Isten hogy kérhet ilyet?

Úgy van. Épp ezért vagy nincs egyáltalán, vagy pedig köze sincs semmilyen földi "szentíráshoz", főleg nem a Bibliához.

(Nem is szólva arról, hogy egy mindentudó, -ható, -ütt jelenlevő, végtelen szeretetű Isten által alkotott és menedzselt világ köszönőviszonyban se lenne a ténylegessel, ami körülvesz minket.)

Isten nem kér semmi különlegeset, csak annyit, hogy élj "normálisan". Ezzel lehetne összefoglalni a törvényeit, tiltásait, stb. Élj harmóniában az embertársaiddal és általában a világgal. Ha ez valakinek nem megy akkor rosszat "poklot" teremt a maga és mások számára. Ez egy olyan dolog amit minden józan gondolkodású ember elfogadhat.

Még különösebb hitre sincs szükség, mert ez egy racionális dolog.

"Akiben Isten hisz,teljesen mindegy hisz e Istenben!"

A pokol pedig olyan,mint a mumus,csak az emberiség még nem nőtt fel eléggé,hogy anélkül is jól viselkedjen,hogy ne legyen semmilyen büntetés,ha az ellenkezőjét teszi..

Igazán magadon,és az életen,úgy mindenestől kell elfilózgatni,hogy az ember ráérezzen,van egy teremtő energia,ami maga Isten..

Milyen jogon kéri tőlünk az isten, hogy éljünk normálisan?

Adott saját magunkhoz használati utasítást?

Hogy éljen az normálisan, akinek kevesebb az IQ-ja?

Az ember se nem jó, az ember se nem rossz, hanem adva van benne a lehetőség a fejlődére. De ez a fejlődés el is maradhat. /Erich Fromm/

Pokol és mennyország, csak a szélhámos gazemberek találmánya, hogy általa hatalmat gyakorolhassanak a naiv és tudatlan emberek felett.

Az pedig, hogy nézzed a csillagokat az hülyeségi faktor! Mert mit csinál egy hülye ember hanem ért valamit? Vagy kineveti vagy csodálja! Ha valaki éppen csodál, az nem egyáltalán nem bizonyíték isten létezésére, a tudatlanságára viszont annál inkább!

A csillagok (é sok más minden)egyáltalán nem bizonyítják isten létezését:ez csak a csuhások bablája!

Aki ez ügyben tisztábban akar látni annak ajánlom (barátod a Google) Richard Dawkins A vak órásmester című könyvét!

"Milyen jogon kéri tőlünk az isten, hogy éljünk normálisan? "

A kéréshez nem kell különösebb jog. Ha okot akarunk megfogalmazni, akkor mondhatjuk, hogy a segíteni akarás és a nagyobb tudás okán ad tanácsot.

"Adott saját magunkhoz használati utasítást? "

Persze. Az összes tanítása erről szól.

"Hogy éljen az normálisan, akinek kevesebb az IQ-ja?"

Ahányan vagyunk, annyiféle tudattal rendelkezünk. Aki kevesebb IQ- val rendelkezik annál, hogy felfogná mi a normális, számukra ott vannak a tiltások, fenyegetések, hasonlóan mint pl. a B.t.k-ban.

"Pokol és mennyország, csak a szélhámos gazemberek találmánya, hogy általa hatalmat gyakorolhassanak a naiv és tudatlan emberek felett. "

Nem biztos, hogy gaz emberek, és, hogy hatalmat gyakorolhassanak, hanem mint az előbb írtam, annak érdekét szolgálja, hogy a kevesebb IQ-sokat rászorítsa, a "normális" életre. Azzal pedig, hogy a büntetést kitolja a bizonytalan (halál utáni) jövőbe, sokkal humánusabb, mint ahogy az emberek bánnak a nem normálisakkal.

Számomra érthetetlen, hogy egyeseknek mért pont az a néhány isteni törvény szúrja a szemét. Az ember által hozott szabályok, törvények összehasonlíthatatlanul sokkal több ember egyéni érdekeit sértik, ráadásul szükség sem lenne a millió (sokszor egymásnak ellentmondó jogszabályra), ha isten törvényeinek szellemében élnénk. Én -akárhogy is próbálom- isten törvényeit nem tudom úgy értelmezni, hogy azok negatívak lennének az emberiségnek, sőt éppen ellenkezőleg. Az lehet, hogy mondjuk egy szadista gyilkost gátolnak, hogy kiélje, megvalósítsa a hajlamait, de ezek a törvények éppen azért születtek, hogy prioritást adjanak az emberi közösségnek az egyénnel szemben.

"Ha valaki éppen csodál, az nem egyáltalán nem bizonyíték isten létezésére, a tudatlanságára viszont annál inkább! "

Ez részben igaz. A világ tökéletességének hite nem bizonyíték isten létezésére. A világ olyan, amilyen. Nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy annak tartsa valaki. Különben sincs választási lehetőségünk, vagy összehasonlítási alapunk. Ez az 1 világunk van. Jobban járunk, ha elfogadjuk tökéletesnek, mint ha megpróbálnánk nem figyelembe venni a törvényeit. Ha valaki egész életében a fizika törvényei ellen hadakozik (azon kívül, hogy nem lesz hosszú életű), boldogtalan is lesz, mert semmi sem sikerül neki. És így van ez minden törvénnyel.

A csodálat többet jelent az ismeretlen misztifikálásánál. Semmiképpen sem egyenlő vele. Ez egy pozitív érzés. Jó rácsodálkozni a dolgokra. Pl egy szép, vonzó nőre, akivel szeretnék összebújni, szeretkezni. És amikor ez megtörténik, én nem szoktam az emésztőrendszerére, beleinek a tartalmára gondolni, pedig nagyjából tudom, hogy.... Attól még csodálhatom, mint nőt, mint embert, mint szépet, mert nekem ez így jobb. És ennek semmi köze a tudatlanságomhoz.

Egyébként: amit írsz a hitről (nincs ok, vagy hiszel, vagy nem), az egy az egyben lehetne a szeretet definíciója. A szeretet a létező legnagyobb hiábavalóság, és persze mégsem. Okod nincs rá, mégis áraszthatod mindenre, akárcsak Ő. Neki sincs "józan" oka rá, mégis erős a gyanúm, hogy az áradó szeretetének köszönhetjük minden egyes pillanatban, hogy tovább létezünk.

Aki okkal szeret, az nem szeret, az tranzakciót csinál a dologból. Aki vár valamit, azért szeret, az zsarol. Önmagad teljes elvesztése után rád találhat a felismerés a maga teljességében, addig pedig az leszel, akinek hitted magadat eddig is. Ok nélkül, vagy ha okkal akkor ennyi: ez volt eddig is. Jobb vagy rosszabb, mint mostantól szintén ok nélkül átállni arra, hogy szereted egész lényeddel azt, aki ugyanezt csinálja mindannyiunkkal, amióta csak vagyunk. Ráadásul azért, mert sajt. Azért, amiért a gyerekek szeretnek: semmi, de így szép ez. Hála a gyerekeknek eléggé mindennapos is, hogy sose vesszen ki. (29F voltam, gyermektelen, csak hogy ne terhesezzenek a trollok:)