Mért volt arra szükség hogy Mária szüz maradjon?

A szexuális élet nem bűn,

Akkor az ha nincsenek összeházasodva.

A szüzesség a Tisztaság egyik jelképe, s mint ilyent, olyan érintetlen Nőnek kellett kihordani, aki ezen a Téren tiszta volt, vagy is nem érintette senki.

Nem kötelező megérteni.

Mária nem azért fogant szüzen, mert bűn lett volna ha elveszti, hanem mert így akarta Isten jelezni, hogy Jézus az Isten Fia. Elvileg persze az Isten Fia megtestesülhetett volna természetes földi apa által is, de a földi apa hiánya és a szűzi foganás csodája sokkal erőteljesebben fejezi ki a keresztény hit egyik fő tételét, miszerint Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember egy személyben.

Szerintünk az Isten emberré válása egyáltalán nem hülyeség, így a szűzi foganás sem hülyeség, hanem ennek az igazságnak a kifejeződése.

A katolikus keresztény hit szerint Mária szűz maradt Jézus születése után is, de szintén nem azért, mert bűn lett volna ha nem marad az.

Akik erőteljesen megtapasztalják Isten szeretetét, azokat sokszor egy olyan mélységes vágy és ragaszkodás hajt, amely jóval erősebb minden földi szerelemnél, s ezért nincs igazán sem szükségük, sem idejük a házasságra.

# 3

"Utána viszont normális házaséletet élt Józseffel, és még legalább hat gyereke született"

Egyáltalán nem igaz. Jézus földi családfáját és rokoni kapcsolatait pontosan ismerjük. Az általad hivatkozott személyek József Szalomével való első házasságából születtek:

[link]

""Utána viszont normális házaséletet élt Józseffel, és még legalább hat gyereke született"

Igaz amit a 3-as válaszoló írt.Azok a – főként Mária örök szüzességét valló, katolikus – teológusok, akik azt állítják, hogy Jézusnak nem voltak József és Mária egyesüléséből származó féltestvérei, többnyire arra hivatkoznak, hogy a testvért jelentő görög adelphosz szót tágabb értelemben is használták – miként a magyarban is –, távolabbi rokonokra, sőt, még általában a zsidó nemzethez tartozókra is; így a fenti idézetben valójában Jézus unokatestvéreiről van szó. Ezt az értelmezést azonban éppen ennek a résznek a benső szövegösszefüggése nem teszi valószínűvé, hiszen "az ács" (József) és Mária említése a felsorolás előtt sokkal inkább a közvetlen családtagokra, a testvérekre utal. Az unokatestvér görögül anepsziosz, ezt az Újszövetség is használja ("Márk, Barnabás unokatestvére" – Kolosszeiekhez írt levél 4:10), ha tehát Jézus esetében is erről a viszonyról lenne szó, nem használnák a szerzők következetesen, nagyon sok helyen, kivétel nélkül mindig az adelphosz szót az érintettekre. Később Jakab a jeruzsálemi gyülekezet pásztora lett, s vele kapcsolatban is mindig "az Úr testvére" fordulatot említik. Jézus tanítványai körében több testvérpár is volt, akikről jelzi, hogy apjuk és anyjuk közös volt: Péter Andrásnak, János pedig – egy másik – Jakabnak volt a testvére. Viszonyukra a Biblia mindenhol az adelphosz szót használja.

Jézus rokoni – talán unokatestvéri – kapcsolatban állt Keresztelő Jánossal is, mivel annak anyja, Erzsébet, rokona [szüngenész, egy családból származó] volt Máriának. Ennek ellenére sehol sem nevezi az Újszövetség Keresztelő Jánost Jézus testvérének.

Egy másik nyelvi bizonyíték: József és Mária házasságáról Máté evangéliuma azt írja, hogy "feleségül vette menyasszonyát, de nem ismerte meg [a bibliai szóhasználatban: szexuálisan nem egyesült vele] addig, amíg meg nem szülte első fiát – akit Jézusnak nevezett el" (1:24). Az itt szereplő görög heósz hu szókapcsolat kifejezetten azt jelenti: "mindaddig, amíg". Ez pedig egyértelműen utal arra, hogy Jézus megszületése után József és Mária normális házaséletet éltek." Ruff Tibor

A zsidó esküvő Jézus korában 3 lépcsős volt.Először eljegyezték a lányt a fiúnak.Ebben az időben nincs együttlakás,csak szellemi-lelki kapcsolat van közöttük.Ezután következett a 2-ik szakasz,amit úgy hívtak,hogy eljegyzett feleség.Összeadták őket,együtt laktak,de nem volt köztük szexuális kapcsolat.Majd egy kis idő után még egyszer összeadták őket és akkor egyesültek testileg.Mária Józsefnek ilyen eljegyzett felesége volt amikor Betlehembe mennek.A zsidó kultúrában teljesen idegen volt az,amit a keresztény hagyomány tanít,vagyis hogy Mária szűz maradt Jézus születése után is.Erre azért volt szükség az Egyháznak,hogy a pogány vallásokban szereplő anyaistenekben hívőket be tudják olvasztani.

Jézus-korabeli családmodell:

"Szaporodjatok és sokasodjatok!" – ezt a parancsolatot adta a Teremtő az ősi emberpárnak, akik ily módon kiterjesztették Isten teremtői művét, képmásának "sokszorosításával". A Bibliát értelmező zsidó generációk nagyon komolyan vették a parancs üzenetét. "Aki nem nősül meg, az nem is ember", "aki nem vesz feleséget, az valójában rombolja Isten képmását" – vélekedtek a rabbik.

József és Mária Jézus megszületése után az átlagos törvénytisztelő, hithű zsidó családok szokása szerint a gyermekágyi tisztulás leteltével áldozatot mutatott be a jeruzsálemi Templomban, és bemutatta Isten színe előtt a nem mindennapi gyermeket. Az egyiptomi emigráció évei és a hazatérés epizódja után az élettörténet hallgat a rákövetkező évekről. Bizonyára azért, mert a család hétköznapi élete nem sokban különbözött másokétól ott Názáretben. A boldog családi élet ugyanis elképzelhetetlen volt gyermekek nélkül. Az áldásról alkotott ószövetségi kép foglalata a férfi házában termékeny szőlőtőként gyümölcsöző feleség és az asztalát olajfacsemeték gyanánt körülülő gyereksereg képe. A meddőséget csapásnak és szégyennek tartották. Ezért az olyan asszonyok, akiknek igaz voltuk ellenére mégsem jutott osztályrészül gyermekáldás, szenvedélyesen ostromolták az eget, hogy szülhessenek. "Tegyen téged olyanná az Úr, mint Rákhelt és Leát, akik ketten építették fel Izráel házát" – hullott a nép ajkán élő áldás az ifjú menyecskék fejére.

A sógorházasság ősi intézményének lényege a név fenntartása volt. Ha egy férj meghalt és nem hagyott gyermeket maga után, az annak az ágnak a kihalását okozta. Ezért, ha volt élő bátyja vagy öccse, az özvegyet el kellett vennie, hogy fenntartsa testvére nevét, és annak öröksége ne szálljon idegenre. Ha valaki erre nem volt hajlandó, szégyellhette magát (az özvegynek nyilvánosan le kellett köpnie). Volt, hogy valaki a közmegvetést el akarta kerülni, de a gyermeknemzést elszabotálta: a nászéjszakán magját a földre ontotta. Onánnak e tettéről feljegyzi a Biblia, hogy Isten ezt a tettét nagy gonoszságnak tekintette, és megölte a férfit.

Az ősatyák családi történeteiből etikai következtetések is adódnak. A zsidó valláserkölcs legfontosabb kódexe, a középkori Sulchán Árukh a házassági szabályok között a mindkét fél akaratával és ébrenlétével történő minél gyakoribb házaséletet javasolja, s az onániát a szent mag elvesztegetése miatt bűnnek tekinti.

A zsidó felfogás szerint a házasságkötés a férj feleséghez való "bemenetelében" jut tetőpontra. A lehetséges válóokok közt szerepelt viszont az eltitkolt testi hiba és a három éven túli meddőség is. A feleség is automatikusan szabaddá vált a nemzőképtelen férjtől.

Ebben a kultúrában az számított volna társadalomellenesnek, családrombolónak, perverzitásnak, ha valaki szánt szándékkal nem akart volna gyermeket. Ugyanilyen érthetetlen lett volna az egykézés is. A normális családi élet hiányát semmiképpen sem lehetett volna feltüntetni úgy, mintha az az önmegtartóztatás nemes erényének gyakorlása volna." (Hack Márta,hebraista, teológus)

Roland G.-nek

A görögnyelvű Ószövetség a Septuaginta tele van példával arra, hogy az "adelfosz" jelenthet közeli és távoli rokont egyaránt, aki nem közvetlen testvér. Csak néhány példa:

"Ezért Ábrám így szólt Lóthoz: Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek (adelfosz) vagyunk." (1Móz 13,18; és még 14,14; 14,16) Noha tudjuk, hogy csak az unokaöccse. (1Móz 11,26-27)

"Majd Jákob elbeszélte Ráchelnek, hogy ő apjának rokona (adelfosz)" (1Móz 29,12) Ugye Jákob nem volt Lábán testvére?

Az a tény, hogy az Újszövetségben egyszer szerepel az "anepsziosz" (unokatestvér) szó (Kol 4,10) az egyáltalán nem bizonyítja, hogy az "adelfosz" csak közvetlen testvért jelenthet, mert például a Septuagintában is szerepel egyszer az "anepsziosz" (4Móz 36,11) mégsem jelent az "adelfosz" csak közvetlen testvért.

@ "Nem az ács fia ez? Anyja nem Mária? Testvérei nem Jakab, József, Simon és Júdás?" (Mt 13,55)

Logikusnak tűnhet, hogy apja-anyja után a közvetlen testvérek következnek a felsorolásban, de ez nem igazán bizonyíték. Ismerjük az apját, az anyját és a rokonait. Ez teljesen természetes beszéd, ha tényleg nem voltak közvetlen testvérei. Abban az időben a közeli rokonok szoros gazdasági és életközösséget alkottak. Ha pedig József már meghalt, akkor mégszorosabb volt a kötődés.

@ "Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg a világra nem hozta (elsőszülött) fiát, akit Jézusnak nevezett." (Mt 1,25)

A "heósz hú" csak annyit jelent, hogy "míg,amíg" és semmi többet. A "míg" sem a magyarban a görögben pedig pláne nem jelenti, hogy a jelzett cselekmény mindenképpen az ellenkezőjére fordul. Például: Nem nyúlok hozzá amíg kint vagy. Ezzel ugye nem azt akartam mondani, hogy utána viszont igen. Az evangelista egyáltalán nem Józsefék nemi életéről kívánt pontos tájékoztatást adni, hanem hogy József nem lehet Jézus apja.

Sokkal több érv szól amellett, hogy Jézusnak nem volt közvetlen testvére. A 12 éves Jézus a templomban jelenetben sehol egy testvérke. A kereszten Jézus végrendelkezésében János lesz Mára fia. Nyílván azért, mert nem volt más Fia.

"Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére (adelfé), Mária, aki Kleofás felesége volt" (Jn 19,25) Ugye nem valószínű, hogy a két Mária édes testvérek voltak? Ez a másik Mária azért is érdekes, mert ő "az ifjabb Jakab és József anyja" (Mk 15,40) Tehát biztosan tudhatjuk, hogy volt Jézusnak Jakab és József rokona, aki nem a testvére. Ez a József és Jakab pedig nagyon valószínű, hogy megegyezik a Jézus testvéreiként említett Jakabbal és Józseffel.

Mária nem volt szűz,ez a keresztény egyház kitalációja csak.Az a célja,hogy az emberek egy lényegtelen dologgal foglalkozzanak,addig sem a belső erejük felé fordulnak,ami Jézus üzenetének fontos része,és ez az egyháznak kedvező.

Valaki magyarázza már el nekem,hogy mi van akkor,ha Jézus így fogant meg? Értelmes érv nincs mellette.

Jézus Jézus akkor is,ha József a vér szerinti apja.A viselkedését,jellemét,lelkületét nem ez határozta meg,hanem az,hogy tisztában volt vele,hogy ki ő,és miért született ide.

Csodatételre hivatkozni is ésszerűtlen,mert Jézus csodáinak a példamutatás volt a célja,hogy ne féljünk,mert még a halálból is ki lehet jönni győztesen,de annak mi értelme,hogy "Nézzétek,én így születtem,már anyám hasában mekkora májer voltam,csináljátok utánam ti is ha tudjátok,mert ez aztán marha fontos az életben...jobb emberek lesztek tőle,jobban fogtok hinni,nem fogtok félni,jobban fogjátok szeretni egymást"

"Jézus Jézus akkor is,ha József a vér szerinti apja."

Tájékozatlanság ilyet állítani.

Az egész történet központi motívuma az, hogy Isten fia halálával megváltja az embereket.

Ha Jézus József fia lett volna, akkor csak egy lett volna a próféták közül.

"Ha Jézus József fia lett volna, akkor csak egy lett volna a próféták közül."

Ja,mert ha normál úton születik,akkor nincs giccsparádé,meg jajj,de fantasztikusan misztikus ez a Jézus? Akkor máris csak egy sima próféta,akiből nem érdemes bálványt csinálni?

Te mész el a lényeg mellett,mert félretájékoztattak.

Előző!

Próbálj meg gondolkozni akkori fejjel és legyél kevésbé határozott és lekezelő olyan témában, melyben sok háttérismereted hiányzik.

Igen, más próféták is tettek csodát, de Jézust (többek között) az emeli ki, hogy a korábbi próféták jóslatainak megfelelően jött el - legalábbis a kereszt(y)én álláspont szerint.