Keresztyének akik Iszlamisták lettetek, miért tértetek át?

Az inkvizítorokról kérdezel, akik iszlamisták lettek? Vagy mi van?

Mert az iszlamisták kb. olyanok az iszlám hívőkhöz képest, mint az inkvizítorok voltak a keresztényekhez képest!

A cikk forrásait ellenőrizted? Mert ugyan nem olvastam végig, de kapásból az elején rengeteg hazugsággal találkoztam benne, amin sajnos már meg sem lepődök.

Ha szeretnél valós, autentikus információkat Mohamedről, és az iszlámról, tudok pár nemzetközileg elismert könyvet ajánlani Neked.

Bár a kérdésed feltevésének módjából az érződik, hogy nagy valószínűséggel nem leszel nyitott a kérdés korrekt és elfogulatlan megvitatására, azért teszek egy kísérletet.

Kezdjük ott, hogy Mohamedet és Jézust legalább annyira értelmetlen összehasonlítani, mint pl. Mózest és Jézust.

Más történelmi korban, más helyen, más társadalmi háttérben hirdették a tanításokat. Emiatt más volt a feladatuk. Rosszindulat kell ahhoz, hogy emiatt negatív vagy pozitív jelzőket aggassunk rájuk.

Jézus egy akkorra nagy múltú, szilárd egyistenhívő közegben lépett fel. Nem kellett bálványimádás, csecsemőgyilkosság, nőkereskedelem ellen harcolnia, és működése 3 éve alatt nem volt része direkt üldöztetésben, csupán legvégül. A követit sem júdeában kezdték üldözni, hanem már később, amikor birodalom szerte hirdetni kezdték a monoteista tanokat. Jézus társadalma nem volt olyan keményszívű, pogány és barbár, mint az a közeg, amelyet Mohamed próféta vezetett az egyistenhitre.

(Apropó: a cikk stílusában visszaprovokálhatnék: "Mohamed próféta felemelte szavát a nem kívánt csecsemők meggyilkolása ellen. Jézus születésének okozataként egész Betlehem fiúcsecsemőinek kellett meghalnia." Igaz lenne ez az állítás? - Igaz lenne. Torz képet festene a valóságról? - Torzat. Méltánytalan, jogtlan és felháborító összehasonlítás lenne? - Kétségtelenül.

A fenti cikk ugyanilyen aljas eszközzel manipulál.

Visszatérve a témához: azzal együtt, hogy a cikk folyamatosan féligazságokat, önkényesen kiragadott momentumokat emel ki, és itt-ott egyenesen teljes valótlanságokat állít, teljesen figyelmen kívül hagy egy fontos dolgot: hogy az iszlám alapvetően ugyanazt a jézusi békét hirdeti, mint a kereszténység, de abban az elvetemült, barbár környezetben, ahol megszületett, harc nélkül, vagy határozottság nélkül nem maradhatott volna fenn.

Ahogy Mózesnek is "elfelejtjük", hogy verekedett, embert ölt, bújdosott, Istentől kapott táblákat vágott földhöz, és a fáraó seregének megfulladása örömmel töltötte el - keresztényi cselekedetek? - Nem. Szükségszerűek és az adott helyzetben érthetőek voltak? -Igen. - úgy Mohamed próféta életének a mozzanatait is csak kontextusukban lehet értelmezni és értékelni.

Más: A cikk említi a Dzsihadot. De mi is a Dzsihad? Nem, nem szent háború. Ez a nyugati média tévesen fölkapott fordítása. Az iszlám eleve kimodja, hogy a háború, mint vérontással járó esemény, nem lehet szent, mint ahogy semmilyen erőszak vagy rombolás sem. Az iszlám. Mohamed Próféta hadíszai között kimondja azt is, hogy az iszlámban "Nincs (tilos a) kár, és nincs károkozás."

Hogy mégis vannak terrorista fanatikusok? -Inkvizítorok is voltak, pedig a kereszténység tiltja mások üldözését és kínzását. Ez nem a vallás, és nem a vallásalaptó szándéka, ez az emberek bűne.

De visszatérve a Dzsihádhoz. A dzsihád valódi jelentése: törekvés. Törekvés a jobbá válásra, a személyes életben, vagy a közösségben. Ha eddig pl. szerettem ngyot mondani, vagy kleptomániás voltam, de most elhatározom, hogy szerény leszek, és többé nem lopok, az dzsihád. Ha eddig kevés adományt adtam, de ezután többet adok, az dzsihád.

Ha ártatlan embereket mészárolok le, és levideózom, az nem dzsihád, hanem olyan régi népek a bűnének a megismétlése, akiket az Úr elpusztított a Korán szerint a megátalkodottságuk miatt. Ha ezt teszem, lehet, hogy iszlamista vagyok, de nem muszlim, és nem Isten parancsát követem, hanem a legsötétebb bűnben átalkodok meg.

A cikk további rágalmai: Mohamed prófét sosem kínzott meg senkit, sőt tiltotta a kínzást. Az ellenségeiket nagyon tisztességes módon tartották fogva, és váltságdíj fejében kiválthatták őket rokonaik.

A nők meggyalázására soha senkit nem buzdított, ahogan a Korán sem. A cikkben megadott ája sem erről szól, csupán azt mondja ki többek között, hogy a muszlim férfinak nem tiltott a jogosan tartott rabszolganőjével a közösülés - de nem a megerőszakolása!! (De emlékezzünk csak vissza Ábrahám próféta történtetére a Bibliából - Sára meddő volt, ezért Ábrahámnak adta rabszolganőjét, Hágárt...)

Megint más. A hitetlenek megölése, üldözése: a Koránban egyetlen Szúra (fejezet) foglalkozik a háború, az erőszak kérdéskörével a 114-ből. És ahogyan a Bibliát is mindig a keletkezés kontextusában vizsgáljuk, úgy a Koránnak ezt a részét is így vizsgálják a muszlim vallástudósok. Ez akkor, amikor a létezés, a hit fennmaradása, megszilárdítása volt a tét, létfontosságú volt. (Mivel is szokták legalizálni a keresztények Szent István királyunk véreskezű döntéseit????....)

A vak emberről szóló történetet pedig nem ismerem, de meg mernék esküdni, hogy a cikkben említett formája torzított. Hogy miért? Egyrészt, mert a Korán és az iszlám a gyengéknek, árváknak, rászorulóknak, betegeknek, nőknek, gyerekeknek való kötelező segítségnyújtást, gyámolítást, és a velük való igazságos bánásmódot hirdeti.

Másrészt egy konkrét történet miatt.

Mohamed prófétához egyszer oda akart menni egy -ha jól emlékszem, vak ember, ám az ő figyelmét elterelte, hogy (a hit terjesztése érdekében) megnyerjen az iszlámnak egy befolyásos kereskedőt, és nem figyelt a vak emberre. Ekkor Mohamed próféta Istentől szigorú feddést kapott ezért, és nagyon elszégyellte miatta magát, hogy azt az embert, aki a földön jelentéktelennek számított, de Isten szemében jelentékenynek, elhanyagolta egy földi viszonylatban jelentős, ám Isten szemében jelentéktelen ember miatt. Ennek a történetnek az emlékét maga a Korán őrzi.

Megintcsak más, csak így lightosan, a végére. Jézus a nyolc boldogságról így tanított az Evangélium szavai szerint: "A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát.Így tanította őket" Mt 5:1-2

Mohamed prófét Mekkábn, egy kereskedővárosban kezdte meg működését. Egy forgalmas város piactere mellett, ahol jöttek-mentek az emberek, megmálházott tevéket vezetve. Ő nem tudott felmenni a hegyre, és szólásra nyitni az ajkát, neki emelvényre volt szüksége ahhoz, ha azt akarta, hogy a szavai eljussanak a tömeghez. Ettől ö nem volt semmivel sem beképzeltebb Jézusnál. Sőt, rendkívül szerény ember volt.

Ez kb. olyan szintu felsorolas, mint amikor Maria Magdolnarol sapitoznak, hogy "hu, Jezus egy k**vaval volt". Tehat kb. mintha keresnel meg 10 ilyen es ehhez hasonlo tenyt Jezusrol, mert barmit ki lehet forgatni.

En azert tertem at, mert tiszta egyistenhitre vagytam, a keresztenyseg pedig mar nem az.

# 2

"Jézus egy akkorra nagy múltú, szilárd egyistenhívő közegben lépett fel. Nem kellett bálványimádás, csecsemőgyilkosság, nőkereskedelem ellen harcolnia, és működése 3 éve alatt nem volt része direkt üldöztetésben, csupán legvégül. A követit sem júdeában kezdték üldözni, hanem már később, amikor birodalom szerte hirdetni kezdték a monoteista tanokat. Jézus társadalma nem volt olyan keményszívű, pogány és barbár, mint az a közeg, amelyet Mohamed próféta vezetett az egyistenhitre."

Csak hogy tisztázzuk, Jézus a Római Birodalomban élt, az időszámításunk kezdetén. Nagyon nem vagy képben. A keresztényüldözések pedig már 2 évvel Jézus halála után megkezdődtek, méghozzá Júdeában. Te nem tanultál törit egyáltalán?

Jézus a Római Birodalomban élt, de (ellentétben más, korbeli vándor tanítókkal) ő mindvégig a saját hazájában működött, ahol a zsidó nép a pogány Birodalomban egyedüliként ragaszkodott saját eredeti, egyistenhívő vallásához.

Az első tényleges keresztényüldözés (tehát nem az unszimpátia, vagy a fenyegetettség, ami Krisztus halála után is valóban megvolt már, hanem a vérre menő, tényleges üldöztetés) Kr u 64-ben kezdődött, amikor Néró császár a keresztényeket vádolta meg Róma felgyújtásával.

Úgy érzem,hogy a Biblia istenképe nem valós.Sok olyan dolgot ír le,ami egy nem személyválogató,szerető Istennel nem egyeztethető össze.

Az iszlámról az első érzésem az volt,hogy egy tiszta,egyszerű vallás.A Korán számomra könnyebben értelmezhető,mint a Biblia.

Így szól a cikk: "10 különbség Mohamed és Jézus között"

Kár, hogy a cikk írója nem tudja mindkét személy ugyanannak a vallásnak a szent embere (prófétája).