Miért hitelesebb egy háromezer éve élt ember szava, mint egy napjainkban élőé?
Miért van az, hogy sok ma élő ember legitimnek tekinti egy három évezrede élt, valószínűleg minden világi végzettség nélküli ember szavát, aki azt állította, hogy ő hozzá szólt Isten és őt kell követni, de, ha egy mai ember, akinek legalább egy érettségi ott van a zsebébe azt állítja, hogy ő hozzá szólt Isten és őt kell követni, akkor meg elzárják az illetőt egy gumiszobába?
Csupán arra vagyok kíváncsi, hogy az ő szava miért ér kevesebbet, mint pl. az enyém, vagy egy postásé, amikor mindkettőnk szava egyenlően hihető, vagy éppenséggel egyenlő mértékben megkérdőjelezhető. Ha ugyan azt megcsinálnám, mint anno a magát prófétának, vagy tudom is én minek kiadó ipse, tehát kimennék az utcára és arról kezdenék el beszélni, hogy nálam van az igazság, hallgassanak rám, mert az Úr/Allah/Visnu/Yoda szavait tolmácsolom, akkor valószínűleg kényszerzubbonyt adnának rám és bevágnának a bolondok házába.
"A Bibliában hemzsegnek az olyan írások, amik nem szemtanúktól származnak."
-->Erre igazán kíváncsi lennék, mondanál egy párat? Aztán átbeszélhetjük a szerzőségüket.
"Már Mózes sem számolhatott be a saját haláláról, de például János köztudottan nem is ismerte személyesen Jézust, nem találkoztak soha."
-->A Mózesről szóló érved egy klasszikus érv, amely elég könnyen megcáfolható. Nyilván nem Mózes írta le a saját halálát, hanem bizonyára Józsué, aki az utódja lett. Ezt kapcsolhatták a Tórához, így pedig nemcsak a törvény, hanem Mózes élete is olvashatóvá vált benne a születésétől egészen a haláláig. De ettől még a Tórának ő a szerzője. János apostol pedig - ha rá célzol, - ismerte Jézust, nagyon is jól, mivel a tanítványa volt.
"Az meg valóban tény, hogy egyes írások már szerepeltek a Bibliában, amikor mégis úgy döntöttek, hogy kiveszik belőle, de ezzel precedenst teremtettek, mert a szentségét kérdőjelezik meg ezzel, ha ugyanis jogtalanul vették ki, akkor igaz az, hogy szelektált válogatás, ha meg jogosan, akkor meg érthetetlen, hogy mi alapján volt benne és minden más írás is gyanúba keveredik, mert már akkor minden lehetséges, a szempontok, ami szerint jogos egy írást a Bibliába tenni, bizonytalanná válnak."
-->Ennek az egész gondolatmenetnek nem sok értelme van, felesleges filozófálás. Sem az apostoli atyták, sem az egyházatyák, sem a zsinatok - tehát akik számítanak - nem nyúltak a Bibliához. Ami a reformáció idején történt az egy külön történet. Luther elsődlegesen nem a Bibliától, hanem Rómától szakadt el, aminek az lett az eredménye, létrejött a Sola Scriptura, a Helvét hitvallás, meg még kitudja mi. Nem túl meglepő tehát, hogy létrejött a protestáns kánon is... De ez nem ment olyan egyszerűen, mert például Károli Gáspár protestáns létére még lefordította a deuterokanonikus könyveket is.
"A kérdésre válaszolva meg annyit mondhatok, hogy volt idő, amikor a téveszméktől eltelt keresztények a diliházba zárták volna az épeszű embereket, ha lett volna diliház akkoriban, így kint lettek volna a dilisek, bent a normálisak. Ennek hiányában beérték, hogy máglyán elégették az értelmes embereket, vagy máshogy pusztították el őket."
Ez egyháztörténelemferdítés, ráadásul még a világi történelem szempontjából is teljesen önkényes. Kereszténynek azt nevezzük, aki Krisztust követi. Aki eltér attól, amit Krisztus mondd, az nem keresztény, akkor sem, ha ő annak tartja magát. Mert ugye Isten mondja meg, hogy ki a keresztény, az Ő szavát meg a Biblia tartalmazza. Róma eszközei egyébként sem elsődlegesen a világi emberekre, hanem az előreformációs mozgalmakra voltak kiélvezve, mivel azok jelentették számára a veszélyt. Egyébként ha már így dobálózni akarunk a történelemmel, akkor megjegyzem, hogy az ateisták őrjöngése sem volt egy szép történet a 18 században, amikor saját maguk rúgták fel a vallási és lelkiismereti szabadságra vonatkozó törvényeket, amikor nyomást gyakoroltak a vallásos emberekre. Ezenkívül még Bibliát égettek, és egyéb módon gyalázták a hitüket. Ezeket is lehetne részletezni. Mind a vallásos, mind az ateista emberek között voltak a világtörténelem folyamán normálisak, és normálatlanok. Tehát felesleges általánosítani, hogy XY ezt és ezt tette.
"Lényegében r.sentinel válasza megállja a helyét, azt azonban ki kell jelenteni, hogy nem teljes képet rajzol, hiszen a kereszténység története a kultúránk, a történelmünk része és a jelenkor annak a folytatása"
Nem állja meg a helyét, mivel nem ismerei azt a történelmi korszakot, amiben a Biblia keletkezett, és kanonizálódott. Információi az összeesküvés elméletekre alapszik, nem pedig a történelmi tényekre, A kanonizáióról ugyanis maradtak fent dokumentumok, ami alapján elég jól nyomon lehet követni, hogy mi hogy zajlott.
"János köztudottan nem is ismerte személyesen Jézust, nem találkoztak soha"
Keresztelő Szent Jánosról beszélsz? Ő keresztelte meg Jézust.
1. mert ő nem csak egy ember volt
2. akkoriban vártak valakit, aki Isten fia
3. akkor még nem volt kényszerzubbony és gumiszoba, de nagyon sokan nem hitték el, hogy ő az Isten fia. És miután csodákat tett, azután is volt olyan, aki azt mondta, hogy a Sátántól van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!