Miért beszélt Jézus bonyolult parabolákban, amikor az apostolok és a tanítványok nagyon egyszerű emberek voltak?

szervusz.

ennek több oka is van, s ezek inkább szemléltetések voltak, illetve szóképek, s Jézus tudta miért.

A szemléltetések legalább ötféle okból hatásos tanítási eszközök: 1. Megragadják és lekötik a figyelmet; kevés olyan dolog kelt akkora érdeklődést, mint egy történet vagy egy megtörtént eset. Ki ne ismerné a tékozló fiúról vagy az elveszett juhról szóló szemléltetést? 2. Gondolkodásra késztetik az embert; az egyik legjobb agytorna az, ha rá kell jönni egy hasonlat jelentésére, arra, hogy milyen elvont igazságokat szemléltet. 3. Érzéseket váltanak ki, és mivel általában nyilvánvaló, hogy hogyan kell alkalmazni az elhangzott igazságokat, megérintik a szívet, és hatással vannak a lelkiismeretre. 4. Segítenek az emlékezésben; könnyű később újra visszaemlékezni a történetre és az alkalmazására. 5. Az igazság sértetlen marad általuk, hiszen minden időben és korban alkalmazhatóak és érthetőek. Ez azért van így, mert az élettel és a természettel kapcsolatos dolgokról szólnak, míg a puszta szavak jelentése változhat.

Céljuk: Ahogyan láttuk, a szemléltetések elsődleges célja az, hogy tanítsanak valamit.

De a Bibliában szereplő szemléltetéseknek más céljuk is van:

1. Az embernek időnként mélyebbre kell ásnia, hogy jobban megértsen egy szemléltetést, és eljusson az a szívéhez. Ez elveheti a kedvét annak, aki nem szereti Istent, aki nem érdeklődik igazán, és nem akarja, hogy az igazság megérintse a szívét (Mt 13:13–15). Isten nem ilyen személyeket keres.

A szemléltetések az alázatosakat arra indítják, hogy kérdéseket tegyenek fel, hogy több magyarázatot kapjanak; erre a büszke személyek nem hajlandók. Jézus ezt mondta: „Akinek van füle, hallja!” Sokan, akik hallgatták Jézus szavait, elmentek, de a tanítványok odamentek hozzá, és kérték, hogy magyarázza meg nekik a hallottakat

A szemléltetések elrejtik az igazságot azok elől, akik visszaélnének vele, és ezáltal kelepcébe akarnák ejteni Isten szolgáit. Jézus egy adópénzérmével kapcsolatos szemléltetéssel válaszolt a farizeusok fogós kérdésére, akik csak hibát akartak keresni a beszédében. Ezt mondta nekik: „Fizessétek hát vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené.” Így hagyta, hogy az ellenségei maguk értelmezzék ezeket a szavakat. Másrészről Jézus tanítványai tökéletesen értették, hogy itt a semlegesség alapelvéről van szó

Mivel annak, aki hallja a szemléltetést, saját magának kell magára alkalmaznia a benne rejlő alapelveket, egy egyértelmű figyelmeztetést és dorgálást is meg lehet fogalmazni benne, ugyanakkor a hallgató nem tud mit felelni, hiszen nincs semmi, ami alapján meg tudná cáfolni az elbeszélőt.

Még ha abból a célból mondanak is el egy szemléltetést, hogy helyreigazítsanak vele valakit, el lehet érni általa, hogy a hallgatót ne vakítsa el az előítélet. Így a szemléltetéssel sokkal többet lehet elérni, mintha pusztán kijelentenék a tényeket. Ez volt a helyzet akkor is, amikor Nátán megfeddte Dávid királyt, amiért bűnt követett el Betsabéval, és megölette Uriást. Nátán halló fülekre talált, amikor elmondta a szemléltetését

A szemléltetések cselekvésre késztetik az embereket, és ezáltal felszínre kerül az igazi énjük, az, hogy őszintén szolgálják-e Istent, vagy sem. Akkor, amikor Jézus azt mondta, hogy „aki a testemmel táplálkozik, és a véremet issza, annak örök élete van”, „a tanítványai közül sokan elmentek a hátrahagyott dolgokhoz, és nem jártak vele többé”. Ily módon Jézus kirostálta azokat, akik nem őszinte szívből hittek benne

Egyrészt többször meg is magyarázza utána a példabeszédet, mikor nem értik a tanítványok.

Másrészt, abban a korban szokás volt példabeszédekben tanítani (már az Ószövetségben is sok példa van erre).

Nem beszélt ő semmiféle parabolába. Ha példázatot mondott, akkor szólt előtte, hogy akkor most példa jön.

Ha valamit szó szerint értett, mint amikor mesélt szegény Lázárról, akinek a nevét is tudta, de a gazdagnak még a nevét sem volt hajlandó kimondani, célozva arra, hogy a jó pásztor ismeri a juhait, na az komoly.

Nem értem mi bonyolult a szavaiban. Igen, vannak elmebeteg szekták, amik kiforgatják és úgy tesznek, mintha nehéz szövegről lenne szó, amit csakis ők tudnak értelmezni, de ezek az ördögtől valók. Ennyi.

Kedves 8-as.

" A bibliát elemzni kell, tanulmányozni."

A Bibliát szívvel kell olvasni, nem kell elemezgetni, mert nem az elmének íratott az, hanem a bensőnek. Mert emelő hatása van, ezért szívvel.

# 5

"Nem beszélt ő semmiféle parabolába. Ha példázatot mondott, akkor szólt előtte, hogy akkor most példa jön."

Parabola = példázat :))) (irodalom óra, 8. osztály)