Tényleg legyőzte Dávid a Góliátot?

Kedves Kérdező,

Nem értem a kérdést, mit értesz a szelektáláson?

Azt valóban elismerem, hogy a történettudomány és a természettudomány fényében nem minden bibliai szöveg helytálló. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szelektálnék közülük, már ha azt érted a szelektáláson, hogy némelyeket elvetek, másokat meg nem. Olyan van, hogy a szent könyvek között egyik a másik felett áll [pl a zsidóknál a Tóra], de a Biblia egy komplett mű, amely hosszú évszázadok ókori irodalmát alkotja, minden könyve nagy érték, nem csak a vallásos embereknek, hanem világirodalom számára is.

Helyesbítek:

hosszú évszázadok ókori irodalmát tartalmazza*

@Kérdező

A sugalmazottság hit kérdése, ezt bizonyítani nem lehet. Viszont a sugalmazottság elsődlegesen nem a szövegre, hanem a szerzőre vonatkozik. A szöveget azért hívhatjuk sugalmazottnak, mert a szerzők olyan állapotban voltak az íráskor. Az a tény viszont, hogy a Bibliának emberi szerzői voltak önmagában hordozza azt, hogy hibák lehetnek benne. Ennek azonban az első olvasók szemszögéből nem igazán volt jelentősége.

Dániel könyvét olvasva például arra döbbenhetsz, hogy bizonyos adatok összhangban vannak a történelemmel, másokat meg sehogy sem lehet összeegyeztetni. Ha megvizsgáljuk azonban e könyv keletkezését, akkor rájöhetünk arra, hogy ennek nincs jelentősége. Dániel könyvét ugyanis a Kr.e. 2. században, a makkabeus szabadságharc idején állították össze, abban az időszakban, amikor a zsidóság nehéz helyzetben volt. A szerző ezzel a könyvvel bátorítani akarta a zsidóságot az üldözés idején, tehát nyilvánvaló, hogy az első olvasók számára nem az volt a fontos, hogy most pontosak-e a könyv történelmi szempontból vagy sem, hanem az, hogy erőt tudnak-e meríteni belőle, vagy sem.

Amikor a Bibliát olvassuk, ezeket a tényeket mindig figyelembe kell venni, ezért azt gondolom rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a bibliai könyvek keletkezésének történetével.

Sziasztok!

Nem kötekedni szeretnék, de elolvasta valaki a hozzászólásomat (16-os volt)? Csak mert nem nagyon érkezett rá reakció, noha megmagyaráztam a II.Sám. 21:19-ben lévő nyilvánvalóan másolói hibát.

Én azt gondolom, hogy a Biblia vitán felül az adott korról szóló legpontosabb beszámoló, amit számos kortárs beszámoló is megerősít. Példának okáért hozom fel Dániel könyvét, amelyről eszt olvassuk Falviusnál: "„[Nagy] Sándor… Jeruzsálem ellen indult. Jojada főpap… hírét

vette, hogy a király már nincs messze a várostól, a papokkal és a város népével együtt… ünnepélyes menetben vonult ki a városból… Amikor Sándor megpillantotta a fehér ruhás tömeget, a bisszusruhás papokat és a főpapot kék-arany díszruhájában… elébük ment, hódolt Isten nevének, és mindenekelőtt a főpapot köszöntötte… A zsidók kíséretében bevonult a templomba, a főpap utasítása szerint áldozott

Istennek, s a főpapot és a papokat a legnagyobb tisztelettel tüntette ki. Amikor Dániel könyvét is megmutatták neki azzal a jövendöléssel, hogy egy görög ember pusztítja el majd a perzsa birodalmat, ezt a célzást is önmagára vonatkoztatta, és örömmel bocsátotta el a népet. Másnap azonban összehívta őket, és felszólította, hogy kívánjanak ajándékokat, amennyit csak akarnak. Amikor pedig a főpap engedélyt kért, hogy ősi törvényeik szerint élhessenek, és minden hetedik évben mentesek legyenek a szolgáltatásoktól, Sándor ezt a kérését szívesen teljesítette. Mikor továbbá arra kérték, engedje meg a Babilonban és Médiában élő zsidóknak is, hogy törvényeik szerint éljenek, ezt ugyancsak megengedte.” (Josephus Flavius A zsidók története XI. könyv, VIII. fejezet).

Üdv. Péter