ismert és elismert volt, mint az Írás része.

A II-IV. századi egyházatyák, Papias, Polycarpus, Ignatius, Justinus Martyr, Ireneus idéznek különböző újszövetségi iratokból "ezt mondja az Úr", "meg van írva", "ezt mondja az Írás" formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché című irat, amely szintén így idéz.

A II. század közepén Marcion gnosztikus eretnek tanító megállapította a maga kánonát, amelybe az evangéliumok közül csak Lukács evangéliumát (átalakításokkal), az apostoli levelek közül pedig csak Pál tíz levelét foglalta bele. Ez az ellenkánon mutatja, hogy a szent iratok gyűjteményének fogalma ekkor már létezett a keresztény gyülekezetekben.

Az ún. Muratori kánonjegyzék 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzője ismeretlen.

A régi szír és latin fordítások, amelyek a II. század végén keletkeztek, 22 illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából.

A 206-ból való Codex Barococcio, amely "A 60 könyv" címet viseli, az Ó- és Újszövetség 66 iratából 64-et tartalmaz, csak Eszter könyve és Jelenések könyve hiányzik belőle.

Az egyháztörténet író Euszebiosz (340 körül) az Újszövetség valamennyi iratát felsorolja, de megemlíti, hogy hat könyvvel kapcsolatban egyesek ellenvetéseket támasztanak.

Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasiusnak ez a levele az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentuma.

Az előbb felsorolt pszeudoepigráfok azok az írások, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.)

Üdv. Péter

"Tamás evangéliuma (I. századból), gnosztikus nézeteket tartalmaz Jézus gyermekkori csodáiról."

Kedves Péter, tényleg nem tudom, honnan szeded össze rendszeresen ezeket a tévinformációkat.

A Tamás Evangéliumát valóban egy gnosztikus könyvtár tekercsei között találták meg, maga a szöveg azonban csöppet sem gnosztikus. Fönt van a neten számos nyelven, magyarul is, bárki elolvashatja. És nem Jézus gyerekkori csodáiról szól.

(andrás)

# 5

"A biblia a mai formáját 325-ben a niceai zsinaton kapta."

Ez így nem igaz. Ezen a zsinaton egyáltalán nem volt téma a Biblia kanonizációja, de ezt néhány klikkeléssel meg lehet nézni, hogy milyen témákkal foglalkoztak ezen a zsinaton.

Tulajdonképpen egyik skizma előtti egyetemes zsinaton sem volt ez téma. Ebben teljesen igaza van Péternek, a kanonizáció egy spontán folyamat volt, nem egyfajta adminisztratív döntés.

Az Ószövetség könyvei már századokkal Krisztus előtt a ma ismert sorrendben voltak használatban, azaz 1) a Törvény könyvei, 2) történeti könyvek, 3) bölcsességi könyvek és 4) próféciák (bővebben lásd "alexandriai kánon" illetve "Septuaginta"), az Újszövetség pedig ugyanezen séma szerint "spontán kanonizálódott".

Valójában hívő körökben soha nem volt kérdés, hogy melyik könyvek kanonikusak, illetve melyek nem. (Két kivételtől eltekintve, mely írásoknál sem az igazságtartalmát, hanem csak a fontosságát és gyakorlati használhatóságát kérdőjelezték meg az adott műnek.)

(andrás)

semmi nem maradt ki. Istennek van akkora hatalma, hogy nem engedi teljesen érthetetlenné, vagy megbizhatatlanná a gondolatait.

aki ezt kétségbe vonja, annak kételkedéssel teli élete van, és ezért nem ért semmit és tesz fel kérdéseket.