Isten miért érezte vagy gondolta szükségét annak, hogy dicsekedjen a sátánnak Jóbbal? Mert egyébként a sátánnak eszébe sem jutott volna kibabrálni vele.

Kedves kérdezö,

engedd meg hogy egy szemléltetéssel feleljek, csupán azért hogy jobban el tudjunk a kérdéseden gondolkodni.

Tegyük fel, hogy családos ember vagy, van jól nevelt, becsületes inteligens gyermeked.

Mint szülö, természetes hogy büszke vagy rá. Megdicséred öt valakinek. Az illetö, aki hallja egy gonosz írígy valaki. Megvádolja gyermekedet, hogy csak egy gyalázatos senki.

Ki a gonosz? A szülö, aki az igazat mondja a gyermekéröl? Vagy gyalázni kellene a saját gyermekét csak azért, hogy senki se bántsa?

Az Ószövetség Jahvéja és az Újszövetség Istene között fényévek vannak. Istent vehetjük Jahve Javított kiadásának, amit Jézus adott ki Kr.u. 30 környékén. Jahve a megtorlás híve volt, ha valaki vétett ellene azt megbüntette és belemagyarázta, hogy jogosan tette, amit tett. Jézus megreformálta őt, így lett belőle egy szerető és megértő Isten, akinek fontosak az emberek, ám a Pál név alatt tetszelgő Saul rabbi fogta Istent és összegyógyította a hajdani Jahve személyiségével, ezért nem érthetőek a tettei. Ha csak Jahve koncepcióját ismernéd, akkor megértenéd Jób történetét, hisz ő kvázi egy szadista diktátor, így az alárendeltjei tisztában vannak vele, hogy az ilyen tettek mindennaposak. De a kereszténység, ami a Pál által összekutyult istenképet vallja álláspontjából máris nehezebb megérteni ezt, hisz az istenképük egyik fele a szeretet és az elfogadás, a másik fele meg az erőszak és a kegyetlenség, holott Jézus csak az előbbieket rendelte az új Istenhez. Pál meg egész egyszerűen ragaszkodott a zsidó hierarchiához, ám az új Isten színe előtt egyenlőek lettek volna az emberek, így Saul itt-ott belerondított Jézus tanaiba, persze a maga javára, így alakult ki a későbbi papság is, ami gyakorlatilag egyenértékű volt a rabbinátussal, ami egy olyan figura, mint Saul szemszögéből egy nagyon is fontos dolog, hisz ezáltal hatalmat szerezhet a hívők fölött.

Mivel ez egy ószövetségi történet, ezért érdemes kizárólag a Jahve-szempontok alapján értelmezni, mindennemű újszövetségi dologtól elvonatkoztatva, hogy minél érthetőbb legyen. Jahve a nagyúr, akit egy másik nagy hatalmú, de mégis nála alacsonyabb lény, a Sátán ugratni kezdett, hogy a szolgái csak azért tisztelik, mert javakban gazdagok. Jahve erre halálosan pipa lett és, mint a kisfiú, akinek folyton azt mondják, hogy "úgyse mered megdobni a kutyádat, nyuszi vagy!" fogta magát és jól megdobálta a kutyáját. A gond ott volt, hogy Jób nem szeretetből, hanem félelemből engedelmeskedett neki, mert tudta jól, hogy milyen labilis személyiség ez a Jahve, így tudta mi lesz, ha ellenszegül neki. És itt kezdődnek a gondok, mert az agyatlan hívők azt hiszik, hogy Jób azért tűrte a csapásokat, mert szerette Jahvét. Ez baromság. Jób rettegett Jahvétól, ezért nem szólt vissza. Aki látta a Goodfellas című filmet, az gondoljon Joe Pesci karakterére. Neki is engedelmeskedtek, de nem azért, mert szerették, hanem mert tudták, hogy egy ingatag elméjű szadista barom, akit, ha legcsekélyebb mértékben is megsértenek, akkor kegyetlenül megtorolja azt. Jahve is valami ilyen volt, de nem Isten. A kettő nagyon is távol áll egymástól, de az a féreg Saul összemosta a kettőt, hogy hasznot húzhasson az így keletkező szakrális vezető rétegből, amit a kezdetekben ő töltött be.

A "Sátán" tulajdonfőnév, és mint ilyen, az MHSZ szerint nagybetűs!

Ami pedig a kérdésedet illeti, Sátánnak ehhez az ügyhöz semmi köze nem volt. Ez a dolog csak Isten és Jób között zajlott. A biblia Istene egy Gyilkos Isten, aki abban leli örömét, hogy szenvedést okoz folyton az embereknek! Ha nem hiszed olvasd el az Ószövetség elejét is! De ha kimész a világba és elbeszélgetsz az emberekkel úgy is rájössz, hogy a keresztények csak halódnak, kínlódnak és mindig betegek.

Vajon a sátánisták miért menekülnek meg minden életveszélyes helyzetből, és miért egészségesek állandóan?

Leírjam vagy tudod?

Ez csak egy példázat.

Az utókor számára pedig azért érdekes Jób története, mert erőt ad a nehéz helyzetekben.

"valaki azt hazudta az első emberpárnak, hogy ha esznek a gyümölcsből, nemhalnak meg, hanem olyanok lesznek, mint Isten."

És amikor az ember támadja a bibliát, akkor folyton arra hivatkoznak a védekezők, hogy "ne csúsztassunk", de amikor az érdek úgy kívánja, akkor lehet csúsztatni.

A kígyó nem hazudott. Az a parancs úgy szólt, hogy "amely napon eszel arról a fáról, meghalsz". Nem halt meg, tehát igazat mondott a kígyó.

Az pedig, hogy olyanná lettek mint az Isten, maga az Isten igazolja vissza. Tehát innentől kezdve megint nincs vita, az Isten igazolja a kígyó igazmondását. Ennek ellenére szétátkozza a világot...

---

A kérdéshez. Én is sokat gondolkodtam ezen gyerekkoromban. A sátán akkor ezek szerint vagy nem a lucifer, aki ugye a "lázadó" angyal, hanem valamilyen más entitás, vagy Isten nem az, akinek mondják.

Ma már tudom, hogy a Sátán sem és az Isten sem az, akinek mondják. Legjobb, míg te ezt próbálod kibogozni, addig elmegy melletted az igazság. Trükkös... Dehát "mint tudjuk", a gonosz szereti az embert félrevezetni...

Anonymus

Anonymusnak:

Jól gondolkodsz ezúttal, csak a többesszámot hiányolom.

A "gonosz"-ok szeretik az embert félrevezetni...

"Én is sokat gondolkodtam ezen gyerekkoromban. A sátán akkor ezek szerint vagy nem a lucifer, aki ugye a "lázadó" angyal, hanem valamilyen más entitás, vagy Isten nem az, akinek mondják."

Ez is 5-ös, fejlődsz! Csak így tovább!! lol!

A végén még arra is rájössz, hogy a kivé változtatták Enki-t, a sumérok ősi Istenét a biblia írói...