Mit gondoltok erről a cikkről? Tényleg bizonyíték lenne a reinkarnációra?

Nem.

A Teremtő szava a hiteles, már pedig Ő azt mondta, hogy aki vétkezik az meghal és nincs tovább.

A Többi Sátán tanítása....

Érdekel az ezzel kapcsolatos vita, de van néhány gyenge lábakon álló érv a "szétszedésedben". Csak azért írom le ezeket, hogy ne torzuljon a téma megítélése az esetedben.

"Begyűjtenek 100 random (!!!) gyereket, és megnézik hogy akár hipnózissal, vagy bármilyen terápiával elő lehet-e hozni belőlük előző életeket, és ha igen akkor azok mennyire hitelesek."

Stevenson csak azokkal tudott foglalkozni, akik emlékeznek valamire. Az bizonyíték a reinkarnáció ellen, hogy te vagy én nem emlékszünk előző életre konkrétan? A csecsemőkorunkra sem emlékszünk!

A 100 random alanyos regressziós hipnózisra egyébként én is kíváncsi volnék. Ehhez Michael Newton munkásságát ajánlom inkább tanulmányozásra.

"A másik kritikám (ami igazából ugyanaz csak konkretizálva), hogy úgy tűnik mindig (háromba olvastam bele pár sornál mélyebben a 20-ból a terjedelmesség miatt, ebből mindig) a közelbe reinkarnálódott a delikvens. Vagyis az "előző életben" az illető nem messze élt az "új életét" kezdő emberhez. Ez nagyban növeli az ügyek hiteltelenségét."

Miért? Mert az a feltevésed, hogy random kellene reinkarnálódnunk?

Az esetek többségében egyébként hirtelen, erőszakos halált halt az illető. Elképzelhető, hogy ezért emlékeznek rá, talán erős érzelmi lenyomat miatt, és ezért inkarnálódnak a közelbe, mert itt vannak elköteleződéseik.

De ez is csak pusztán egy feltevés.

"Összeesküvés lehetősége: ez alatt azt értem, hogy mondjuk a falusiak meg akartak tréfálni valakit"

Ezt maga Stevenson is a legnagyobb problémának vélte, de tudtommal sok olyan eset van a munkásságában, amely során nagyobb távolságok voltak a különböző színhelyek között. És azért ne feledjük, ez a kutatás még nem az internet korában zajlott.

A maga módján tudtommal megpróbált ennek is utánamenni, cáfolni az összejátszást minden egyes esetben (különben saját kutatásának hitelességét kockáztatta volna, ha nem teszi meg).

"Ezek elegendőek ahhoz, hogy a hipotézist komolyan vegyük, de most kellene valami olyan módszer kidolgozni, amivel a hipotézis alapján előrejelzéseket lehet tenni és azokat ellenőrizni, ahogy azt a standard módszertanunk előírja. Vagyis statisztikák, random embereken végzett kísérletek szükségesek ahhoz, hogy a hipotézis túllendüljön ezen a státuszon. Erre pedig nem látok sok próbálkozást, eredményt pedig egyet sem."

Egyetértek, sajnos mégsem veszik komolyan. A mai napig egyfajta szemöldökráncigálós, köhécselős kételkedés övezi ezt a kutatássorozatot, érdemben csak Tuckerék, az általa alapított tanszéken foglalkoznak tudtommal a folytatásával.

A szkepticizmus itt (is) a legnagyobb akadály a megismerés útjában.

-----------------

A cikk hülye állításaira nem kívánok reagálni, de van itt még folytatás.

"Dr. Stephensonig nyilván csak olyan ügyek jutottak el, amiket előtte már valaki megvizsgált és elég jónak ítélt, és ő ezekből kiválogatta azokat amiket meg akart említeni. Mennyi az összes reinkarnációval kapcsolatos állítás a Földön? Pár millió biztosan. Ebből pár száz esetben találtak valamilyen összefüggést. Ez mennyivel nagyobb, mint annak az esélye hogy egyszerűen ráhibáznak emberek dolgokra?"

Mivel az ilyen eseteknél nem egy-két összefüggés egyértelmű, hanem azok 80-90%-a, úgy már nagyon csekély a ráhibázás valószínűsége. Ugyan gyerekekről beszélünk, akiknek az ablakán néha benéz a sárkány, vagy bebújik a mumus a szekrénybe, aztán apu megjelenésekor eltűnik, ezekben a "szuggesztív" esetekben általában mégis konzekvensen állítanak valamit, és ragaszkodnak is hozzá. Ekkor már illik komolyan venni.

Problémám a reinkarnációval: újjászületek. ÉN újjászületek.

De ki az az ÉN? Mi teszi azonossá az egyik személy énjét a másikával? Mi alapján lehet mondani, hogy az előző életemben született ember azonos velem? A biológiai ismereteink szerint a személyiség, tudat fizikai alapú, de ezt teljesen ignorálja a reinkarnáció.

Az emlékeinktől lennének azonosak a "lelkek"? De hát az esetek többségében teljes a felejtés. A személyiségünk, jellemvonásaink? Nincs bizonyíték, hogy azonosak lennének a korábbival.

Nekem ez a problémám az egésszel, és részben ezért sem hiszek benne.

"Nekem ez a problémám az egésszel, és részben ezért sem hiszek benne."

Ezek valós dilemmák.

Egyébként sok mindent nem tudnak megmagyarázni a biológiai ismereteink: kivételes tehetség, furcsa vonzalmak, "előző életbeli" emlékek, halálközeli élmények, paranormális megtapasztalások (pl. prekogníció, telepátia, tisztánlátás stb.).

Sok ember a reinkarnáció fogalma kapcsán a földi létből, mint egyetlen lehetséges színtérből indul ki. Ha azt nézzük, hogy egy-egy földi létben csak azt tapasztaljuk, ami a születés és a halál közti idősíkba esik, a reinkarnáció valóban értelmetlen, az "én" folytatólagossága megkérdőjelezhető.

Éppen ezért (is) sokkal valószínűbb, hogy a földi lét egy tanulási pálya a sok közül, láncban. Így már "helyére puffan" a reinkarnáció, hiszen az "én" ebben az esetben egy felettes egot takar, amely összefogja a földi inkarnációkat, és a tapasztalatok összeadódnak az inkarnációk közti illetve utáni állapotban (lásd: "köztes lét" fogalomköre).

Ez a szemlélet megmagyarázza az egyes emberek közti különbségeket is, amelyet nem lehet pusztán az intelligencia, az életkörülmények, a szocializáció vagy a kulturális különbségek számlájára írni.

"Ezek valós dilemmák."

Igen, és erre a valós dilemmára ad teljesen eltérő választ a hinduizmus és egy eltérő választ a buddhizmus. A két vallás reinkarnációról való tanítása teljesen kizárja egymást.

Amikor reinkarnációról beszélünk, először is tisztázni kéne, hogy a hindu vagy pedig a buddhista reinkarnációból indulnunk ki.

Másodszor pedig, az hogy egyesek regresszív hipnózisban vissza tudnak emlékezni "korábbi életeikre", az mindössze csak annyit bizonyít, hogy a kollektív tudattalan létezik. De ebből nem vezethető le az, hogy a reinkarnáció is létezik.

Hiszen legfeljebb azt tudjuk bizonyítani, hogy az az élet létezett valamikor, de az hogy milyen tudattalan csatornákon van róla információm, az nem megfogható. Nem kell nekem azonosnak lenni azzal a korábban leélt élettel, hogy az számomra hipnózisban megjelenjen. Lehet, hogy csak valami rejtett látnoki képességek tárulnak fel ilyenkor.

(8. voltam)

A reinkarnációt sokan (főleg a keresztények) tévesen értelmezik, mivel ez a szó újraszületést jelent, és nem újjászületést, vagy lélekvándorlást.

Jézus pedig tanította Illéssel kapcsolatban, hogy van újraszületés, mivel Keresztelő János előző életében Illés volt.

Az újraszületéssel kapcsolatos Jézusi tanításokkal ellenkező tanítások pedig mind a gonosztól származnak.

Ekkora hülyeséget, már bocsánat.

Jézus soha nem tanította, hogy János a valamikori Illés volt.

ez ellene megy minden törvényszerűségnek amiről a Biblia ír,

János soha nem mondta hogy Ő illés, sőt:

(János 1:19–21) 19 És ez János tanúsága, amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék tőle: „Ki vagy te?” 20 Ő pedig megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Én nem a Krisztus vagyok.” 21 És megkérdezték tőle: „Hát akkor? Illés vagy?” Ő ezt mondta: „Nem vagyok.” „A Próféta vagy?” Ezt válaszolta: „Nem!”

(Lukács 1:16, 17) . . .. 17 Azonkívül őelőtte fog járni Illés szellemével és erejével,. . .

Illés „szelleme” volt benne, vagyis az a lendület és erő, amely Illést is jellemezte.

"Amikor reinkarnációról beszélünk, először is tisztázni kéne, hogy a hindu vagy pedig a buddhista reinkarnációból indulnunk ki."

Szerintem hagyjuk a vallásokat, csupaszítsuk le és definiáljuk inkább a reinkarnációt, ami mondjuk az én olvasatomban pusztán a lélek újra (emberi) testet öltését jelenti.

"Másodszor pedig, az hogy egyesek regresszív hipnózisban vissza tudnak emlékezni "korábbi életeikre", az mindössze csak annyit bizonyít, hogy a kollektív tudattalan létezik. De ebből nem vezethető le az, hogy a reinkarnáció is létezik."

Egyetértek. Ugyanakkor az kétségtelen, hogy van lelki fejlődés, és szerintem könnyen tetten érhető az, hogy ez életeken át ível. Ha ezt elfogadod vagy valószínűsíted, akkor viszont már van értelme a szuperego (egy bizonyos végtelenből leválasztott, önmagában tapasztaló és fejlődő rész) reinkarnációjának.

"Nem kell nekem azonosnak lenni azzal a korábban leélt élettel, hogy az számomra hipnózisban megjelenjen. Lehet, hogy csak valami rejtett látnoki képességek tárulnak fel ilyenkor. "

Elméletileg ez lehetséges, de sok regressziós hipnózisban feltárt emlék szorongásokat és fóbiákat old fel az adott életben - ezért úgy tűnik, hogy egyfajta érzelmi folyamatosság van az egyes életek között.

#15 és #18 beszélgetéséről jutott eszembe, amit nem rég olvastam pont ezen az oldalon. Itt van a link, ez egy rövidke kis novella talán.

[link]