Ilyenek miért nincsenek leírva a Bibliába vagy a Koránba?

szervusz

(Ézsaiás 40:22) 22 Van Valaki, aki a föld kereksége felett lakik, amelynek lakói olyanok, mint a szöcskék; . . .

(Jób 26:10) 10 Kört vont a vizek színén. . .

a föld alakja, illetve a vizek felszíne kör alakú, pontosan úgy, ahogy a hold is kör alakú nekünk. A szárazföld megjelenése előtt az egész földgolyó színét egyetlen kör (gömb) alakú, kavargó víztömeg alkotta

Az első válaszoló feltételezem, az izajás könyvében szereplő szövegre (20,22) gondol.

"Ő az, aki a földkerekség fölött trónol, amelynek lakói csak olyanok előtte, mint a sáskák..."

De olvassuk csak tovább"

"...Ő terítette ki, mint valami leplet, az eget, s kifeszítette, mint a lakósátrat."

A szent szerző tehát az eget kifeszített lepelként képzeli el, ami viszont arra enged következtetni, hogy a szerző szerint a föld nem kerek, hanem lapos. Ez elég erős váltás azután, amit a vers elő felében olvasunk, nem világos tehát, hogy a szerző hogy gondolkodott a föld felől, de nem is lényeges.

A Kérdező kérdésére válaszolva:

Azért, mert a prófétai üzenetnek nem az volt a célja, hogy a kozmosz titkairól meséljen Izraelnek. A Kr.e. 7. században például a nép erkölcsi válságba került, ezért Jeremiás prófétát olyan üzenetekkel bízta meg Isten, ami erre a helyzetre aktuális volt. Ezek a következők:

- Megtérésre szóló felhívás

- Jövendölések a fogságról és a dicsőséges szabadulásról, illetve a Messiásról.

Dante.

Elnézést javítom magam: Izajás 40,22 a hivatkozott ige.

De most látom, hogy opendoor is arra hivatkozik, akkor a kritikám az ő kommentjére is érvényes.

Dante

Opendoor, ez azért elég erőltetett belemagyarázás. Mondom ezt egyébként keresztényként, de a Föld kerekségét régen nemes egyszerűséggel egy lapos korongnak képzelték aminek le lehet zuhanni a széléről.

Pláne ha tovább nézzük az igét: "...ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra"

Rögtön kizárt dolog hogy a kerekség kifejezésnek bármi köze lenne a bolygó geoid alakjához.

Egyébként Kérdező, semmi extra nincs a dologban, egyszerűen nem az volt az írók célja, hogy csillagászatot vagy földrajzot okítsanak, pláne egy olyan korban amikor az ember mit sem tudott még ezen tudományágak alapjainak többségéről sem.

A föld kereksége a Bibliában inkább a föld teljességére utal, mintsem az alakjára. Ami az egek kifeszítését és a laposság párhuzamát nézzük, nem mennék bele, mert ölre menő kreós-fundi - tudomány vitába torkolna, de annyit, hogy közel sem az alakjára utal ez sem.

Egy jóval nehezebb részekből idéznék:

Jób 26,7

Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

Jób 37,10-11

Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.

És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.

Azért azt se felejtsük el, hogy a prófétai és a bölcsességi irodalomban költői képek is vannak. Ezeknek a könyveknek az írásakor nem az volt a szerzők célja, hogy kozmológiai adatokkal szolgáljanak az olvasóknak, hanem a prófétai igék, és az életbölcsesség lejegyzése. Nem biztos tehát, hogy amikor a szent szerző használt egy képet, vajon szó szerint, vagy allegorikusan értette-e.

Dante