A hívők tudják értékelni az egyéni teljesítményeket? Van értelme önbizalomról beszélni Istenhit mellett?

# 10

Lehet nem vagyok eléggé tájékozott, de hát ha olyan konkrét tanításai vannak róla a kereszténységnek, akkor mégis csak kellene lenni egy konkrét definíciónak is, nem? Mert én a mai napig csak homályos kerülgetésekre találtam.

Mindamellett szerintem létezik olyasmi, amit az ember lelkének nevezhetnénk. Egyik előző hozzászólásomban egy meghatározást is adtam. Hogy teljesen konkrét legyen, parányit módosítva megismétlem, nem tudom ez mennyire elfogadható a keresztényeknek:

«Az ember lelke egy elfogulatlan ébrenlét, egy személytelen ön-tudat, az ember isteni kiléte, az Én Vagyok, a Krisztus minden emberben.»

Indító kérdéshez a 8-as válaszolóval egyetértve:

1 Kor

1,27 Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket;

1,28 És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse:

1,29 Hogy [Róm. 3,27. Eféz. 2,9.] ne dicsekedjék ő előtte egy test sem.

1,30 Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lőn nékünk Istentől, és igazságul, [Jer. 23,5.6. Róm. 4,25. 2 Kor. 5,21.] szentségül [Ján. 17,19.] és váltságul:

1,31 Hogy, a mint meg van [Ésa. 65,16. Jer. 9,23.24. 2 Kor. 10,17.] írva: A ki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék.

Igen, van értelme. Lehet, hogy Isten valakit azzal ajándékoz meg, hogy tehetséget ad neki a futáshoz, de nem elég csak Istenre hagyatkozni, hanem élni is kell az ajándékkal. Ha a futó abbahagyja az edzést, meghízik, az izmai visszafejlődnek, akkor már hiába indulna versenyen, és hiába bízna Istenben. Isten segít, de ahhoz nekünk is meg kell tennünk azt, ami szükséges. Ha egy dolgozatra nem tanulunk, hiába imádkozunk, hogy "Istenem, add, hogy jó legyen a dogám", nem lesz jó. Nem azért, mert Isten nem akar segíteni. Ha nincs meg bennem a tudás, akkor Isten nem tudja eszembe juttatni.

Tehát van, ami rajtunk múlik. Ha megtettük, ami tőlünk telik, utána már tényleg minden Istenen múlik.

Értékelni kell magunkban a jót, de nem szabad túl elbizakodottnak és büszkének lennünk. Ha valami jól sikerült, az részben a mi érdemünk, viszont részben Isten érdeme.

Kedves pelgrim!

Az Istennel kapcsolatos elméleted fából vaskarika, lényegében ugyanazon az elképzelésen alapul, mint a vallásos hipotézisek, csak nem kezdő láncszemnek nevezi a „teremtőt”, hanem Eredeti Ihletnek (lenti link). A vallásos teóriák egyébként – hozzád hasonlóan – ugyanazt mondják, amit a tudomány, csak nem „Őstojásnak” hívják azt a végtelenül kicsi és végtelelenül forró pontot, amelynek a felrobbanása következtében létrejött a világegyetem, hanem mindenható atyának. A tiéddel közel azonos, személyes Istent elvető nézetek voltaképpen csak erősítik azt az álláspontot, hogy nincs Isten, s csupán a rejtélyesnek tűnő világmindenséget kezelik nagybetűs Istenként az emberek.

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

"A vallásos teóriák egyébként – hozzád hasonlóan – ugyanazt mondják, amit a tudomány, csak nem „Őstojásnak” hívják azt a végtelenül kicsi és végtelelenül forró pontot, amelynek a felrobbanása következtében létrejött a világegyetem, hanem mindenható atyának"

Csak szeretnéd, ha így lenne, de nincs így. Isten egy örökké létező szuperintelligens személy, aki képes volt ilyen fantasztikusan összetett élővilágot teremteni. Elég a genetikai kódra gondolni. Másrészt Isten a szeretet, amivel egy semmit, vagy egy felrobbant pontot nem igazán lehet jellemezni. Ráadásul ne állítsuk be úgy az egészet, hogy először volt az evolúció-elmélet (mese), majd ehhez hasonlatosan kedtek az emberek hinni egy teremtőben, a nagy bumm helyett. Fordítva történt és az ateisták kezdtek abban hinni, hogy "kezdetben volt a semmi (vagy a pont), majd felrobbant", majd őrült feljődésbe kezdett a világ... Élükön a hamis próféta díszpinttyel, Darwinnal

Ráadásul a Te "szent tudományod" évmilliárdok alatt hozta létre a mai világot, az én Istenem pedig 6 nap alatt teremtette, kb 6000 éve. Szóval igencsak utána kellene nézni a Te és a mások hitének is, mielőtt a saját álomvilágunkba belekényszerítenénk... Amúgy van olyan tudomány, ami szintén az intelligens tervezés mellett tör lándzsát, úgyhogy az sem igaz, hogy a tudomány csak a nagy bummról beszél.

És még egy: a Te istened a végtelenül pici pont, az én Atyámról pedig ezt nyilatkozta ki a Szent Szellem: az egek sem tudják befogadni, olyan hatalmas, benne áll fent a világmindenség. És a Te pontod végtelenül forró, az én Istenem hőmérsékletéről nem is beszélünk.

Csak picit tévedtél tehát:)

„Csak szeretnéd, ha így lenne, de nincs így.”

Pedig nagyon is így van. Azt, hogy szeretet, meg hogy örökké létező, szuperintelligens személy, bármire rámondhatjuk, akár még arra a végtelenül kicsi és végtelelenül forró pontra is, amelynek a felrobbanása következtében létrejött a világegyetem. A pelgrim által hangoztatott, személytelen Isten-elmélet azért értelmetlen, mert a világmindenséget, a természetet tekinti élő Istennek, amivel gyakorlatilag elismeri, hogy nincs Isten.

„Ráadásul a Te "szent tudományod" évmilliárdok alatt hozta létre a mai világot, az én Istenem pedig 6 nap alatt teremtette, kb 6000 éve.”

Ezt a mondatot inkább nem kommentálom, mert nem szeretnék durván megbántani senkit.