Mire szeretnél választ kapni, ha feltehetnél egy kérdést Istennek?

Lehet néhány kérdéssel több? Igen? Akkor...

- Miért van ennyi RASSZISTA k.cs.g a gyakorikerdesek.hu-n?

- Miért nem pontozták le a „minta keresztények” a 9-es választ?

- Miért kell elviselnem ennyi gyűlöletet, csak mert cigány vagyok?

- Miért olyan alacsony egyes embereknek az IQ-ja, hogy kollektíve megbélyegeznek egy egész népcsoportot?

- Miért nem képesek felfogni, hogy a cigányok is emberek, és nagyon SOKFÉLÉK?

- Miért nem veszi észre a sok cigány-fóbiás, hogy mi is különbözőek vagyunk?

- Miért veszik egy kalap alá az összes cigányt, mintha mindannyian egy bűnszervezethez tartoznának?

- Miért kell nekem ilyen kérdéseket megfogalmaznom?

- Miért? Miért? Miért?

Amúgy létezel?

-Miért a Fiát áldozta fel és egyszerűen miért nem Sátán létét szüntette meg?

-Miért nekünk kell szenvedni Ádám és Éva miatt?

-de főleg azt nem tudom feldolgozni,hogy Sátánnak miért engedi az uralmat?

Mi az élet értelme?

A világmindenség egyenlete?

Hogy lehetnék boldog?

És mitől múlna el ez az örökös depresszióm, és fejfájásom?

A 26-oshoz — meg a kérdésre eddig reagálók azon részéhez, akik nem tudták értelmezni igazán a kérdés LÉNYEGÉT… A Kérdező ugyanis határozottan azt kérdezte — idézem: „Mire szeretnél választ kapni, ha feltehetnél EGY kérdést Istennek?” — idézet vége, kiemelés tőlem. Tehát a Kérdező szerint CSAK EGY kérdést lehetne kérdezni a „Jóistentől”, Hölgyeim és Uraim, semmi többet!...

Személyesebb hangvétellel, a 26-oshoz:

Az 1. kérdésedre egy saját aforizmával válaszolhatok. (Szerintem A Nagy Rejtezkedő sem válaszolhatna egyebet…) Tehát az aforizma: „Az élet egyetlen igazi értelme és célja: elviselhetővé tenni a tudatot önmagunk és mások számára, miszerint: az emberi létezésnek, de még az univerzum létezésének sincs semmi, de abszolúte semmi értelme és célja!”

A 2. kérdésedre nincs, és nem is lehet egzakt választ adni , ugyanis olyan „egyenlet”, ami egy Univerzum (vagy pláne, a még azt is „megszülő”, végtelen kiterjedésű és örök időktől létező, végtelen időkön át fennmaradó ENERGIATÉR) „létrehozásához” kulcsot adhatna, NEM LÉTEZIK! Ez a mostani Univerzum (értsd: az a mindenség, aminek részei vagyunk, ám amely az örök időktől létező és végtelen időkön át fennmaradó ENERGIATÉR „szülötte”) NEM AZ ELSŐ KOZMOSZ! Számtalan (de nem feltétlenül végtelen számú!) Kozmosz létezett már előtte! És mindenik más-és-más „egyenlet” (itt értsd: létrejötti körülmény) alapján keletkezett!

A 3. — boldogságkereső — kérdésedre egy saját versemből vett, de itt most prózaibbra „fordított” részlettel válaszolhatok: FOGJ VALAMI OLYANBA, AMIBEN MÉLYEN HISZEL, S AMIT LEGBELÜL ÓHAJTVA SZERETSZ, ÉS TÉGY MEG ÉRTE MINDENT MEG, MIT CSAK TISZTA LÉLEKKEL MEGTEHETSZ, S AZTÁN ABBAN ALKOSS MARADANDÓT! Máskülönben, bizony mondom néked: bármi mást teszel is, elporlad híred is, s menthetetlenül vesztesz!

A 4. kérdésedre adandó válaszom akkor lehet mérvadó számodra, ha az „örökös” depressziód és fejfájásod nem valami különleges szervi problémából ered. Mivel szerintem nem abból ered, ezért talán legjobban teszed, ha megfogadod az alábbi tanácsaimat is, tehát:

1.: Kezdj el sportolni — mondjuk: futni, sőt, úszni! De legalább reggelente (vagy délutánonta, vagy estelente) tornázz, min. 25-30 percet! Leginkább a gerincedet és a nyakcsigolyáidat mozgasd át!

2.: Táplálkozz ésszerűen: mindenből egy keveset, semmiből sem túlzásba menően!

3.: Fogj valami olyanba, amiben mélyen hiszel, s amit legbelül óhajtva szeretsz, s tegyél meg érte mindent, mit csak tiszta lélekkel megtehetsz, s alkoss benne maradandót!

4.: Ismételd az első hármat, amíg csak lehet, s hidd el, úgy a depressziód, mint a fejfájásod el fog múlni, hamarosan!

És most a provokatívabb „válaszaim” következnek. Először is, amint azt a 25-ösben is leírtam már: a kérdésnek nincs értelme, ugyanis:

1.: Az istenhit a gyöngék és tudatlanok reménysége. Isten — egy isten — nem lenne istenhívő!…

2.: Az istenhit nem más, mint gyáva felelősségáthárítás!

3.: Ha létezne Isten, és isten volna (értsd: mindenek feletti hatalommal bírna), a gonosz(ság) (a Sátán) bizony halott volna…!

Lehangoló következtetések:

Mivel a világ olyannyira telve van gonoszsággal, ezért ha mégis létezik Isten, akkor vagy az van, hogy ő maga a Sátán is egyszemélyben — ez esetben tudathasadásos elmebeteg kell, hogy legyen —, vagy pedig nem teljhatalmú, ekkor viszont nem is isten! Ha pedig egy entitás nem rendelkezik isteni attribútumokkal, semmilyen alapon sem tekinthető örök időktől fogva végtelen időkön át létezőnek, vagyis tehát nem alkothatta a Mindenséget, és nem lehet ura a történelemnek sem. Végkövetkeztetés: Az úgynevezett meggyőződéses istenhívők tehát, vagy egy imádatra teljességgel méltatlan elmebeteghez imádkoznak — ez esetben megalkuvón szolgalelkű képmutatók —, vagy pedig egy képességeiben és hatókörében meglehetősen korlátozott személyhez (legjobb esetben is csak félistenhez), ez esetben sajnálatra méltóan rövidlátóak. Ám a legvalószínűbb mégis csak az, hogy egy soha nem is létezett, soha nem is létezhető vágyképet ruháznak fel az istenség attribútumaival, és őhozzá zsolozsmáznak templomaikban. E szerint viszont: csak szimplán nevetségesen ostobák…

Egyébiránt, a Mindenség létezésének nincs értelme és célja, vagy ha van, akkor az nem az ember. Az ember ugyanis úgy fog letűnni a Mindenség színpadáról, hogy a legcsekélyebb lehetősége is lehetne a Mindenség létezésének befolyásolására. Egy értelem és cél nélküli entitás (a végtelen, és örök időktől létező, végtelen időkön át fennmaradó Energiatér, mely az univerzumunkat is „megszülte”) tehát létrehozott („megszült”) egy értelemmel bíró — és jó esetben önmaga elé célt kitűzni is képes — entitást, mely entitásnak azonban semmi lehetősége sincs arra, hogy az őt szülő entitás létezésére bármiféle ráhatással is lehessen. A Mindenség és az ember viszonyrendszere tehát teljességgel egyoldalú. Csak a mindenség bír befolyással az ember létezésére, ám az embernek nincs semmiféle lehetősége — valamiféle visszacsatolás útján — befolyást gyakorolni a Mindenség létezésére. A Mindenség tehát túl fogja élni az embert, anélkül, hogy az embernek a legcsekélyebb lehetősége is nyílhatna a Mindenség létének befolyásolására. A Mindenség tehát túl fogja élni az embert, méghozzá olyan felfoghatatlan mértékű eónokon át fogja túlélni, melyekhez képest az emberi faj keletkezés- és létezés-történetének teljes időtartama is kisebb léptékű, mint a tiszavirág létezésének teljes időtartama a naprendszer létezésének teljes időtartamához képest.

Az előbbi összefüggések minden józanul tárgyilagos gondolkodásra képes embert arra kell, hogy késztessenek, hogy vegye számításba Isten létezése szükségszerűsége gondolatának elvethetőségét, de legalábbis e gondolat súlyos megkérdőjelezhetőségét.

Végezetül még egy fricska: Nem az az igazán fontos kérdés, hogy ki, és mikor teremtette a mindenséget (és, hogy mit kérdezhetnénk tőle, ha lehetne), hanem az: mennyi ideje van még hátra, miután színre lépett az ember?!… Hoppá!…