Miért van az, hogy az emberek inkább elfogadják az evolució elméletét és elutasítják a teremtést? Miért nehéz csak egyszerüen elhinni, hogy Isten teremtette a világot? Egyáltalán már bizonyított tény az evolució?

A tudománnyal és vallással kapcsolatban teljesen egyetértek veled, az az összehasonlítás, nem is feltételezte, hogy valamelyik felesleges.

A geocentrikus világképet pedig csak belemagyarázták az Írásokba, mert nincs olyan vers, ami ezt megerősítené.

A teremtés beszámolót sem "föld középpontú", hanem "földi nézőpontúnak" nevezném, de érdekel, ha ellenkező véleményed van.

A sorrendben is találsz hibát?

"A nap és a hold természetesen már régen az első „napot” megelőzően létezett a világegyetemben, de a világosságuk nem hatolt keresztül a föld felszínéig, úgyhogy azok a földi megfigyelő számára láthatatlanok lettek volna."

Te ezt honnan tudod? Csak mert ha tisztában vagy az ősi föld időjárási viszonyaival, ráadásul bizonyítékokkal is alá tudod támasztani, tök jó Nature cikket írhatnál belőle!

"A Földünk történetének egy meghatározatlan időpontjában Isten mikroszkopikus méretű algákat teremtett az óceánokba. A Nap energiáját felhasználva ezek az osztódó egysejtűek a szén-dioxidot kezdték táplálékká alakítani, és közben oxigént bocsátottak ki a légkörbe.Ez a bámulatos folyamat a harmadik teremtési időszakban felgyorsult, amikor a növények meg lettek teremtve."

Na most a baj az, hogy az első fotoszintetizáló élőlények a kékmoszatok voltak, akiknek elég félrevezető a nevük, ugyanis valójában baktériumok. A szárazföldi növényekkel nagyon-nagyon távoli rokonságban állnak, így a teremtésük semmiképpen sem történhetett egy időben. A fotoszintetizáló sejtmagvasok nagy részt ilyen egyszerűbb kékmoszatokkal léptek szimbiózisba, így alakultak ki a ma ismert moszatok, algák, szárazföldi növények.

"Kérdezted, van-e olyan geológus, aki elfogadja ezt a sorrendet, van hát, szerintem az archeológia sem cáfolja. "

Az archeológia a régészet ünneplős neve, akik ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoznak. Tény, hogy nem is cáfolják, de ennyi erővel a villamosmérnökök sem mondanak ellent a fentebb vázolt teremtési sorrendnek.

Utálom saját magamat idézni, de itt egy kis szösszenet egy régebbi hozzászólásomból:

No most, nem tudom, milyen alapon bíráljátok az evolúcióelméletet, hogy a világ teremtésében vagy az intelligens tervezésben hiszetek, de itt egy érdekes példa a P-elem.

Ezt is, mint annyi mindent, Drosophila melanogasterben fedezték fel. Akkor már évtizedek óta tartottak laboratóriumokban ecetmuslicát, míg egyszer valakinek eszébe nem jutott, hogy mi lenne, ha egy labortörzset kereszteznének egy frissen befogott ecetmuslicával. (Mindkettő ugynaz a faj, a Drosophila melanogaster. Mindkét populáció önmagával életképes, termékeny.) Azt vették észre, hogy ha friss nőstényeket kereszteztek laborhímekkel, nem történt semmi, míg ha labornőstényeket kereszteztek friss hímekkel, azt tapasztalták, hogy a hiridek utódaiban hihetetlen mértékben megnőtt a mutációs ráta, sok petéből nem is kelt ki semmi és rengeteg kromoszóma-rendellenességet találtak. Ezt elnevezték hibrid diszgenezisnek és nem értették. Később kiderült, hogy a frissen befogott legyek genomja tartalmazott egy P-elemnek nevezett ugráló genetikai elemet. Maga a P-elem egy kb. három kilobázis méretű DNS szekvencia, ami a kromoszómán található változó helyeken. Mindkét végén 31 bázisnyi fordítottan ismétlődő szekvencia található, a köztük lévő DNS szakasz pedig egy transzpozáznak nevezett fehérjét kódol. A transzpozáz fehérje annyit csinál, hogy megkeresi a genomi DNSben a 31 bp fordított ismétlődéseket, majd a P-elem két végénél kettősszálú DNS törést hoz létre és ezt a DNS szakaszt máshová helyezi a genomban, egy véletlenszerűen kiválasztott helyre. Tulajdonképpen a P-elem azért van, hogy önmagát szaporítsa és azért szaporítja önmagát, hogy legyen. Ezek után találtak olyan P-elemeket is, amelyek a transzpozáz enzim egyik mutáns formáját kódolták, amely ugyan képes kötni a DNShez, de a kettősszálú DNS törést már nem tudja létrehozni, ez a része elromlott, viszont ha ez a forma jelen van egy ivarsejtben, akkor az gátolja a többi, működőképes transzpozáz fehérje működését is, így ezekben a sejtekben a P-elemek már nem mozognak, így nem is okoznak mutációkat. A frissen befogott legyek mind termelték ezeket a gátlófehérjéket, azért írom többes számban, mert nem mind ugynazokat, több különböző P-elem ugrást gátló fehérjét találtak, amely mind más mutáció termékei, de egyformán működnek.

A hibris diszgenezist ez alapján úgy lehet magyarázni, hogy a labortörzsek nem tartalmaztak P-elemeket, míg a frissen befogott muslicák igen, így abban az esetben, ha egy hímivarsejt genetikai anygában található ép P-elem, a pete citoplazmájában pedig nem található a gátlófehérjéből, akkor a P-elemek szabadon ugrálnak, ezzel rengeteg mutációt előidézve, míg ha a petesejt tartalmaz a gátlófehérjéből, akkor akárhonnan jönnek P-elemek a genomba, azok nyugton maradnak, nem ugrálnak.

Ezek után felmerült a kérdés, hogy miért különböznek a frissen befogott legyek a labortörzsetől? Egyszerű, amikor a labortörzseket alapították, jó száz éve, a Drosophila melanogaster faj genomja még nem tartalmazott egyetléen P-elemet sem. Ez az ugráló genetikai elem azóta került be a D. melanogaster fajba egy másik hasonló fajból, vélhetően atka közvetítésével (ez természetesen csak feltételezés.). Viszont ma, ötven-száz évvel később (A pontos időpont természetesen ismeretlen.) a világon már sehol sem lehet P-elem nélküli ecetmuslicát befogni, ez az ugráló genetikai elem futótűzszerűen terjedt el az egész földön. Ahogy elterjedt, ez nyilván súlyos hátrányt okozott a hordozóknak, így párhuzamosan többször is kialakult a vad típusú transzpozázból a gátlófehérje, különböző mutációs események során, de az eredmény ugyanaz: A Drosophila melanogaster faj száz év alatt megszelidített egy újonnan bekerült ugráló genetikai elemet.

Tehát akkor én is feltennék néhány kérdést a mélyen tisztelt evolúciótagadóknak:

1. Milyen folymatok alakítanak ki egy, a P-elemhez hasonló, teljesen öncélú, és minden látható feladat nélküli elemet? (Az intelligens tervezőnek mi a célja vele?)

2. Ez miért hiányzik a száz évvel ezelőtti mintákból és miért van meg a mai mintákban, ha a fajok nem változnak? (Rovargyűjteményekből is sikerült kimutatni a P-elem jelenlétét, ám a száz évnél régebbiekből sohasem.)

3. Hogyan alakult ki több különböző gátlófehérje az eredeti, működőképes transzpozázból? (Ha nem véletlen, párhuzamos mutációs eseményekkel?)

4. Ez mi, ha nem az evolció, ami éppen a szemünk előtt játszódik le? (Ezt sem láttam a saját szememmel, mert még csak 28 éves vagyok, de a nyomok világosak és jól követhetőek.)

5. Ha egy ecetmuslica populáció egy szigeten élne P-elem nélkül, ez nem épp egy új faj keletkezésének melegágya lenne -e? (Mivel többet nem tudna egykori fajtársaival szaporodni.)

6. Miért van az, hogy az emberi genom jelentős része hasonló, működésképtelen ugráló genetikai elemekből áll?

(Ha minket teremtettek, vagy intelligensen terveztek, mi szükség erre a sok haszontalan szemétre?)

Mármint ebben a sorrendben?:

"1. Kezdet.

2. Őskori sötét, nehéz gázokkal és vízzel borított föld.

3. Fény.

4. Kiterjedés, azaz atmoszféra.

5. Szárazföld nagy felületei.

6. Szárazföldi növények.

7. Nap, hold és csillagok láthatók a kiterjedés fölött, megkezdődnek az évszakok.

8. Tengeri szörnyek és repdeső teremtmények.

9. Vadon élő állatok és háziállatok, emlősök

10. Ember. "

Erről ezt gondolom:

A 4-est nem igazán tudom értelmezni, mivel atmoszféra mindig is volt. Más kérdés, hogy miből állt, de volt mindig is. De ha ez a belélegezhető égkörre akar utalni, akkor semmiképp sem stimmel, mert azt elvileg ugye a mikrobák és a növények alakították ki, tehát ez így sehogyan sincs jó helyen.

6-os leginkább akkor stimmel, ha elé beiktatjuk a vízi algákat, növényeket, miegyebeket, amik aztán partra vetődhettek.

7-es is kissé fura, mert a növényeknek ugye fény is kell bőséggel a fotoszintézishez; kérdés, elég volt-e nekik az a diffúz, amit kaptak, már akkor sem volt annyira nagyon "sűrű a sötétség".

8-as, ahogy a "közöttem szóló" is említette, szintén sántít, mert nagy tengeri lények jóval azelőtt is voltak már, hogy a szárazföldiek között megjelentek volna a repülők.

Geocentrikus világkép: túl sokszor ismétlem már magam. :) Igen, "földi nézőpontú", de miután a szerző ezt konkrétan nem jelenti ki, hogy "láthatóságról" beszél, hanem mindvégig "teremtést" emleget, és azt is ebben a bizonyos "a FÖLD mindenek előtt, és csak utána minden más" sorrendben, ezért egyben "Föld-középpontú is".

Föld-középpontú, mert már eleve azzal nyit, hogy "Kezdetben teremté Isten az eget és a _FÖLDET_". És ez, ha megnézed, és hozzáveszed, amit az előbb írtam, maga a geocentrikus világkép: van az ég, mint a Föld körüli burok, és van a Föld.

Föld-középpontú a már sokat emlegetett előbb a Föld, aztán a külvilág-sorrend miatt, amiről ugyebár mi így megegyeztünk, hogy igen-igen, ez csak láthatósági sorrendként értelmezhető, de a szerző akkor is teremtési sorrendként említi.

Föld-középpontú azért is, ahogy bemutatja a többi égitest "teremtését", mivel azok is úgy kerülnek említésre, mint puszta fénylő szemcsék, amiket Isten csak azért, és semmi másért(!!!) rakott az égre, hogy világítsanak az embereknek nappal és éjszaka - ez pedig megint a geocentrikus világkép: a világító testek fényszemcsék a Föld körüli burkon. Ebbe nem a geocentrizmust nem kell belemagyarázni, csak el kell olvasni, és ott van benne tisztán és világosan.

Mert ne feledd: mi itt könnyen beszélünk és értelmezünk a természettudományos ismeretek birtokában, de például még Kepler és Galilei előtt az ember ha olvasta ezt a teremtéstörténetet, mi másra gondolhatott volna, mint a geocentrikus felállásra? És - visszautalva arra a kérdésre, hogy a hit gátolja-e a kutatást - ha szilárdan el is hiszi, amit ott olvas, akkor nyilván nem is kételkedik benne, mert hisz abban, amit olvasott... és így nyilván nem is értelmezgeti, csak szó szerint veheti.

Plusz tudtommal nincs olyan vers se, ami akár egyetlen szót is szólna már csillagokról, bolygókról, vagy galaxisokról - de még a Föld akkoriban nem ismert többi kontinenséről sem. Vagy tévednék?

"Plusz tudtommal nincs olyan vers se, ami akár egyetlen szót is szólna már csillagokról, bolygókról, vagy galaxisokról"

Az Ézsaiás 40:26 beszél a látható "égről".

Az "ég"/menny szó semmiképp nem jelenti a "föld körüli burkot" csupán a bibliában.

Hanem mindent azon kívül.

Persze, a látható csillagokon kívüli óriási világra, csak a múlt század első felében tudtunk rácsodálkozni, azelőtt nem sejthettük miben is élünk mi itt a földön.

De a nagyobb egyházak kialakult geocentrikus világképe, amely a középkor vége felé, igen jelentős vitákat kavart, tudtommal nem volt jellemző a zsidó, és az első keresztényi közöségekben.

A Galilei és a katolikus egyház közötti összeütközés magvait már évszázadokkal Kopernikusz és Galilei születése előtt elvetették. A földközéppontú, világegyetem elméletét az ókori görögök fogadták el, és a filozófus Arisztotelész (i. e. 384—322), valamint a csillagász és asztrológus Ptolemaiosz (i. sz. II. század) népszerűsítette.

Arisztotelész elképzelését a világegyetemről befolyásolták Püthagorasznak, az i. e. VI. században élt görög matematikusnak és filozófusnak az elgondolásai. Püthagorasz nézetét elfogadva, mely szerint a kör és a gömb tökéletes alakzatok, Arisztotelész úgy gondolta, hogy az egeket egymásban levő gömbök alkotják egy hagyma rétegeinek a mintájára. Mindegyik réteg kristályból van, és a föld van a középpontban. A csillagok körpályán mozognak, a mozgásukat pedig a legkülső gömbből, azaz az isteni erő székhelyéről irányítják. Arisztotelész ezenkívül azt tartotta, hogy a nap és a többi égitest tökéletes, mentes minden hibától, és ezért nem változik.

Arisztotelész nagy elképzelése a filozófia szülötte volt, nem a tudományé. Úgy érezte, hogy a józan ésszel ellenkezne, ha mozogna a föld. A világűr gondolatát is elvetette, mivel azt hitte, hogy a mozgó föld súrlódásnak lenne kitéve, és ezért megállna, ha nem mozgatná valamilyen állandó erő. Az akkori ismeretek szerint Arisztotelész nézete logikusnak tűnt, és lényegében még mintegy 2000 éven át elfogadott volt. Még a XVI. században is Jean Bodin francia filozófus ezt a népszerű nézetet fogalmazta meg: „Nincs olyan épeszű ember, még ha csupán szemernyi ismerete van is a fizikáról, aki úgy gondolná, hogy a föld nehézkes és esetlen . . . , imbolyog . . . saját középpontja, valamint a nap körül; mivel a legkisebb földmozgás is azt idézné elő, hogy a városok és az erődítmények, a falvak és a hegyek összeomlanának.”

Aquinói Tamás mélységesen tisztelte Arisztotelészt, akire úgy utalt, mint a Filozófusra. Öt éven át igyekezett Arisztotelész filozófiáját egyeztetni az egyházi hitelvekkel. Nos, ez olyan jól sikerült, hogy Galilei idejére, már erős gyökerei voltak, ennyi!

Kösz az Ézsaiás-verset, megnéztem, de ott is csak annyi van, hogy kvázi megmutatja az égi fényeket, mint kiállítási tárgyakat, de ez sem teszi többé őket puszta fényeknél.

Tény, az mindenképp egy pozitívum, hogy a zsidó és az első keresztényi közösségek nem geocentrikusan gondolkodtak, az ógörögök pedig eme feltevésük miatt elmarasztalhatóak - viszont ugyanígy azok az utánuk jövők is, akik kritika nélkül elfogadták az állításaikat - és látod? megint itt vagyunk az "elhiggyem vagy megkérdőjelezzem?" problémájánál, ami még csak nem is kötődik kizárólag a valláshoz, a tudomány és a filozófia területén is veszedelmes; ezt láthatjuk akkor is, amikor egyes tudósok kritika nélkül elhiszik más tudósok téves állításait, amelyekről azonban így csak sokkal később derül ki, hogy tévesek.

Szóval, összegzésként azt hiszem, egy Galilei-idézet tökéletes lesz ide:

"Nem érzem kötelességemnek elhinni, hogy ugyanaz az Isten, amely értelmet, logikát és intellektust adott nekünk, elvárná tőlünk, hogy ne éljünk azokkal."

Könyörgöm, mit számít a teremtés/törzsfejlődés vitában, hogy mit ír a Biblia? Azért a verselemzésnél szilárdabb bizonyítékok is vannak.

Azon kívül, ha annak idején le is írták már pontosan a földi élet keletkezését, akkor mi van? Ez azt jelenti, hogy Isten teremtette a világot? Mindössze annyit, hogy már Krisztus előtt akárhányban is egy bizonyos embercsoport rendelkezésére álltak olyan ismeretek, amiket a tizenkilencedik században újra felfedeztünk magunknak. Ebből még nem következik, hogy lett volna teremtés.