Hitgyülisek, mit gondoltok erről a Korinthusi levélből?

A 27 vers a nyilvanos nyelveken szolas rendjet irja le, a kovetkezo kerdesem te miota lettel a sziveknek es veseknek vizsgaloja ? 👓👓👓 ezt Isten vegzi honan veszed, hogy akik a gyulekezetben a helyukon nyelveken imadkoznak egoizmusbol es gogbol teszik ???

Ha nalatok esetleg nem mukodik ez az ajandek kerni kell az Urtol es akkor az itt beirt negativ megjegyzesek helyett inkabb te is nyelveken fogsz imadkozni akkor legalabb magadat epited udv .☺☺☺

Érdekes beszélgetés, jó olvasni a válaszokat.

Én nem szólok nyelveken és nem is vonz, nem ez az utam, de ez az ige elmond mindent:

"Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek.""

Ne nyilvánosan, hanem magában beszéljen Istennek. Ez nem tiltás.

Szórakoztat, hogy azok akarják megmondani, hogy miként kell a nyelvek adományát használni, akik egyébként nem gyakorolják és tulajdonképpen azt se tudják miről van szó. Akaratlanul is felmerül az emberben, hogy ők tényleg a Biblia miatt aggódnak-e ennyire vagy egyszerűen a nyelvek adományától, mint jelenségtől félnek. Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a nyelveken szólás nem valami vallási őrjöngés, a legtöbbször még csak nem is párosul valamilyen eufórikus extázissal.

Még egyszer mondom, Pál nem azt írja, hogy magában (en heautó), hanem magának és az Istennek (heautó kai tó theó). Valaki azt írta itt, hogy a görögben erre nincs különbség. Téved, bár igaz hogy a görög ragok nem mindig egy az egyben felelnek meg valamelyik magyar ragnak. Pál mindössze arról beszél, hogy a nyelveken szóló ne kerüljön a gyülekezet figyelmi központjába, tehát nem léphet fel szónoki minőségben amire a végén az egész gyülekezet ament mond.

A karizmatikus közösségekben vagy gyülekezetekben például amikor felszólítják a jelenlevőket, hogy imádkozzunk közösen mondjuk a migráns válságért, akkor nem egy hatalmas csönd lesz, mint a hagyományos imaformákon ahol mindenki halkan morog magában, hanem kitör a hangzavar s mindenki lelkesen és hangosan a saját szavaival imádkozik egyáltalán nem figyelve a többiekre. Ebben a miliőben abszolút senkit nem érdekel és nem is zavar, hogy te imád emberileg értelmes vagy értelmetlen.

A házicsoportokban is jól lehet használni. Amikor például senkinek nincs mondanivalója, akkor legtöbbször nem csend hanem ilyen félhangos nyelvekenszólás vagy éneklés van. Ha valakinek eszébe jut valami és szeretne a figyelem központjába kerülni, akkor az alapzajnál hangosabban el kezd beszélni, mire a többiek elhalkulnak.

A nyelveken szólás nagyon-nagyon hasznos, amikor nem tudod, hogy mit mondjál:

"Gyöngeségünkben segítségünkre van a Lélek is, mert nem tudjuk, hogyan imádkozzunk helyesen. A Lélek azonban maga könyörög helyettünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal." (Róm 8,26)

Kedves kérdező, én sem vagyok biztos benne, hogy jól értelmezed a 28. verset.

Nézzünk egy másik részletet ugyanebből a fejezetből.

"34. A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja.

35. Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben."

Szerinted ez azt jelenti, hogy a nők egyáltalán nem szólalhattak meg a gyülekezetben, egész idő alatt, vagy azt, hogy nem prédikálhattak?

Szeritem utóbbi, és ugyanígy kell érteni a 27-28. versben is azt, hogy "hallgasson a gyülekezetben".

Egyébként abban nyilván igazad van, hogy nem helyes azért fennhangon nyelveken imádkozni, hogy mindenkinek meg lehessen mutatni, nekem mennyire szoros kapcsolatom van Istennel és mennyire jól tudok nyelveken szólni... csak hát ahhoz, hogy ezt meg tudjuk ítélni, ki mit miért csinál úgy ahogy, olyannak kéne lennünk, mint az Istennek, látni, mi van az emberek szívében. Ezért talán okosabb ilyenkor toleranciát gyakorolni.