Kedves keresztények, lehet néhány kérdésem?
Ateisták,agnosztikusok ti is válaszolhattok.
Rövid történetem:régebben keresztény voltam,de azután egyre több kérdésem lett,amikre nem kaptam választ,ma inkább agnosztikusnak vallom magam,a kereszténységgel(bár a többi vallással is) van néhány fenntartásom.
Ezeket a kérdéseket a keresztényekhez intézem:
1. Az állatoknak miért kell szenvedniük? Az eredendő bűn nem csak az emberekre vonatkozik? Miért ilyen durva a természet? Például a vadászó csimpánzok néha tartanak majomvadászatokat,amikor kisebb majmokra vadásznak és ha elkapnak egyet,akkor élve tépik szét,ez csak egy példa. Van egy féreg amelyik az állatok,köztük az ember szemébe rakják a petéjüket és az belülről kirágja azt,azzal táplálkozik.
2. Miért nem indul minden ember egyenlően? Például jóságot tekintve. Az emberek más és más tűrőhatással,empátiával jönnek a világra,a pszichopatáknak,szociopatáknak például egyáltalán nincs. Persze őket is meg kell büntetnünk,stb..de ők nincsenek tisztában azzal,hogy mi a jó és mi a rossz. A sorozatgyilkosok leküzdhetetlen vágyat éreznek a gyilkolásra,akkor sem tudnának leállni ha akarnának(a legrosszabb,hogy nem a legtöbbször is akarnak). Tehát a jóság nem is annyira döntés kérdése mint amilyennek mi hisszük,mintha Isten nem akarná,hogy mindenki egyformán legyen képes a jóra.
3. Miért van ennyi vallás? Aki nem ismeri a kereszténységet és Jézust az a Mennybe kerül? Ha nem akkor lássuk be ez így nem fair,ha igen akkor miért kell megtéríteni az embereket?
4.Impotens férfiak. Én férfi vagyok(szerencsére nincsenek ilyen problémáim :D)lássuk be ez egy nagyon csúnya dolog,egyáltalán nem szép a férfiakkal szemben. Szerintetek ennek mi a magyarázata?(Különösen,hogy Isten parancsolata a szaporodjatok és sokasodjatok). Ugyan ide sorolnám a meddő embereket...
4.Mi a helyzet a halva született gyermekekkel? Ó hogy a Mennybe kerülnek? Akkor az ő cselekedeteikkel mi van,az övéké miért nem számít(már hogy Isten anélkül engedi be őket?) Ez az egész egy nagyon szomorú dolog,ráadásul,az hogy Isten ezzel pótolja őket amiért nem élhetik az életüket naggyon gyenge érv,már bocsánat.
5. Már nem akarok gúnyolódni,de Istennek mi a baja Afrikával,hogy ott ilyen a helyzet? Ha az embereket Isten menti meg a betegségtől,miért van az hogy az orvosi ellátás egyenes arányban áll az ország orvostudományával?
6. A boldogság földi érzés,akkor a Mennyben hogyan leszünk boldogok?
7. Mi a garancia rá,hogy a keresztényeknek van igaza?
8. Visszatérve a szaporodjatok és sokasodjatokra,ha ez Isten parancsa,miért teremtett ilyen kevés édes vizet?
Remélem senkit nem sértettem meg a kérdéseimmel,azt kérem,hogy a két tábor ne essen egymásnak a kérdések alatt,megfontolt,ÉRTELMES válaszokat várok,nem olyanokat,hogy "aki vallásos az hülye" vagy olyanokat "a pokolra kerülsz,ha nem hiszel". A trollok kíméljenek,ha kérhetem,de úgysem fognak :D.
válasza: válasza:Aha. Szóval egy huszáros vágással lépjük át azt, hogy minden ember élete 2 ivarsejt találkozásával indul (tehát egyformán), és ugorjunk oda, hogy kisgyermek kori neveltetés. Jó. Legyen.
Ezért mondtam hogy tisztázzuk, mit nevezünk indulásnak.
Hogy miért kerül egyik ilyen családhoz, a másik olyan családhoz, ami később meghatározza hogy milyen ember lesz? Erre gondoltál?
Már utaltam rá. Ez a kettősségek és ellentétek világa, ennek a világnak ez a természete, a velejárója. Nem lehet két ugyanolyan család, ugyanolyan körülmények, mert az anyagok és az elemek össze vissza keveregnek, ezekből más-más testek, utak, gondolatok állnak össze.
Alapjaiban véve azonban hogy mi a rosszabb és mi a jobb körülmény, azt ahhoz méred, hogy van a fejedben egy referencia, egy elgondolás arról, hogy mi a normális körülmény. Ami ez alá megy, azt rossznak, ami fölé, azt jónak ítéled.
válasza:De támadt egy jobb ötletem.
Ugye amit mondasz, az megfigyelhető nem csak az ember esetében, hanem a természetben mindenhol. Egyik csillag nagyobbnak és fényesebbnek születik mint a másik, egyik fa örökzöld, a másik nem, egyik állat csúcsragadozó, a másik a tápláléklánc alján van, és így tovább a végtelenségig.
Na most. Kezdj el igazságot tenni.
Először mindenki legyen egyformán gazdag, egészséges, az állatok egyformán erősek, a növényzet egyformán - egyenlően növő, stb. Ha az alapokon túl vagy, jöhet a világosság és a sötétség, az élet és a halál, legyenek azok is egyformák.
Ehhez az kell, hogy a halál is legyen élet (mert gondolom Te azt tartod jobbnak), a sötét is legyen világos és így tovább. A térdidő is panaszkodik a végtelenségre, mert nála alacsonyabb rendű, nosza, azt is húzd végtelenbe.
Ha mindenen végigértél mit kapsz?
A semmit. Mert mindent egyenlőre húztál.
Megszüntetted a referenciapontokat, nincs aki mér, és nincsen mihez mérni. Minden úszik az időtlen végtelen fehér semmiben.
Talán innen indult az egész. :)
válasza:"Miért nem egyenlő minden ember hajlama a jó felé?"
Mi a jó? Jézus azt mondta, hogy egy a jó, az Isten.
válasza:1: A pénzes példák mondanivalóját nyugodtan átkonvertálhatod az általad úgynevezett jóságra is.
2: Amúgy Jézus pont pénzes példázattal mutatta ezt a kérdést meg az Őt kérdezőknek:
Máté 25
14. Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
15. És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
16. Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
17. Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
18. A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
19. Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
20. És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
21. Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
22. Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
23. Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
24. Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
25. Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
26. Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
27. El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
28. Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
29. Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!