Mi értelme volt Jézus kereszthalálának? Mi haszna van belőle bárkinek is?

Én el tudom képzelni, és azt is, „hogy miért csak néhány kiváltságosnak adatott meg kétezer évvel ezelőtt, hogy magasba szökkenjen” az ön-tudata. Én inkább ennél a kifejezésnél maradok, mert tanítványai belátták, hogy egykor ők is képesek lesznek hasonló dolgokat végbe vinni, mint amelyeket a Mester végbevitt.

Egyszerűen azért, mert ők voltak az esemény szereplői. És az nem „természetfeletti élmények hatására” történt, hanem nagyon is természetesen. A természet ugyanis oly terjedelmes, hogy mindent magába foglal, rajta kívül nincs semmi, nincs „természet fölötti”.

A kedves kérdező nem tudhatja, hogy én mennyire tisztelem embertársaimat, az ő kommentjének hangneme azonban alig elrejtett gyűlöletről árulkodik a „názáreti hős” iránt.

Jézus életútja a sok nemde-monda alapján erősen ki lett színezve. Egyáltalán nincs igazolva, hogy kereszten halt meg.

Hasznunk belőle pedig egyértelmű, hogy nem volt. De hogyan is lehetne?!

# 25, # 25 (kérdező)

«Az állatokat vajon miért hagytad ki a hozzászólásból?»

Hát nem is tudom, talán csak azért mert halvány fogalmam sincs arról, hogy van e nekik vallásos meggyőződéseik vagy sem. Amúgy nem kételkedem abban hogy az állatok is éreznek és értelemmel rendelkeznek.

Örvendek annak, hogy nem gyűlölöd Jézust, a názáreti hőst, és remélem nem zavar ha én őt különösen nagyra becsülöm. Megértem azt, hogy téged «irritál, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az állítólagos kereszthalálának, mint amekkorával az ténylegesen bír.»

Szerintem nehéz megállapítani, hogy Jézus halála mekkora jelentőséggel bír, és azt se lehet pontosan tudni, hogy mások mekkora jelentőséget tulajdonítanak kereszthalálának.

Én például egy helytelen, nagyon kificamodott magyarázatnak tartom az egyházak tanítását, hogy Jézus halála egy engesztelő áldozat lett volna, amellyel az Atyát kellett volna kiengesztelni, és ahhoz csak a saját egyszülött fiának iszonyatos halála lett volna elegendő.

Ellenben minden további nélkül elfogadom az állítást, hogy Jézus a kereszten halt meg, akkoriban ugyanis 'divat' volt a keresztre feszítés. Annak csak azért kellett megtörténni, hogy tanítását feltámadásával alátámaszthassa.

Nem kételkedem feltámadásában sem, márpedig azért nem, mert létezik egy magasabb rendű természeti törvény, (Isten) amely minden más törvényt felülír, és az ember aki képes személytelen ön-tudatát oly 'magasra emelni' hogy vele azonosul, neki semmi sem lehetetlen.

«„Az elképzelés, amely szerint az egyik élet többet ér, mint egy másik, a gyökere minden gonoszságnak itt a Földön.”»

Teljesen egyetértek ezzel az idézettel, engedd meg, hogy egy kicsit kitérjek erre a témára.

Az, amit vagy akit a vallások Istennek neveznek, nem egy valaki, nem egy személy, Egy személynél minden tekintetben végtelenszer nagyobb, hatalmasabb, bölcsebb, stb., stb. Közelebb állunk a valósághoz, ha Istent úgy képzeljük el mintha egy önfejlesztő ihlet lenne, az Eredeti Ihlet mindennek oka és forrása; mint egy mindenható törvény, a vezérlő alapelv mindenben. Isten nem teremtett semmit, Isten mindenné fejlődött. Fejleményei, szükségleteikhez és képességeikhez mérten hozzáférhetőséggel rendelkeznek az isteni forrás minden kiáradásához, tehát az értelemhez és a bölcsességhez is. Az ember mint az Eredeti Ihlet legelőbbre haladt fejleménye szinte korlátlan hozzáférhetőséggel rendelkezik e forráshoz, amit csak érdeklődése határoz meg. Így ábrázolva könnyebben megérthetjük a vallások állítását, hogy isten mindenütt jelen van és mindenre kihat.

Hasonlóképpen mit a fa levelei, a fa fejleményei, nem teremtményei, és az élet a leveleiben, ugyanaz az élet mint a gyökereiben, a törzsében, az ágaiban.

Ha tehát mi tiszteletet tanúsítunk az állatok, vagy isten bármely fejleménye iránt, akkor Isten iránt tanúsítunk tiszteletet. Ha rosszul bánunk embertársainkkal, az állatokkal, vagy a környezetünkkel, akkor Istennel bánunk rosszul.